Labrador-Tenger

Fauna

A Labrador-tenger északi és nyugati részét december és június között jég borítja. A sodródó jég kora tavasszal a fókák szaporodási helyéül szolgál. A tenger az atlanti-óceáni lazac és számos tengeri emlősfaj táplálkozóhelye is. A garnélarák halászata 1978-ban kezdődött, csakúgy, mint a tőkehal halászata. A tőkehalhalászat az 1990-es években gyorsan csökkentette a halállományt, és 1992-ben leállították. A halászat egyéb célpontjai közé tartozik a foltos tőkehal, az atlanti hering, a homár és számos laposhal- és nyílt tengeri halfaj, például a homoki lándzsa és a kapelán. A nagyobb mennyiségek a tenger déli részein találhatók.

A tengeren található a két legnagyobb szei bálnaállomány egyike, a másik a skót talapzaton élő. Gyakoriak még a minke- és a palackorrú bálnák.

A labradorkacsa a 19. századig gyakori madár volt a kanadai partvidéken, de mára kihalt. A tengerparti állatok közé tartozik a labradori farkas, a karibu, a jávorszarvas, a fekete medve, a vörös róka, a sarki róka, a rozsomák, a hócipő nyúl, a fajd, a sáska, a holló, a kacsa, a lúd, a fogoly és az amerikai vadfácán.

Flora

A part menti növényzetben fekete lucfenyő, tamarack, fehér lucfenyő, törpe nyír, nyárfa, fűz, ericacea cserjék, gyapjúsás, sás, zuzmó és moha található. A gyógytea készítésére használt labrador tea örökzöld bokrai gyakoriak a területen, mind a grönlandi, mind a kanadai partokon.