Az atlanti lazac (Salmo salar) a lazacfélék családjába tartozó hal. Az atlanti lazac az Atlanti-óceán északi részén és az Atlanti-óceán északi részébe ömlő folyókban található. Sikeresen áttelepítették a Csendes-óceán északi részébe is. Az atlanti lazac más elnevezései: öblös lazac, fekete lazac, caplin-scull lazac, Sebago lazac, ezüst lazac, fiddler, vagy külső lazac. Azokat az atlanti lazacokat, amelyek nem utaznak a tengerbe, szárazföldi lazacnak vagy ouananiche-nek nevezik. Ennek oka lehet emberi beavatkozás vagy természeti katasztrófa.

Leírás és jellegzetességek

Az atlanti lazac karcsú, izmos testű hal. Színe életciklustól és élőhelytől függően változik: a tengeri példányok általában ezüstös oldalukról, sötétebb hátukról ismerhetők fel, míg a folyóban ívás idején mutatott színezete és foltjai eltérőek lehetnek. Méretük igen változó: a fiatal példányok kis egyedek, a felnőttek általában 60–100 cm körüli hosszúak és 2–15 kg körüli tömegűek, de kivételesen egyes példányok elérhetnek 1,5 m-t és több tíz kilogrammot is.

Élőhely és elterjedés

Az atlanti lazac természetes élőhelyei az Atlanti-óceán északi vidékei, illetve az oda ömlő édesvízi folyók. A faj anadrom—azaz a szaporodáshoz édesvízbe vándorol, a tengerben táplálkozik. Bizonyos populációkat sikeresen telepítettek át más területekre, köztük a Csendes-óceán északi vizeibe is. A part menti tengerterületek és a tiszta, kavicsos fenekű patakok és folyószakaszok fontosak a túléléséhez.

Életciklus és viselkedés

  • Szaporodás: Az ívás általában ősszel történik; a nőstény a kavicsos fenékbe (redd) rakja lerakja a ikrákat, amelyeket a hímet követően megtermékenyít. Az ikrák néhány hét alatt kikelnek, a lárvák (alevin) először a kövek között fejlődnek.
  • Fiatalkor: A fiatal halak (parr) édesvízben növekednek; néhány év múlva, amikor elérik a megfelelő fejlettséget, smoltosodnak (élettani és viselkedési változások a tengeri életmódhoz való alkalmazkodáshoz) és vándorolnak a tenger felé.
  • Tengeri élet: A tengerben gyors növekedés következik; fő táplálékuk apró halak, rákfélék és más gerinctelenek.
  • Visszatérés: A felnőtt példányok visszavándorolnak a szülőhelyük közelébe ívni; az egyes egyedek életében többször is előfordulhat ez a vándorlás (iteroparitás), habár sok példány egy ívás után elpusztul.

Táplálkozás

Fiatal korukban az atlanti lazac főként rovarokkal, rákokkal és apró vízi gerinctelenekkel táplálkozik. Tengeri fázisban diétájuk kiterjed kisebb halakra (pl. hering, szilva), rákfélékre és egyéb tengeri táplálékra. A táplálkozás befolyásolja testtömegüket és a visszatérés időzítését az ívásra.

Gazdasági és ökológiai jelentőség

Az atlanti lazac fontos gazdasági forrás: vad- és sporthalászat, valamint intenzív akvakultúra épült köré. A lazacfarmok jelentős mennyiségű tengeri lazacot biztosítanak a piacon, de ugyanakkor környezeti és genetikai kérdéseket is felvetnek (haltelepekből kiszökött tenyésztett példányok kereszteződése vadpopulációkkal, élősködők és betegségek terjedése).

Veszélyek és védelem

Sok atlanti lazac-populáció számottevő csökkenést mutat a következők miatt: túlzott halászat, élőhelyromlás (gátak, vízszennyezés, folyószabályozás), akvakultúra hatásai (kiszökött tenyésztett egyedek, paraziták), valamint az éghajlatváltozás miatti tengeri és folyóvízi körülményváltozások. Nemzetközi források szerint a faj globális szinten nem mindenütt a legsúlyosabban veszélyeztetett kategóriába tartozik, de sok helyi állomány kritikus helyzetben van.

A védelmi intézkedések közé tartozik a kifogott példányok kvótázása és zárva tartása, élőhely-rekonstrukció (hallépcsők, szabad folyás biztosítása), szaporodási és telepítési programok, valamint az akvakultúra szigorúbb szabályozása és a farmok technológiájának fejlesztése a kiszökések és a fertőzések csökkentése érdekében.

Érdekességek

  • Vannak olyan egyedek, amelyek soha nem hagyják el a tiszta édesvizet; ezeket a szárazföldi (ouananiche) formákat helyenként külön névvel illetik.
  • Az atlanti lazac kiváló visszataláló képességgel rendelkezik: sok példány a szülőpatakához vagy annak közelébe tér vissza ívni.

Összefoglalva: az atlanti lazac biológiai és gazdasági szempontból egyaránt meghatározó faj, melynek megőrzése összetett természetvédelmi és halgazdálkodási intézkedéseket igényel.