Bajkál-tó – a Föld legmélyebb és legnagyobb édesvízi tava

Bajkál-tó: Szibéria csodája — a Föld legmélyebb (1700 m) és legnagyobb édesvízi tava, UNESCO világörökség, egyedi élővilággal és a világ vízkészletének jelentős részével.

A Bajkál-tó egy hatalmas tó Oroszországban, Szibériában. Ez a világ legnagyobb édesvízi víztározója. A tó Irkutszk közelében található. A Bajkál déli partjai az Irkutszki területhez, míg északi, keleti partjai részben a Burját Köztársasághoz tartoznak; a tó közepén fekvő Olhon (Olkhon) a térség legnagyobb szigete és fontos kulturális központ a burját nép számára.

Földtani eredet és méretek

A Bajkál egy tektonikus hasadékkal keletkezett, rift típusú tó, amely a földtörténeti idők során több tízmillió év alatt alakult ki — így a világ egyik legidősebb édesvízi tava. Hossza körülbelül 636 kilométer, szélessége változó, nagyjából 20–79 kilométer között mozog, legnagyobb kiterjedése a déli részen látható. A tó területe mintegy 31 700 km², víztömege pedig körülbelül 23 600 km³, amiért a felszíni, fagymentes édesvízkészlet mintegy 20%-át tartalmazza.

A Bajkál legnagyobb mélysége 1 642 méter, ezzel a Földön található legmélyebb tó. A tó vízgyűjtőjébe több száz folyó és patak torkollik; a legnagyobb közülük a Szelengá (Selenga), az Uper Angara és a Barguzin. A Bajkál egyetlen természetes kifolyója az Angara folyó.

Élővilág és egyediségek

A Bajkál rendkívüli biodiverzitásáról ismert: több mint 1700 növény- és állatfaj él itt, és a fajok mintegy kétharmada endemikus, vagyis sehol máshol a világon nem található meg. Jellegzetes fajok és csoportok:

• nerpa — a bajkálfóka (Pusa sibirica), a tó egyetlen ragadozó emlőse, amely édesvízi környezetben él;
• omul — egy helyi tengeri pisztrángféle (Coregonus fajok), amely fontos gazdasági és kulturális szerepet tölt be;
• golomyanka (Comephoridae család) — átlátszó, zsírban gazdag halak, amelyek nagy tömegben élnek a mély vízoszlopban;
• endémikus puhatestűek, rákok, csigák és a világszinten különleges frissvizi szivacsok;
• gazdag fitoplankton- és zooplankton-közösségek, valamint part menti tajgás növényzet és erdők.

Vízminőség, éghajlat és jégtakaró

A Bajkál vize híres tisztaságáról és átlátszóságáról: bizonyos időszakokban a Secchi-mélység (az átlátszóság mértéke) akár több tíz méter is lehet. A tó vize hideg és jó oxigénellátottságú, ezért sok állatfaj még a nagy mélységekben is élni tud. Télen a tó teljes felszíne befagyhat; a jégtakaró általában januártól májusig tart, és sok helyen rendkívül áttetsző, vastagsága pedig helyenként 1 métert meghaladhat.

Védelem, kutatás és veszélyek

A Bajkál jelentős természeti érték, ezért védelme nemzetközi és orosz szinten is kiemelt. A tó és környezete az UNESCO Világörökség része, emellett több természetvédelmi terület (pl. a Barguzini és a Baikal rezervátumok) is védi az ökoszisztémát. Fontos kutatóintézetek, például az Irkutszki Limnológiai Intézet folyamatosan vizsgálják a tó biológiáját és állapotát.

Ugyanakkor a Bajkálnak komoly fenyegetései is vannak:

• ipari és mezőgazdasági szennyezés, települési szennyvíz;
• túlhalászat bizonyos fajoknál;
• klímaváltozás — emelkedő hőmérséklet, a jégtakaró rövidebb periódusa és vízszint-ingadozások;
• turizmus és parti fejlesztések túlzott növekedése, amelyek nyomást gyakorolnak az élőhelyekre;
• infrastruktúra és vízerőművek hatásai a vízrajzi viszonyokra.

Turizmus és kulturális jelentőség

A Bajkál rendkívül népszerű úti cél: nyáron túrázók, horgászok és természetkedvelők, télen pedig jégtúrázók és fotósok látogatják. Olhon-sziget szent hely a helyi burjátok számára, és számos shamanikus hagyomány kötődik hozzá. A fenntartható turizmus és a helyi közösségek bevonása kulcsfontosságú a tó hosszú távú megóvásához.

Összefoglalva: a Bajkál nemcsak a Föld legmélyebb és egyik legnagyobb édesvízi tava, hanem egyedülálló ökológiai kincs is, amely globális jelentőséggel bír. Védelme és fenntartható használata mind helyi, mind nemzetközi szempontból kiemelt feladat.

Geológia

A Bajkál-tó egy ősi hasadékvölgyet tölt ki, akárcsak a Tanganyika-tó Kelet-Afrikában.

A Bajkál-hasadékzónánál a földkéreg széthúzódik. Ez a világ legmélyebb tava, 1 642 méterrel. A tó feneke 1 186,5 m (3 893 ft) mélyen van a tengerszint alatt, de ez alatt mintegy 7 km (4,3 mi) üledék húzódik. Ez azt jelenti, hogy a hasadék feneke 8-11 km (5,0-6,8 mi) mélyen van a felszín alatt: ez a legmélyebb kontinentális hasadék a Földön.

Geológiai szempontból a hasadék fiatal és aktív - évente körülbelül két cm-t szélesedik. A törésvonal szeizmikusan is aktív; a területen forró források és néhány évente figyelemre méltó földrengések vannak.

A Bajkál kora 25-30 millió év: ez az egyik legrégebbi tó. Egyedülálló a nagy, magas földrajzi szélességű tavak között, mivel üledékét nem mosta fel a kontinenseken átvonuló jégtakaró. Az 1990-es években az amerikai és orosz magok üledékének vizsgálata részletes adatokat szolgáltatott az elmúlt 250 000 év éghajlati változásairól. Hamarosan hosszabb és mélyebb üledékmagokat várnak. A Bajkál-tó az egyetlen olyan zárt édesvízi tó, amelyben gázhidrátokra utaló jelek vannak.

A tavat teljesen körülveszik a hegyek. Az északi parton lévő Bajkál-hegység és a tajga nemzeti parkként védett. A tónak 27 szigete van; a legnagyobb, az Olkhon 72 km hosszú, és a világ harmadik legnagyobb tóhoz kötött szigete. A tavat nem kevesebb, mint 330 befolyó folyó táplálja. Egyetlen kivezető folyón, az Angara folyón keresztül folyik le.

Nagy mélysége ellenére a tó vize a teljes vízoszlopban jól kevert és jól oxigéndús, szemben a Tanganyika-tóhoz és a Fekete-tengerhez hasonló víztestek rétegződésével.

A Jenyiszej folyó medencéje, amely magában foglalja a Bajkál-tavat is.

Wildlife

A Bajkál-tó több mint 1000 növényfajjal és 1550 állatfajjal és -fajtával rendelkezik. Az állatok több mint 60%-a endemikus; ez azt jelenti, hogy 52 halfajból 27 endemikus.

Az omul hal (Coregonus autumnalis migratorius) a Bajkál-tóban honos. A tó körüli összes piacon halászják, füstölik és árulják. A transzszibériai vasúton utazók számára a füstölt omul megvásárlása a hosszú utazás egyik fénypontja.

A Bajkál egy fókafajnak is otthont ad, a bajai fókának vagy nerpának.

A medvéket és a szarvasokat a Bajkál partjainál lehet megfigyelni és vadászni.

Omul Fish a Listyanka piacon

Kérdések és válaszok

K: Hol található a Bajkál-tó?

K: Milyen hosszú a Bajkál-tó?

K: Milyen széles a tó?

K: Mi a tó legmélyebb pontja?

K: A tó az UNESCO világörökség része?

Keresés betűvel