Koszovó és Metóhia Autonóm Tartomány
Koszovó és Metóhia Autonóm Tartomány, vagy szerbül: Módхиja; albánul: Аутономна Покрајина Косово и Метохиja: Metohisë, közismert nevén Koszovó és Metóhia, vagy szerbül: Krahina Autonome e Kosovës dhe Metohisë: Косово и Метохија; albánul: Kosova dhe Metohija, vagy Koszovó, vagy szerbül: Косово; albánul: Kosova, röviden Kosova, illetve rövidítve KiM szerbül: KiM vagy Kosmet Koszovóból és Metóhiából; szerbül: Космет Koszovó területét jelenti, ahogyan Szerbia alkotmánya mondja. A terület vitatott Szerbia és az önhatalmúlag kikiáltott Koszovói Köztársaság között, amely jelenleg ténylegesen ellenőrzi a területet. A Koszovói Köztársaságot megelőzően a területet 1912 és 1999 között Szerbia ellenőrizte (amíg Szerbia Jugoszlávia része volt).
Szerbia alkotmánya és törvényei szerint Koszovó Szerbia déli részén fekszik, és Koszovó és Metóhia területét foglalja magában. Fővárosa Pristina. A múltban Koszovó Szerbia autonóm tartománya volt, amikor Szerbia a szocialista Jugoszlávia része volt (1946-1990). Amikor a szocialista Jugoszlávia 1990-ben megszűnt, Koszovó a koszovói háborúig (1998-99) Szerbia része lett. A háború után az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által ellenőrzött terület lett, de jogilag még mindig Szerbia része volt. Ebben az időszakban az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Missziója (UNMIK) irányította. 2008-ban egyes albán politikusok azt mondták, hogy Koszovó saját ország lesz. Az ENSZ 98 tagállama egyetért ezzel, de Szerbia nem. Továbbra is úgy gondolja, hogy Koszovó a része.
1990-ben, amikor Koszovó Jugoszlávia része volt, Slobodan Milošević antibürokratikus forradalma zajlott le. Ez azt jelentette, hogy a koszovói kormánynak kevesebb hatalma lett, és Szerbia nagyobb befolyással rendelkezett, mint 1971-74-ben. Abban az évben a koszovói albán többség és az Albán Köztársaság is egyetértett a Koszovói Köztársaság függetlenségének kikiáltásával. Az 1999-es koszovói háború miatt a szerb hadsereget kirúgták Koszovóból.
2008 februárjában a Koszovói Köztársaság kikiáltotta függetlenségét. Szerbia nem ért egyet, de a 2013-as brüsszeli megállapodásban megszabadult a Koszovó és Metóhia autonóm tartomány kormányától... Koszovó függetlenségét jelenleg 98 ENSZ-tagállam ismeri el. A szerb kormány 2013-ban közölte, hogy megszabadul az észak-koszovói szerb kisebbségi tanácsoktól, amelyeket azért hozott létre, hogy a koszovói szerb kisebbség jobban hasonlítson Koszovó általános lakosságához.
Koszovó és Metóhia autonóm tartomány térképe
Kérdések és válaszok
K: Mi Koszovó és Metóhia teljes neve?
V: Koszovó és Metóhia autonóm tartomány, vagy szerbül: Аутономна Покрајина Косово и Метохиja; albánul: Krahina Autonome e Kosovës dhe Metohisë.
K: Mi a Koszovó és Metóhia rövidítése?
V: Általánosan ismert Koszovó és Metóhia, vagy szerbül: Косово и Метохија; albánul: Kosova dhe Metohija, vagy Koszovó, vagy szerbül: Косово; albánul: Koszovó, Koszovó és Kohóhija, más néven Косово: Kosova.
K: Ki ellenőrzi jelenleg a földet?
V: Jelenleg az önhatalmúlag kikiáltott Koszovói Köztársaság gyakorolja a tényleges ellenőrzést a földterület felett.
K: Mikor volt Szerbia része?
V: A Koszovói Köztársaságot megelőzően a területet 1912 és 1999 között Szerbia ellenőrizte (amíg Szerbia Jugoszlávia része volt).
K: Mi történt Slobodan Milošević bürokráciaellenes forradalma idején?
V: Slobodan Milošević antibürokratikus forradalma idején, amely 1990-ben történt, amikor Koszovó Jugoszlávia része volt, a koszovói kormánynak kevesebb hatalma lett, és Szerbia nagyobb ellenőrzést gyakorolt, mint 1971-74-ben.
K: Hány ENSZ-tagállam ismeri el Koszovó függetlenségét?
V: 95 ENSZ-tagállam ismeri el Koszovó függetlenségét.
