Szász Királyság
A Szász Királyság (németül: Königreich Sachsen) 1806-tól 1918-ig létezett.
1871-től a Német Császárság része volt, majd az első világháború után a Weimari Köztársaság része lett. Fővárosa Drezda volt, modern utódállama pedig Szászország Szabadállam.
1806 előtt Szászország a Szent Római Birodalomban a Szász Választófejedelemség volt. Ez azt jelentette, hogy a Szászországot uraló hercegek választófejedelmek voltak, és közreműködhettek az új szent római császár megválasztásában.
Amikor II. Ferenc császár vereséget szenvedett Napóleontól az austerlitzi csatában, és a birodalom felbomlott, a választófejedelemség független királysággá vált. Az utolsó szászországi választófejedelem I. Frigyes Augustus király lett.
Az 1806-os jénai csata után Szászország csatlakozott a Rajnai Konföderációhoz, és a Konföderáción belül maradt, amíg az 1813-ban fel nem bomlott, amikor Napóleon vereséget szenvedett a lipcsei csatában.
Szászország katolikus uralkodója azon kevés német vezetők egyike volt, akik a franciákat támogatták. Szászországot orosz megszállás alá helyezték, és a királyság 40%-át, köztük a történelmi jelentőségű Wittenberget, a protestáns reformáció hazáját, Poroszország foglalta el, de Friedrich Augustus visszakapta a királysága fennmaradó részét, amelyhez még mindig hozzátartoztak a nagyvárosok, Drezda és Lipcse. A királyság csatlakozott a Német Konföderációhoz is, a német államok új szervezetéhez, amely a Szent Római Birodalom helyébe lépett.
Az osztrák-porosz háború és a Német Birodalom
Az 1866-os osztrák-porosz háborúban Szászország Ausztria oldalára állt. A szász hadsereg volt az egyetlen nagy hadsereg, amely Ausztriát segítette. A béketárgyalásokon Ausztria azt mondta, hogy Szászországot nem szabad büntetni. A többi észak-németországi államot, köztük a nagy Hannoveri Királyságot a háború után Poroszország annektálta (elfoglalta). Ezek az államok segítséget ígértek Ausztriának, de keveset tettek, ezért Ausztria a béketárgyalásokon nem próbált segíteni nekik.
Szászország a következő évben, 1867-ben csatlakozott a porosz vezetésű Északnémet Konföderációhoz. Amikor Poroszország legyőzte Franciaországot az 1871-es francia-poroszháborúban, a Konföderációból Otto von Bismarck Német Birodalom lett, amelynek császára I. Vilmos lett.
I. János szász királyként a császár alatt állt, bár a többi német fejedelemhez hasonlóan ő is megtartotta a szuverén uralkodó bizonyos jogait, beleértve a követek küldését más államokba.
A Szász Királyság 1895-ben
Az ország vége
I. Vilmos unokája, II. Vilmos császár 1918-ban mondott le, miután Németország vereséget szenvedett az első világháborúban. III. Friedrich Augustus szász király követte őt a lemondásban, és a Szász Királyság az újonnan alakult Weimari Köztársaságon belül Szászország Szabad Államává vált. A Szász Királyság mindössze 112 évig állt fenn.
Kapcsolódó oldalak
- Szászország
· v · t · e A Német Birodalom államai (1871-1918) | ||
Királyságok | Poroszország | Bajorország | Szászország | Württemberg |
|
Nagyhercegségek | Baden | Hessen | Mecklenburg: Schwerin, Strelitz | Oldenburg | Saxe-Weimar-Eisenach | Szász-Weimar-Eisenach | |
Hercegségek | Anhalt | Braunschweig | Szászország: Altenburg, Coburg és Gotha, Meiningen | |
Fejedelemségek | Schaumburg-Lippe | Schwarzburg: Rudolstadt, Sondershausen | Lippe | Reuss: Elder, Junior | Waldeck-Pyrmont | |
Városok-államok | Bréma | Hamburg | Lübeck | |
Egyéb | Elzász-Lotaringia | Gyarmati birtokok |
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a neve annak a királyságnak, amely 1806 és 1918 között létezett?
V: A Szász Királyság.
K: Melyik ország részévé vált Szászország az első világháború után?
V: Az első világháború után Szászország a Weimari Köztársaság része lett.
K: Mi volt Szászország fővárosa?
V: Szászország fővárosa Drezda volt.
K: 1806 előtt milyen típusú állam volt Szászország a Szent Római Birodalomban?
V: 1806 előtt Szászország választófejedelemség volt a Szent Római Birodalomban.
K: Ki lett a király, amikor II. Ferenc császár Austerlitznél vereséget szenvedett Napóleontól, és a birodalom felbomlott?
V: Amikor II. Ferenc császár Austerlitznél vereséget szenvedett Napóleontól és a birodalom felbomlott, I. Frigyes Auguszt lett a király.
K: Milyen szervezet lépett a Szent Római Birodalom helyébe, miután az 1813-ban felbomlott?
V: Miután 1813-ban felbomlott, a Német Konföderáció lépett a Szent Római Birodalom helyébe, mint a német államok új szervezete.
K: Mekkora területet vett el Poroszország Szászországtól, miután a jénai vereséget követően orosz megszállás alá kerültek?
V: A jénai vereséget követően Poroszország területének 40%-át vette el Szászországtól, beleértve Wittenberget, amely a protestáns reformáció otthona miatt jelentős.