A Szász-Coburg és Gotha Hercegség (németül Sachsen-Coburg und Gotha) valójában két kisebb hercegség személyi uniója volt Németországban: a Coburgi és a Gothai hercegséget egy uralkodó kormányozta. A megnevezésben a „Szász” (Saxe, Sachsen) arra utal, hogy ezek az államok az úgynevezett wettini–ernestini ághoz tartoztak, azaz a Wettin család egy mellékvonalának fejedelmi birtokai közé. A Wettin-ház évszázadokon át több szász és ernestini területet adott uralkodóknak a Németország különböző részein.

Létrejötte és területi rendeződés

A hercegség 1826-ban alakult meg az ernestini hercegségek közötti földcsere és öröklési rendezés eredményeként: a Szász-Gotha-Altenburgi ág férfiága kihalt, ezért a fennmaradó családtagok egymás között osztották fel a birtokokat. Ennek során a Szász-Coburg-Saalfeld hercege lemondott Saalfeldről, és helyette Gotha hercegségét kapta meg, így jött létre a Szász-Coburg és Gotha kettős hercegség. 1826. november 12-én Szász-Coburg-Saalfeldi Ernst III. tekintélyes címeket viselve Ernst I. néven lett Szász-Coburg és Gotha hercege; címai között szerepeltek többek között Jülich, Cleves és Berg, valamint egy sor tradicionális hercegi és grófi cím (pl. Türingiai landgrave, Meißen markgrófja stb.).

A dinasztia jelentősége Európában

A Szász-Coburg és Gotha ház gyorsan nemzetközi dinasztiává vált: tagjai számos európai királyi és uralkodóházban jelentek meg. Különösen ismert lett a család akkor, amikor Ernest I kisebbik fia, Albert, házasságot kötött a Viktória királynővel az Egyesült Királyságban. Albert Viktória királynő feleségeként (királyi konzuléntként) nagy hatást gyakorolt a brit udvarra és a kultúrára. A családból származó más uralkodók közé tartozott többek között Belgium első királya (Leopold I.), Portugália egyik királyi házhoz tartozó férfi tagja és Bulgária uralkodója is — így a Szász-Coburg és Gotha ág egész Európában befolyásos dinasztiává vált.

Kapcsolat a brit királyi házzal és a névváltoztatás

A királyi névhasználat tekintetében fontos megjegyezni, hogy amikor Viktória fia széles körben uralkodóvá vált, a brit királyi ház patrilineáris származás alapján a Szász-Coburg és Gotha nevet viselte. 1901 és 1917 között a brit uralkodóházat gyakran így nevezték, mert Viktória utódai férfi ágon a coburg–gothai vonalhoz tartoztak (például Albert leszármazottai). Edward király (Edward VII) uralkodása 1901–1910 között zajlott. Az első világháború alatt felgyorsult az anti‑német hangulat az Egyesült Királyságban, ezért 1917-ben György király (George V) brit uralkodó a ház névhasználatát angolosabbra, Windsorra változtatta, hogy megszakítsa a német kötődésekkel járó politikai és társadalmi kellemetlenségeket.

A hercegség sorsa a 20. század elején

A 20. század fordulóján a Szász-Coburg és Gotha hercegség területe viszonylag kicsi volt, két elkülönült részre tagolódva: az egyik központja Coburg városa, a másiké Gotha városa. Az első világháború és a Németországban végbemenő forradalom 1918 végén az összes német királyi házat és hercegséget megrázta: a monarchiák felbomlottak, az uralkodók lemondtak vagy elveszítették hatalmukat. A hercegség uralkodója, III. Károly Eduárd (Karl Eduard, Charles Edward) 1918-ban elveszítette uralkodói hatalmát; mivel német oldalra állt a háborúban, brit címeket is érintő következmények érték (brit címeket és jogokat később részben visszavonták).

A területi átstrukturálás eredményeként Coburg 1919–1920 folyamán népszavazással a Bajorországhoz csatlakozott, míg Gotha része lett a 1920-ban megalakuló Türingia (Thüringen) tartománynak. Így a kettős hercegség politikailag és közigazgatásilag megszűnt.

Örökség

Bár mint államalakulat a Szász-Coburg és Gotha hercegség ma már nem létezik, történeti és kulturális nyoma jelentős: a coburgi és gothai városokban ma is láthatók uralkodói rezidenciák, múzeumok és dinasztikus emlékek. A Wettin–Saxe‑Coburg vonal európai beágyazottsága pedig jól példázza, hogyan alakultak a 19. századi dinasztikus kapcsolatok az európai politikában és udvari kultúrában.