Szász-Coburg és Gotha hercegség (Sachsen-Coburg und Gotha) — történet
Fedezd fel a Szász‑Coburg és Gotha hercegség történetét: dinasztiai váltások, politikai átrendeződések és brit kapcsolatok a 19–20. századi Európa forgatagában.
A Szász-Coburg és Gotha Hercegség (németül Sachsen-Coburg und Gotha) valójában két kisebb hercegség személyi uniója volt Németországban: a Coburgi és a Gothai hercegséget egy uralkodó kormányozta. A megnevezésben a „Szász” (Saxe, Sachsen) arra utal, hogy ezek az államok az úgynevezett wettini–ernestini ághoz tartoztak, azaz a Wettin család egy mellékvonalának fejedelmi birtokai közé. A Wettin-ház évszázadokon át több szász és ernestini területet adott uralkodóknak a Németország különböző részein.
Létrejötte és területi rendeződés
A hercegség 1826-ban alakult meg az ernestini hercegségek közötti földcsere és öröklési rendezés eredményeként: a Szász-Gotha-Altenburgi ág férfiága kihalt, ezért a fennmaradó családtagok egymás között osztották fel a birtokokat. Ennek során a Szász-Coburg-Saalfeld hercege lemondott Saalfeldről, és helyette Gotha hercegségét kapta meg, így jött létre a Szász-Coburg és Gotha kettős hercegség. 1826. november 12-én Szász-Coburg-Saalfeldi Ernst III. tekintélyes címeket viselve Ernst I. néven lett Szász-Coburg és Gotha hercege; címai között szerepeltek többek között Jülich, Cleves és Berg, valamint egy sor tradicionális hercegi és grófi cím (pl. Türingiai landgrave, Meißen markgrófja stb.).
A dinasztia jelentősége Európában
A Szász-Coburg és Gotha ház gyorsan nemzetközi dinasztiává vált: tagjai számos európai királyi és uralkodóházban jelentek meg. Különösen ismert lett a család akkor, amikor Ernest I kisebbik fia, Albert, házasságot kötött a Viktória királynővel az Egyesült Királyságban. Albert Viktória királynő feleségeként (királyi konzuléntként) nagy hatást gyakorolt a brit udvarra és a kultúrára. A családból származó más uralkodók közé tartozott többek között Belgium első királya (Leopold I.), Portugália egyik királyi házhoz tartozó férfi tagja és Bulgária uralkodója is — így a Szász-Coburg és Gotha ág egész Európában befolyásos dinasztiává vált.
Kapcsolat a brit királyi házzal és a névváltoztatás
A királyi névhasználat tekintetében fontos megjegyezni, hogy amikor Viktória fia széles körben uralkodóvá vált, a brit királyi ház patrilineáris származás alapján a Szász-Coburg és Gotha nevet viselte. 1901 és 1917 között a brit uralkodóházat gyakran így nevezték, mert Viktória utódai férfi ágon a coburg–gothai vonalhoz tartoztak (például Albert leszármazottai). Edward király (Edward VII) uralkodása 1901–1910 között zajlott. Az első világháború alatt felgyorsult az anti‑német hangulat az Egyesült Királyságban, ezért 1917-ben György király (George V) brit uralkodó a ház névhasználatát angolosabbra, Windsorra változtatta, hogy megszakítsa a német kötődésekkel járó politikai és társadalmi kellemetlenségeket.
A hercegség sorsa a 20. század elején
A 20. század fordulóján a Szász-Coburg és Gotha hercegség területe viszonylag kicsi volt, két elkülönült részre tagolódva: az egyik központja Coburg városa, a másiké Gotha városa. Az első világháború és a Németországban végbemenő forradalom 1918 végén az összes német királyi házat és hercegséget megrázta: a monarchiák felbomlottak, az uralkodók lemondtak vagy elveszítették hatalmukat. A hercegség uralkodója, III. Károly Eduárd (Karl Eduard, Charles Edward) 1918-ban elveszítette uralkodói hatalmát; mivel német oldalra állt a háborúban, brit címeket is érintő következmények érték (brit címeket és jogokat később részben visszavonták).
A területi átstrukturálás eredményeként Coburg 1919–1920 folyamán népszavazással a Bajorországhoz csatlakozott, míg Gotha része lett a 1920-ban megalakuló Türingia (Thüringen) tartománynak. Így a kettős hercegség politikailag és közigazgatásilag megszűnt.
Örökség
Bár mint államalakulat a Szász-Coburg és Gotha hercegség ma már nem létezik, történeti és kulturális nyoma jelentős: a coburgi és gothai városokban ma is láthatók uralkodói rezidenciák, múzeumok és dinasztikus emlékek. A Wettin–Saxe‑Coburg vonal európai beágyazottsága pedig jól példázza, hogyan alakultak a 19. századi dinasztikus kapcsolatok az európai politikában és udvari kultúrában.
A Szász-Coburg és Gotha-ház címere
A hercegség Németországban
I. Ernst 1844-ben halt meg, és idősebb fia és utódja, II. Ernst 1893-ban bekövetkezett haláláig uralkodott. Mivel gyermektelenül nem volt gyermeke, a hercegség trónja Ernst néhai testvérének, Albert hercegprímásnak, Viktória királynő férjének férfi leszármazottaira szállt. A hercegségek azonban nem akarták, hogy Nagy-Britanniához csatolják őket, ezért alkotmányuk megakadályozta, hogy Nagy-Britannia királya és trónörököse herceggé váljon, ha van más alkalmas férfi örökös. Ezért Edward walesi herceg után a következő testvére, Alfréd, Edinburgh hercege következett. Alfréd egyetlen fia, akit szintén Alfrédnak hívtak, 1899-ben öngyilkosságot követett el, így amikor Alfréd herceg 1900-ban meghalt, az unokaöccse, Károly Edward, Albany hercege, Viktória királynő legkisebb fiának, Leopoldnak a tizenhat éves fia lett az utódja. (Arthur of Connaught hercege és fia nem akartak herceggé válni, ezért lemondtak (lemondtak) az örökösödési jogukról.) Az új herceg a neve német változatát kezdte használni, és Carl Eduard herceg néven uralkodott. Nagykorúvá válásáig, 1905-ig Hohenlohe-Langenburg örökös hercege járt el régensként, Carl Eduard megtartotta brit címét, az Albany hercege címet, de mivel az első világháborúban Németország oldalán harcolt, 1919-ben megfosztották brit címeitől.
Carl Eduard 1918. november 18-ig uralkodott, amikor a gothai Munkás- és Katonatanács a német forradalom idején lemondatta őt. A két hercegség különálló állam lett, de hamarosan nagyobb államokkal egyesült. Szász-Coburg Bajorország része lett, Szász-Gotha pedig más kis államokkal egyesülve 1920-ban, a weimari köztársaságban az új Thüringia államot alkotta.
Szász-Coburg és Gotha fővárosai Coburg és Gotha voltak. 1914-ben a két hercegség területe és lakossága a következő volt:
| Hercegség | Terület | Népesség |
| Sachsen-Coburg | 1,415 km2 (546.3 sq mi) | 74818 |
| Sachsen-Gotha | 562 km2 (217.0 sq mi) | 182359 |
| Összesen | 1,977 km2 (763.3 sq mi) | 257177 |
Szász-Coburg és Gotha volt az egyetlen európai ország, amely diplomáciai konzult nevezett ki az Amerikai Konföderációs Államokba. A konzul neve Ernst Raven, Texas állam konzulja volt. Amikor Raven 1861. július 20-án diplomáciai exequaturt (engedélyt arra, hogy konzulként tevékenykedhessen) kért a konföderációs kormánytól, elfogadták.
House
A család más tagjai Belgium és Bulgária királyai lettek, és szinte az összes többi európai királyi családba beházasodtak. Több mint 50 évvel azután, hogy Bulgária köztársasággá vált, Simeon király visszatért Bulgáriába, és miniszterelnökké választották. Az első világháború után a belga királyok megszüntették a Szász-Coburg és Gotha név használatát, de hivatalosan soha nem változtatták meg a nevüket. Simeon bolgár király hivatalos neve Simeon Borisov Sakskoburggotski.
A Szász-Coburg és Gotha Hercegség 1918-ban, Németország köztársasággá válásával megszűnt önálló lenni. Carl Eduard, az utolsó uralkodó herceg brit címeit elvették, mert támogatta Németországot az első világháborúban. 1954-ben halt meg.
Gotha az új Thüringia állam része lett, Coburg pedig Bajorországhoz csatlakozott.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Szász-Coburg és Gotha hercegség?
V: A Szász-Coburg és Gotha hercegség kettős monarchia volt Németországban, ami azt jelenti, hogy egy uralkodó két ország - a Coburgi és a Gothai hercegség - felett uralkodott.
K: Mit jelent a "Saxe" szó?
V: A "Saxe" azt jelenti, hogy Szászországból, mert sok kis ország volt, de mindegyiket a szász királyi ház tagjai kormányozták. Általában a Szász Királyság uralkodóira utal.
K: Ki volt I. Ernst, Szász-Coburg és Gotha hercege?
V: Ernst I. Szász-Coburg és Gotha hercege a Wettin-házból (a Szász-Gotha-Altenburg hercegei) származó Ernst III. volt. 1826. november 12-én lett herceg, többek között a következő címekkel: Jülich (Juelich), Cleves és Berg, Engern és Westfália hercege, Lichtenberg herceg, Türingia földgrófja, Meißen (Meissen) markgrófja, Hennerberg grófja, Ravensburg markgrófja, Ravenstein Tonna úr.
Kérdés: Kivel kötött házasságot fia, Albert?
V: Albert fia, Albert az Egyesült Királyságból származó Viktória királynő unokatestvérét vette feleségül.
K: Hogyan változott a neve Windsorra az első világháborúban?
V: A név az I. világháború alatt változott Windsorra, mivel abban az időszakban minden német iránt érzett gyűlölet miatt.
K: Miért lett Saalfeld egy másik ország része?
V: Saalfeld azért lett egy másik ország része, mert az előző uralkodónak nem maradt férfi gyermeke, aki örökölhette volna, így egy másik családhoz került, akik felosztották egymás között a földjeiket - így Saalfeld Szász-Meiningen része lett, amely Hildburghausent is megkapta, amikor az előző uralkodóból Szász-Altenburg hercege lett.
Keres