Északnémet Szövetség
Az Északnémet Szövetség (németül: Norddeutscher Bund), először Észak-Németország 22 államának katonai szövetsége, majd szövetségi állam volt. Ezt megelőzte a Zollverein, egy vámunió, amely szabad kereskedelmet tett lehetővé a legtöbb német állam között. A szövetség 1866 augusztusában indult, és a Porosz Királyság volt a vezető állam. Az északnémet alkotmány 1867. július 1-jén szövetségi állammá tette a szövetséget.
Az 1700-as években kezdődő osztrák-porosz rivalizálás vezetett az 1866. júliusi/augusztusi osztrák-porosz háborúhoz. A háború közvetlen kiváltó okai a Slesvig-Holstein kérdésének rendezetlensége (amelyet Poroszország el akart csatolni) és a Német Szövetség reformja voltak. Az 1866 nyarán aratott győzelem után az Ausztriával és Franciaországgal kötött megállapodások lehetővé tették Poroszország számára, hogy átformálja az észak-németországi (a Majna folyótól északra fekvő) politikai tájképet. Poroszország vezető politikusa az I. Vilmos király alatt szolgáló Otto von Bismarck miniszterelnök volt.
1866. augusztus 18-án Poroszország és a legtöbb északnémet állam aláírta az augusztusi szerződést. Megállapodtak egy katonai szövetségről, és kinyilvánították szövetségi állam létrehozásának szándékát. (Néhány más állam hamarosan csatlakozott.) A szövetségi állam különbözik a szövetségtől, mivel szövetségi kormánya és törvényhozása van, és különbözik az unitárius államtól, mivel a szövetségi szint alatt még mindig meglehetősen erős államok vannak. Németországban már 1848 óta léteztek szövetségi államra vonatkozó tervek.
Union
A Bismarck vezette szövetséges kormányok javaslatot tettek egy északnémet alkotmányra. Észak-Németország népének képviseletére egy szervet választottak, a konstituierender Reichstagot. A választásra 1867 februárjában került sor. A javaslat némi módosítása után a tartományi kormányok és parlamentek elfogadták a végleges tervezetet. Július 1-jén lépett hatályba az alkotmány.
Az alkotmány szerint a jogalkotás két szerv feladata volt. A Reichstag volt a parlament, amelyet minden 25 év feletti férfi választott. A Szövetségi Tanács a tartományok kormányait képviselő szerv volt. A Bundespräsidium birtokosa a porosz király volt (a "köztársasági" "elnök" kifejezést szándékosan kerülték). A Bundespräsidium birtokosa iktatta be a szövetségi kancellárt. Nem név szerint, de ténylegesen ez volt a (egyetlen) szövetségi miniszter, a végrehajtó hatalom feje.
1870-ben, a francia-porosz háború idején a délnémet államok csatlakoztak az Északnémet Szövetséghez. Az 1871. január 1-jei új alkotmány az országot "Északnémet Konföderációról" "Német Birodalomra" nevezte át. A Bundespräsidium birtokosa további császári címet kapott. Az alkotmányban leírt politikai rendszer és a zászló megmaradt. (A birodalom végleges alkotmánya 1871 április-májusából származik; ennek következtében szinte minden olyan kifejezést, amely a "szövetségi" szót tartalmazta, "birodalmi"-ra változtattak).
Németország modern nemzeti állama nemzetközi alanyként és jogi személyként azonos az Északnémet Szövetséggel. Az 1867-1870 közötti korszak törvényei és nemzetközi szerződései elvileg még mindig érvényesek. Az 1867-től 1878-ig tartó konzervatív-liberális együttműködésben Németországban figyelemre méltó modernizáció és egységesülés ment végbe. Az Északnémet Szövetség bevezette a metrikus rendszert, a modern büntető törvénykönyvet (Strafgesetzbuch), azonos jogokat minden felekezet számára, postauniót stb.
Postabélyegek
A szövetség kezelte a postát és adott ki postabélyegeket 1868. január 1-je után. A szövetség azonban nem bocsátott ki saját pénzt, ezért különböző bélyegeket kellett kibocsátani. Az északi körzetben groschen értékű bélyegeket, a déli körzetben kreuzer értékű bélyegeket használtak. Mindegyik bélyeget a NORDDEUTSCHER POSTBEZIRK (Északnémet postai terület) jelzéssel látták el.
Hamburg számára egy harmadik bélyegsorozatot nyomtattak. Ezeket is STADTPOSTBRIEF HAMBURG felirattal látták el.
A tagállamok listája
| Állam | Főváros | |
| Királyságok (Königreiche) | ||
|
| Poroszország (Preußen) | |
|
| Szászország (Sachsen) | |
| Nagyhercegségek (Großherzogtümer) | ||
|
| Hessen (Hessen) | |
|
| Mecklenburg-Schwerin | Schwerin |
|
| Mecklenburg-Strelitz | Neustrelitz |
|
| Oldenburg | Oldenburg |
|
| Saxe-Weimar-Eisenach (Sachsen-Weimar-Eisenach) | Weimar |
| Hercegségek (Herzogtümer) | ||
|
| Anhalt | |
|
| Braunschweig (Braunschweig) | Braunschweig |
|
| Szász-Altenburg (Sachsen-Altenburg) | Altenburg |
|
| Szász-Coburg és Gotha (Sachsen-Coburg und Gotha) | Coburg |
|
| Saxe-Meiningen (Sachsen-Meiningen) | Meiningen |
| Fejedelemségek (Fürstentümer) | ||
|
| Lippe | Detmold |
|
| Reuss, junior vonal | Gera |
|
| Reuss, vezető vonal | Greiz |
|
| Schaumburg-Lippe | Bückeburg |
|
| Schwarzburg-Rudolstadt | Rudolstadt |
|
| Schwarzburg-Sondershausen | Sondershausen |
|
| Waldeck-Pyrmont | Arolsen |
| Szabad hanzavárosok (Freie Hansestädte) | ||
|
| Bréma | |
|
| Hamburg | |
|
| ||
.svg.png){kind=small}
.svg.png){kind=small}
.svg.png){kind=small}
.svg.png){kind=small}
.svg.png){kind=small}
.svg.png){kind=small}
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az Északnémet Szövetség?
V: Az Északnémet Konföderáció 22 észak-németországi állam katonai szövetsége volt, amely később szövetségi állammá alakult.
K: Mi előzte meg az Északnémet Konföderációt?
V: Az Északnémet Konföderációt megelőzte a Zollverein, amely egy vámunió volt, amely szabad kereskedelmet tett lehetővé a legtöbb német állam között.
K: Mikor lépett hatályba az északnémet alkotmány?
V: Az északnémet alkotmány 1867. július 1-jén lépett hatályba.
K: Mi vezetett az 1866-os osztrák-porosz háborúhoz?
V: Az 1700-as évek óta tartó osztrák-porosz rivalizálás vezetett az 1866. júliusi/augusztusi osztrák-porosz háborúhoz. E háború közvetlen okai Slesvig-Holsteinhez (amelyet Poroszország annektálni szándékozott) és a Német Szövetség reformjához kapcsolódtak.
K: Ki vezette Poroszországot ebben az időszakban?
V: Otto von Bismarck miniszterelnök vezette Poroszországot ebben az időszakban, I. Vilmos király alatt.
K: Mikor írt alá megállapodást Poroszország és a legtöbb északnémet állam?
V: 1866. augusztus 18-án Poroszország és a legtöbb északnémet állam aláírta az augusztusi szerződés néven ismert megállapodást. Ez a szerződés katonai szövetséget hozott létre, és kinyilvánította szövetségi állam létrehozásának szándékát.
K: Miben különbözik a szövetségi állam más államformáktól?
V: A szövetségi állam különbözik a szövetségtől, mert saját szövetségi kormánya és törvényhozása van, de különbözik az unitárius államtól is, mert a szövetségi szint alatt még mindig vannak erős államok.
