Északnémet Szövetség (Norddeutscher Bund) - Porosz szövetségi állam, 1866-1871
Az Északnémet Szövetség (1866–1871): Porosz vezetésű szövetségi állam Bismarckkal, mely meghatározta a német egység és a modern Német Birodalom kialakulását.
Az Északnémet Szövetség (németül: Norddeutscher Bund), először Észak-Németország 22 államának katonai szövetsége, majd 1867-től formálisan is szövetségi állam volt. Ezt megelőzte a Zollverein, egy vámunió, amely szabad kereskedelmet tett lehetővé a legtöbb német állam között, és előkészítette a gazdasági egységesülést. A szövetség 1866 augusztusában alakult meg, és a Porosz Királyság volt a vezető hatalom. Az északnémet alkotmány 1867. július 1-jén lépett életbe, ekkor alakult meg formálisan szövetségi állammá a szervezet.
Történeti háttér
Az 1700-as években kezdődő osztrák–porosz rivalizálás fokozódott a 19. század közepére, ami végül az 1866. júliusi/augusztusi osztrák–porosz háborúhoz vezetett. A konfliktus közvetlen kiváltó okai közé tartozott a Schleswig–Holstein kérdés rendezetlensége (amelyet Poroszország ellenőrzése alá akart vonni) és a Német Szövetség átalakítására irányuló törekvés. A 1866 nyarán aratott győzelem után Poroszország előnyös helyzetbe került, és Ausztriától függetlenné téve a német területek rendezését, lehetősége nyílt átformálni a Majna folyótól északra fekvő politikai térséget. Poroszország vezető politikusa ebben az időben Otto von Bismarck volt, aki az I. Vilmos király miniszterelnökeként irányította a kül- és belpolitikát.
Szervezet és alkotmány
A 1867. július 1-jén hatályba lépő alkotmány modern alapokra helyezte az új szövetségi államot. Jellegzetességei:
- Szövetségi intézmények: létrejött egy szövetségi kormányzat és kétkamarás törvényhozás, amelyben a részvétel a tagállamok és a lakosság reprezentációján alapult.
- Bundespräsidium és kancellár: a szövetség feje (Bundespräsidium) a Porosz Király volt, aki kinevezte a kancellárt; a kancellár (Bismarck személye alatt különösen) vezető szerepet játszott a kül- és hadügyekben.
- Reichstag: az alsóházat közvetlen, általános férfi választójog alapján választották, ami a kor sok más államához képest viszonylag liberális megoldás volt és nagy politikai befolyással ruházta fel a választott gyűlést.
- Törvényhozás: a törvények megalkotásához általában mind a szövetségi tanács (a tagállamok képviselőiből álló felsőház) jóváhagyása, mind a Reichstag hozzájárulása szükséges volt.
- Honvédség és külpolitika: a hadügy egységesítésével és a közös külpolitika irányításával a Porosz vezetés erős centralizáló hatást gyakorolt a szövetségre.
Tagállamok és hatalmi viszonyok
A szövetséghez különböző államok csatlakoztak: királyságok, nagyhercegségek, hercegségek, kis fejedelemségek és szabad városok. A Porosz Királyság volt egyértelműen a meghatározó tényező katonailag, gazdaságilag és politikailag; a kisebb államok jelentős autonómiát őriztek meg belső ügyeikben, ugyanakkor a szövetségi szinten erősen kötődtek a porosz vezetéssel kialakított megoldásokhoz. A csatlakozás és a tagság formái különbözőek voltak: egyes államok önállóként képviseltették magukat a szövetségi szervekben, mások pedig erősebb porosz befolyás alatt álltak.
Gazdaság, közigazgatás és jog
A meglévő Zollverein továbbra is alapul szolgált a gazdasági együttműködéshez; a vámpolitika és a kereskedelem egységesítése fontos előnye volt a részt vevő államok számára. Emellett megindultak adminisztratív és jogi egységesítési lépések: a posta-, vasút- és távközlési együttműködés erősödött, valamint a pénzügyi és vámrendszerek közelítése elősegítette a belső piac működését. A korszerű alkotmányos berendezkedés és a központi intézmények azonban lehetőséget adtak a porosz vezetésnek, hogy a modern államszervezet eszközeit alkalmazva biztosítsa a stabilitást és az egységet.
Következmények és megszűnés
Az Északnémet Szövetség fontos lépcsőfok volt a német egység kialakulásában. A központi szerepet játszott abban, hogy a német államok politikailag és katonailag közelebb kerültek egymáshoz, és előkészítette a dél-német államokkal való egyesülést. A szövetség alkotmánya és intézményei nagy részben alapjául szolgáltak a későbbi Német Császárság (Deutsches Reich) alkotmányának. A francia–porosz háború (1870–1871) eseményei után a déli német államok csatlakoztak a porosz vezette egységhez, és 1871-ben létrejött a Német Császárság, amely formálisan felváltotta az Északnémet Szövetséget és továbblépést jelentett a német egység teljesebb megvalósítása felé.
Az Északnémet Szövetség öröksége kettős: egyrészt megerősítette Poroszország vezető szerepét és gyakorlatilag kiszorította Ausztriát a német ügyekből, másrészt intézményesítette azokat a megoldásokat (alkotmányos keretek, közös hadügy, gazdasági integráció), amelyek hosszabb távon a modern német államiság alapját adták.
Union
A Bismarck vezette szövetséges kormányok javaslatot tettek egy északnémet alkotmányra. Észak-Németország népének képviseletére egy szervet választottak, a konstituierender Reichstagot. A választásra 1867 februárjában került sor. A javaslat némi módosítása után a tartományi kormányok és parlamentek elfogadták a végleges tervezetet. Július 1-jén lépett hatályba az alkotmány.
Az alkotmány szerint a jogalkotás két szerv feladata volt. A Reichstag volt a parlament, amelyet minden 25 év feletti férfi választott. A Szövetségi Tanács a tartományok kormányait képviselő szerv volt. A Bundespräsidium birtokosa a porosz király volt (a "köztársasági" "elnök" kifejezést szándékosan kerülték). A Bundespräsidium birtokosa iktatta be a szövetségi kancellárt. Nem név szerint, de ténylegesen ez volt a (egyetlen) szövetségi miniszter, a végrehajtó hatalom feje.
1870-ben, a francia-porosz háború idején a délnémet államok csatlakoztak az Északnémet Szövetséghez. Az 1871. január 1-jei új alkotmány az országot "Északnémet Konföderációról" "Német Birodalomra" nevezte át. A Bundespräsidium birtokosa további császári címet kapott. Az alkotmányban leírt politikai rendszer és a zászló megmaradt. (A birodalom végleges alkotmánya 1871 április-májusából származik; ennek következtében szinte minden olyan kifejezést, amely a "szövetségi" szót tartalmazta, "birodalmi"-ra változtattak).
Németország modern nemzeti állama nemzetközi alanyként és jogi személyként azonos az Északnémet Szövetséggel. Az 1867-1870 közötti korszak törvényei és nemzetközi szerződései elvileg még mindig érvényesek. Az 1867-től 1878-ig tartó konzervatív-liberális együttműködésben Németországban figyelemre méltó modernizáció és egységesülés ment végbe. Az Északnémet Szövetség bevezette a metrikus rendszert, a modern büntető törvénykönyvet (Strafgesetzbuch), azonos jogokat minden felekezet számára, postauniót stb.
Postabélyegek
A szövetség kezelte a postát és adott ki postabélyegeket 1868. január 1-je után. A szövetség azonban nem bocsátott ki saját pénzt, ezért különböző bélyegeket kellett kibocsátani. Az északi körzetben groschen értékű bélyegeket, a déli körzetben kreuzer értékű bélyegeket használtak. Mindegyik bélyeget a NORDDEUTSCHER POSTBEZIRK (Északnémet postai terület) jelzéssel látták el.
Hamburg számára egy harmadik bélyegsorozatot nyomtattak. Ezeket is STADTPOSTBRIEF HAMBURG felirattal látták el.
A tagállamok listája
| Állam | Főváros | |
| Királyságok (Königreiche) | ||
|
| Poroszország (Preußen) | |
|
| Szászország (Sachsen) | |
| Nagyhercegségek (Großherzogtümer) | ||
|
| Hessen (Hessen) | |
|
| Mecklenburg-Schwerin | Schwerin |
|
| Mecklenburg-Strelitz | Neustrelitz |
|
| Oldenburg | Oldenburg |
|
| Saxe-Weimar-Eisenach (Sachsen-Weimar-Eisenach) | Weimar |
| Hercegségek (Herzogtümer) | ||
|
| Anhalt | |
|
| Braunschweig (Braunschweig) | Braunschweig |
|
| Szász-Altenburg (Sachsen-Altenburg) | Altenburg |
|
| Szász-Coburg és Gotha (Sachsen-Coburg und Gotha) | Coburg |
|
| Saxe-Meiningen (Sachsen-Meiningen) | Meiningen |
| Fejedelemségek (Fürstentümer) | ||
|
| Lippe | Detmold |
|
| Reuss, junior vonal | Gera |
|
| Reuss, vezető vonal | Greiz |
|
| Schaumburg-Lippe | Bückeburg |
|
| Schwarzburg-Rudolstadt | Rudolstadt |
|
| Schwarzburg-Sondershausen | Sondershausen |
|
| Waldeck-Pyrmont | Arolsen |
| Szabad hanzavárosok (Freie Hansestädte) | ||
|
| Bréma | |
|
| Hamburg | |
|
| ||
.svg.png){kind=small}
.svg.png){kind=small}
.svg.png){kind=small}
.svg.png){kind=small}
.svg.png){kind=small}
.svg.png){kind=small}
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az Északnémet Szövetség?
V: Az Északnémet Konföderáció 22 észak-németországi állam katonai szövetsége volt, amely később szövetségi állammá alakult.
K: Mi előzte meg az Északnémet Konföderációt?
V: Az Északnémet Konföderációt megelőzte a Zollverein, amely egy vámunió volt, amely szabad kereskedelmet tett lehetővé a legtöbb német állam között.
K: Mikor lépett hatályba az északnémet alkotmány?
V: Az északnémet alkotmány 1867. július 1-jén lépett hatályba.
K: Mi vezetett az 1866-os osztrák-porosz háborúhoz?
V: Az 1700-as évek óta tartó osztrák-porosz rivalizálás vezetett az 1866. júliusi/augusztusi osztrák-porosz háborúhoz. E háború közvetlen okai Slesvig-Holsteinhez (amelyet Poroszország annektálni szándékozott) és a Német Szövetség reformjához kapcsolódtak.
K: Ki vezette Poroszországot ebben az időszakban?
V: Otto von Bismarck miniszterelnök vezette Poroszországot ebben az időszakban, I. Vilmos király alatt.
K: Mikor írt alá megállapodást Poroszország és a legtöbb északnémet állam?
V: 1866. augusztus 18-án Poroszország és a legtöbb északnémet állam aláírta az augusztusi szerződés néven ismert megállapodást. Ez a szerződés katonai szövetséget hozott létre, és kinyilvánította szövetségi állam létrehozásának szándékát.
K: Miben különbözik a szövetségi állam más államformáktól?
V: A szövetségi állam különbözik a szövetségtől, mert saját szövetségi kormánya és törvényhozása van, de különbözik az unitárius államtól is, mert a szövetségi szint alatt még mindig vannak erős államok.
Keres