Arab tél – jelentése, okai és következményei (2014–)
Arab tél (2014–): okai, következményei, polgárháborúk és regionális instabilitás, az ISIS felemelkedése, gazdasági visszaesés és milliós menekültválság áttekintése.
Az arab tél idején újjáéledt a tekintélyelvűség, az abszolút monarchiák és az iszlám szélsőségesség. Az elnevezés az 2010–2012-es arab tavasz utáni visszarendeződésre utal: ahol a forradalmi hullám rendszerváltásokat vagy reformokat hozott, ott sok helyen erőszak, politikai visszarendeződés és államvesztés követte.
Jelentése és időbeli keret
Az «arab tél» kifejezés a térség 2014 körüli fordulatára utal, amikor a remélt demokratikus átmenet helyett számos országban újra erősödtek az autoriter megoldások, kiéleződtek a vallási és etnikai ellentétek, illetve teret nyertek szélsőséges csoportok. Az eredeti ciklus 2011–2013 közötti eseményei után 2014-től több országban – köztük Szíriában, Libanonban, Líbiában, Jemenben és Irakban – hosszú, összetett válságok alakultak ki.
Fő okok
- Politikai visszarendeződés: A forradalmakat követően sok helyen a régi elit vagy egy erősebb katonai/monarchikus hatalom visszaszorította a demokratikus törekvéseket.
- Gyengülő állami intézmények: A centralizált, de törékeny államapparátusok képtelenek voltak kezelni a hatalmi vákuumot és a fegyveres csoportok megjelenését.
- Szélsőségesség és radikalizálódás: Vakfoltként kihasználták a társadalmi elégedetlenséget, személyi és regionális konfliktusokat – ennek legismertebb megjelenése az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) felemelkedése volt 2014-ben.
- Külső beavatkozások és regionális versengés: Irán, Szaúd-Arábia, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Oroszország és a nyugati államok beavatkozásai bonyolították a konfliktusokat, gyakran helyi proxy-háborúkat gerjesztve.
- Gazdasági és demográfiai tényezők: Magas munkanélküliség, fiatal népesség, korrupció és elmaradó jóléti reformok növelték a társadalmi feszültséget.
Főbb események és jellemző válságok
- Szíria: polgárháború, külső beavatkozások és humanitárius katasztrófa.
- Irak: az állami kontroll meggyengülése és az ISIS 2014-es térnyerése, majd nemzetközi koalíció elleni harcok.
- Libya: a 2011 utáni politikai felaprózódás és fegyveres frakciók közti harcok.
- Jemen: polgárháború, regionális konfliktus (Szaúd-Arábia–Irán befolyás), ökológiai és humanitárius válság.
- Egyiptom: a 2013-as hatalomátvételt követő kemény politikai kontroll és jogaikért küzdő mozgalmak megtörése.
Következmények
- Emberi veszteségek és menekültáradat: A 2014 nyarára említett közel negyedmillió haláleset mellett a konfliktusok több millió belső menekültet és külföldre távozó menekültet eredményeztek; ezek súlyos humanitárius és társadalmi következményekkel jártak a befogadó országok számára is.
- Gazdasági hanyatlás: Infrastruktúra pusztulása, beruházások visszaesése és hosszú távú visszaesés a termelésben, ami életszínvonal-romláshoz vezetett.
- Társadalmi polarizáció: Etnikai és vallási megosztottság mélyült, ami tovább nehezíti a békeépítést és a társadalmi újraegyesítést.
- Radikalizálódás és terrorizmus exportja: A szélsőséges hálózatok nemcsak helyben, hanem nemzetközi szinten is veszélyforrássá váltak, támadásokat inspirálva és külföldi harcosokat toborozva.
- Politikai hatás: Sok országban visszaszorultak a demokratikus törekvések; a térség egyes részein a stabilitás a strongman‑modell és a külső támogatás függvényévé vált.
- Demográfiai és humán tőke veszteség: Tömeges elvándorlás, brain drain, iskolázottság és egészségügyi ellátás súlyos romlása.
Nemzetközi reakciók
A nemzetközi közösség különböző eszközökkel reagált: katonai beavatkozások (például az ISIS elleni nemzetközi koalíció), diplomáciai tárgyalások és béketörekvések (ENSZ közvetítéssel), valamint humanitárius segélyek és szankciók. A beavatkozások ugyanakkor sokszor nem hoztak tartós megoldást, és bizonyos esetekben a rivalizáló nagyhatalmak szerepvállalása tovább mélyítette a konfliktusokat.
Lehetséges kilátások és tanulságok
- A hosszú távú stabilitás alapja a befogadó, inkluzív politikai rendszerek kiépítése, az állami intézmények megerősítése és a jó kormányzás erősítése.
- A gazdasági újraépítés, munkahelyteremtés és a fiatalok számára kínált lehetőségek kulcsfontosságúak a radikalizáció csökkentéséhez.
- A regionális együttműködés, a külső szereplők felelősségteljes visszafogottsága és a nemzetközi humanitárius segítség koordinálása elengedhetetlen a tartós megoldáshoz.
Az «arab tél» fogalma vitatott, és helyenként eltérő mértékben értelmezhető: egyes helyeken a visszarendeződés dominál, máshol pedig a konfliktus súlyossága és tartóssága miatt beszélünk válságról. Mindenesetre a 2014-től napjainkig tartó folyamatok rávilágítottak arra, hogy a gyors politikai változások utáni konszolidáció hosszú és komplex folyamat, amely új megközelítéseket és nemzetközi együttműködést igényel.
Mi történt?
- Szíriai polgárháború,
- az iraki felkelés és az azt követő polgárháború, az egyiptomi válság,
- a líbiai válság; a tárgyalások megszakadását követően különböző milíciák és törzsek kezdtek harcolni Líbiában.
- a jemeni válság.
- Mohamed Morszi eltávolítása és Abdel Fattah el-Szíszi tábornok hatalomra kerülése a Muszlim Testvériség elleni kampányban.
- visszatérés a tekintélyelvűséghez és a polgári szabadságjogok elnyomása Egyiptomban 2013. július 3. óta.
- Libanon és Bahrein arénái.
- Az észak-mali konfliktust gyakran az "iszlamista tél" részeként jellemezték.
- A Tunéziában bekövetkezett politikai változások, amelyek kormányváltással jártak,
- egy esetleges ISIL-lázadás.
Zhang Weiwei kínai professzor Francis Fukuyamával folytatott 2011. júniusi vitájában először jósolta meg az "arab telet". "A Közel-Keletről szerzett ismereteim arra engednek következtetni, hogy a Nyugat nem lehet túl boldog. Ez óriási problémákat fog okozni az amerikai érdekeknek. Egyelőre "arab tavasznak" hívják, és azt hiszem, hamarosan tél lesz a Közel-Kelet számára".
2016 elején a The Economist szerint a tél folyamatos és "rosszabb, mint valaha".
Következmények
A Moshe Dayan Közel-Keleti és Afrikai Tanulmányok Központja szerint 2014 januárjában az arab tél 800 milliárd dollárjába került az Arab Ligának. 2014-ben Szíriában, Egyiptomban, Irakban, Jordániában és Libanonban várhatóan tizenhatmillió embernek volt szüksége segítségre.
A Bejrúti Amerikai Egyetem tanulmánya szerint 2014 nyarán negyedmillióan haltak meg, és milliók menekültek.
George Will politikai rovatvezető és kommentátor szerint 2017 elején több mint 30 ezren haltak meg Líbiában, 220-320 ezren Szíriában, és csak a szíriai polgárháború elől 4 millió menekült menekült el.
Káosz és erőszak van. Olyan sokan menekültek a Közel-Keletről és Észak-Afrikából Európába, hogy ez vezetett az európai migránsválsághoz. Ennek következtében gyakran használták a "boat-people" kifejezést, amely egykor a vietnami hajósokra vonatkozott. Ezek közé tartoznak a Líbiából vagy Tunéziából a Földközi-tengeren keresztül az Európai Unióba menekülő menekültek. Egyes európai politikusok attól tartanak, hogy a migránsok "elárasztják" partjaikat. Ezért sok európai olyan törvényeken dolgozik, amelyek segítenek kezelni az országuk határain érkezőket.
A szíriai polgárháború elől menekülő szíriaiak számára fenntartott hely a török-szíriai határ közelében (2012). Sokan elvesztették otthonukat.
Kapcsolódó oldalak
- Iraki és Levantei Iszlám Állam
- Nemzetközi katonai beavatkozás az ISIL ellen
- Az észak-afrikai modern konfliktusok listája
- A szíriai polgárháború továbbterjedése
- Irán-Szaúd-Arábia proxy konfliktus
Kérdések és válaszok
K: Mi az az arab tél?
V: Az arab tél a tekintélyelvűség, az abszolút monarchiák és az iszlám szélsőségesség újjáéledésének időszakára utal az arab világban.
K: Mikor kezdődött az arab tél?
V: Az arab tél 2014-ben kezdődött, négy évvel az arab tavasz után.
K: Milyen következményekkel járt az arab tél?
V: Az arab tél néhány következménye a polgárháborúk, a növekvő regionális instabilitás, az arab országok gazdasági és demográfiai hanyatlása, valamint az etnikai-vallási háborúk.
K: Hány halálos áldozatot követelt az arab tél 2014 nyarára?
V: 2014 nyarára az arab tél közel negyedmillió ember halálát okozta.
K: Mi volt talán a legjelentősebb esemény az arab tél alatt?
V: Az Iraki és Levantei Iszlám Állam 2014-től napjainkig tartó felemelkedése volt talán a legjelentősebb esemény az arab tél alatt.
K: Hogyan járulnak hozzá az arab télhez a tekintélyelvűség, az abszolút monarchiák és az iszlám szélsőségesség?
V: Ezek a tényezők azáltal járulnak hozzá az arab télhez, hogy szítják a konfliktusokat, aláássák a demokráciát és az emberi jogokat, valamint instabil és erőszakos környezetet teremtenek.
K: Vannak-e pozitív eredményei az arab télnek?
V: Az arab télnek kevés pozitív eredménye volt, mivel nagyrészt konfliktusok és szenvedés jellemezte. Egyesek azonban azt állítják, hogy az arab világban nagyobb tudatosságra és a politikai és társadalmi kérdések megvitatására ösztönzött.
Keres