Id, az ego és a szuperego

Az Id, az ego és a szuperego Sigmund Freud által alkotott fogalmak. Három fogalom, amelyek az emberi elme működésének magyarázatára szolgálnak.

Freud az emberi elmét az id, az ego és a szuperego kölcsönhatásaként írja le. Az ego és bizonyos mértékig a szuperego is tudatos vagy a felszínen van. Az id öntudatlan marad. Együtt alkotják a személyiséget.

A psziché e modellje szerint az id a koordinálatlan ösztönös tendenciák összessége; az ego a szervezett realista rész; a szuperego pedig a kritikus és moralizáló szerepet játssza.

Az id, az ego és a szuperego az elme funkciói, nem az agy részei. Nem felelnek meg egy az egyben olyan tényleges struktúráknak, mint amilyenekkel az idegtudomány foglalkozik.

Freud elméletének ábrájaZoom
Freud elméletének ábrája

Id

Az id a személyiségben egy állandóságot képvisel, mivel mindig jelen van. Az id-t az "örömelv" irányítja.

Freud elmélete kidolgozásának korai szakaszában a szexuális energiát tekintette az id egyetlen energiaforrásának. Az első világháború tragédiája után azonban Freud szükségesnek érezte, hogy az id-hez egy másik ösztönt is hozzáadjon. Így javasolta a thanatost, a halálösztönt. A thanatosz az emberiség ösztönös erőszakos késztetéseit magyarázza. Nyilvánvaló, hogy a személyiség többi részének valahogyan foglalkoznia kellene ezzel a két ösztönnel. A thanatosz hozzáadásával több mentális jelenséget tudott leírni. Az id-ről alkotott elképzelése széleskörű hatást gyakorolt.

Az id definíció szerint öntudatlan:

"Ez a személyiségünk sötét, megközelíthetetlen része... Tele van az ösztönökből érkező energiával, de nincs szervezete, nem hoz létre kollektív akaratot, hanem csak az ösztönös szükségletek kielégítésére való törekvés, amely az örömelv betartásának van alávetve".105/6

Ego

Az ego az énérzet és a személyiség felszíne, az a rész, amelyet általában a világnak mutatsz. Az egót a "valóságelv", vagyis a világ gyakorlatias megközelítése irányítja. Arra törekszik, hogy az id késztetését olyan viselkedésre fordítsa, amely hosszú távon hasznot hoz, nem pedig bánatot.

A tudatos tudatosság az egóban lakozik, bár az ego nem minden működése tudatos.

Az ego elkülöníti azt, ami valódi. Segít megszervezni a gondolatainkat, és értelmet adni nekik és a körülöttünk lévő világnak.

"Az ego az id azon része, amelyet a külső világ közvetlen hatása módosított ... Az ego képviseli azt, amit értelemnek és józan észnek nevezhetünk, szemben az id-vel, amely a szenvedélyeket tartalmazza ... az id-vel való viszonyában olyan, mint a lovas ember, akinek a ló fölényes erejét kell féken tartania; azzal a különbséggel, hogy a lovas ezt saját erejével igyekszik megtenni, míg az ego kölcsönzött erőket használ".363/4

De az ego "három szigorú urat szolgál... a külső világot, a szuperegót és az id-et".110 Feladata, hogy megtalálja az egyensúlyt a primitív késztetések és a valóság között, miközben kielégíti az id-t és a szuperegót. "Így az ego, amelyet az id hajt, a szuperego korlátoz, a valóságtól taszít, küzd...[a] benne és rá ható erők és hatások közötti harmónia megteremtéséért, és könnyen "kitör a szorongásból".110/1 ".

Super-Ego

A szuper-ego a tökéletességre és az ideális eredményre törekszik. A személyiségnek azt a - főként tudattalan - részét foglalja magában, amely az egyén én-ideáljait, lelki céljait és azt a pszichés ügynökséget (általában "lelkiismeretnek" nevezik), amely kritizálja és tiltja az egyén késztetéseit, fantáziáit, érzéseit és cselekedeteit.

"A szuper-egót egyfajta lelkiismeretként is felfoghatjuk, amely a rossz viselkedést bűntudattal bünteti. Például: házasságon kívüli viszonyok létesítése".

A szuperego két részből áll, a lelkiismeretből és az én-ideálból. A lelkiismeret az angyal és az ördög ismert metaforája a két vállon. A lelkiismeret dönti el, hogy az ember milyen cselekvési irányt válasszon. Az én-ideál egy idealizált kép az egyén önmagáról. Az én-ideál és az egyén tényleges viselkedése között összehasonlítások történnek. A szuper-ego mindkét része a másokkal való tapasztalatszerzés vagy a társas interakciók révén fejlődik ki. Freud szerint az erős szuper-ego az id biológiai ösztöneinek gátlására szolgál, míg a gyenge szuper-ego enged az id késztetéseinek. Továbbá a fenti két esetben a bűntudat szintje magas, illetve alacsony lesz.

Kérdések és válaszok

K: Ki alkotta meg az Id-et, az Egót és a szuperegót?


V: Sigmund Freud alkotta meg az Id-et, az egót és a szuperegót.

K: Mi az Id, az ego és a szuperego?


V: Az Id, az ego és a szuperego három fogalom, amelyek az emberi elme működésének magyarázatára szolgálnak.

K: Hogyan írja le Freud az emberi elmét?


V: Freud az emberi elmét az id, az ego és a szuperego kölcsönhatásaként írja le.

K: Az id, az ego és a szuperegó közül melyik tudatos vagy a felszínen van?


V: Az én, és bizonyos mértékig a szuper-ego is tudatos vagy a felszínen van.

K: Mi alkotja a személyiséget Freud modellje szerint?


V: Freud modellje szerint az id, az ego és a szuperego alkotja a személyiséget.

K: Mi a funkciója az id-nek, az egónak és a szuperegónak?


V: Az id a koordinálatlan ösztönös tendenciák összessége; az ego a szervezett realista rész, a szuperego pedig a kritikai és moralizáló szerepet tölti be.

K: Az Id, az ego és a szuperego megfelelnek-e az idegtudomány által tárgyalt tényleges struktúráknak?


V: Nem, az Id, az ego és a szuperego az elme funkciói, és nem felelnek meg egy az egyben az idegtudomány által vizsgált tényleges struktúráknak.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3