Marathóni csata
A maratoni csatára i. e. 490 szeptemberében került sor a maratoni síkságon. Az athéniak és a perzsák között zajlott. Athént egy kisebb haderő támogatta Plataea városából. A csata vetett véget az I. Dareiosz király vezette perzsák első kísérletének Görögország meghódítására. Ez az első görög-perzsa háború része volt.
A perzsa invázió válasz volt a görögöknek a jóniai lázadásban való részvételére. Akkor Athén és Eretria haderőt küldött a perzsa uralom megdöntésére törekvő ióniai városok támogatására. Az athéniaknak és az eretriaiaknak sikerült elfoglalniuk és felgyújtaniuk Szardeiszt, de súlyos veszteségekkel kénytelenek voltak visszavonulni. Válaszul erre a rajtaütésre Dareiosz megesküdött, hogy Athént és Eretriát porig égeti.
Egy tipikus hoplita
Perzsa invázió
Miután a perzsa győzelemmel a ládei csatában leverték a jón lázadást, Dareiosz Görögország meghódítását kezdte tervezni. Kr. e. 490-ben Datisz és Artaphernész vezetésével tengeri hadtestet küldött át az Égei-tengeren, hogy leigázza a Kükládokat, az Égei-tengeren található görög szigetek csoportját. A következő lépés Athén és Eretria megtámadása volt. Az égei-tengeri sikeres hadjárat után a perzsák legyőzték, elfoglalták és felégették Eretriát. "/
A perzsa haderő ezután Attika felé hajózott. A maratoni öböl keleti végén lévő Schinias strandon szálltak partra. A széles mező, amelyet maratoni síkságnak neveztek el, sík, egyenletes és ideális volt a csatához. Az athéniak, akikhez egy kisebb plataiai haderő is csatlakozott, Marathónba vonultak, és elzárták a marathóniai síkságról nyíló két kijáratot. Öt napig patthelyzet alakult ki. Ezután az athéniak nem tisztázott okokból úgy döntöttek, hogy megtámadják a perzsákat. A perzsák számbeli fölénye ellenére a görög hopliták igen hatékonynak bizonyultak a könnyebben felfegyverzett perzsa gyalogsággal szemben. A perzsa szárnyakat szétverték, mielőtt a perzsa vonal közepe felé fordultak volna.
Következmények
A maratoni vereség döntő győzelem volt, amely a görögországi első perzsa invázió végét jelentette. A perzsa haderő visszavonult Ázsiába. Dareiosz ezután hatalmas új hadsereg felállításába kezdett, amellyel Görögország teljes leigázását tervezte. Kr. e. 486-ban azonban egyiptomi alattvalói fellázadtak, ami elhalasztotta a görög hadjáratot. Dareiosz halála után fia, I. Xerxész újrakezdte a Görögország elleni második invázió előkészületeit, amely végül i. e. 480-ban kezdődött meg.
A maratoni csata vízválasztó volt a görög-perzsa háborúkban, megmutatta a görögöknek, hogy a perzsák legyőzhetők. A görögök végső győzelme ezekben a háborúkban Marathónnál kezdődött. A következő kétszáz évben alakult ki a klasszikus görög civilizáció, amely oly nagy hatást gyakorolt a nyugati társadalomra. Ezért a maratoni csatát gyakran az európai történelem egyik kulcsmomentumának tekintik.
John Stuart Mill azt javasolta, hogy "a maratoni csata, még mint a brit történelem eseménye is fontosabb, mint a hastingsi csata". A maratoni csata ma már talán inkább a maratoni futóverseny ihletőjeként híres. Bár történelmileg pontatlan, az 1896-os athéni olimpián bevezetett, eredetileg Maraton és Athén között lefutott atlétikai verseny ihletője az Athénba a győzelem hírével futó görög hírnök legendája lett.
Battle
Amikor az athéniak sora készen állt, az egyik forrás szerint Miltiadész adta meg az egyszerű jelet az előrenyomulásra: "Nekik".p191 Valószínűleg addig meneteltek, amíg elérték az íjászok hatékonyságának határát, a "megvert zónát" (nagyjából 200 méter), majd futásnak eredtek az ellenség felé.p66 Hérodotosz szerint ez volt az első alkalom, hogy egy görög sereg ilyen módon futott be a csatába; valószínűleg azért, mert ez volt az első alkalom, hogy egy görög sereg olyan ellenséggel került szembe, amely főként rakétacsapatokból (íjászokból, lándzsadobókból) állt.
Mindez nyilvánvalóan nagy meglepetést okozott a perzsáknak. A nyílzáporon áthaladva, a páncéljuk által nagyrészt védve, a görögök sora végül összeütközött az ellenséges sereggel. Holland hangulatos leírást ad:
"Az ellenség közvetlenül az útjukban... rémületükre rájöttek, hogy [az athéniak] távolról sem nyújtanak könnyű prédát íjászaiknak, ahogyan azt először képzelték, hanem nem fogják őket megállítani... A hatás pusztító volt. Az athéniak más falanxokkal vívott harcban csiszolták ki harcmodorukat, fapajzsok csapódtak fapajzsokhoz, vasdárdahegyek csattantak bronz mellvértekhez... Az ütközés első szörnyű másodperceiben nem volt más, mint a fém húsba és csontba csapódásának porrá zúzása; aztán az athéni áradat átgördült a legfeljebb steppelt bőrtrikót viselő, legfeljebb íjakkal vagy parittyákkal felfegyverzett embereken. A hopliták hamvas lándzsái ahelyett, hogy megremegtek volna... inkább szúrhattak és szúrhattak újra és újra, és az ellenség azon tagjai, akik kikerülték félelmetes döfésüket, könnyen halálra zúzódhattak a közeledő bronzemberek puszta súlya alatt".194–197
Az athéni szárnyak gyorsan szétverték a gyengébb perzsa hadsereget (sorozott csapatok) a szárnyakon, majd befelé fordultak, hogy bekerítsék a perzsa központot, amely sikeresebb volt a vékony görög központ ellen. A csata akkor ért véget, amikor a perzsa központ a görögök által üldözött hajóik felé tört pánikszerűen. Néhányan, a helyi terepviszonyokat nem ismerve, a mocsarak felé menekültek, ahol ismeretlen számban megfulladtak.p71 Az athéniak üldözőbe vették a perzsákat a hajóikig, és hét hajót sikerült elfogniuk, bár a legtöbbet el tudták indítani.
Hérodotosz feljegyzi, hogy 6400 perzsa holttestet számoltak össze a csatatéren. Nem tudni, hányan haltak meg még a mocsarakban. Az athéniak 192, a plataiak 11 embert vesztettek.
A csata első szakasza.
A csata második szakasza.
Kérdések és válaszok
K: Mikor zajlott a maratoni csata?
V: A maratoni csatára i. e. 490 szeptemberében került sor.
K: Kik harcoltak a maratoni csatában?
V: A maratoni csatát az athéniak és a perzsák vívták.
K: Kik támogatták Athént a maratoni csatában?
V: Athént egy kisebb haderő támogatta Plataea városából.
K: Mi volt a maratoni csata jelentősége?
V: A maratoni csata jelentette a perzsák első kísérletének végét, amelyet I. Dareiosz király vezetésével Görögország meghódítására tettek.
K: Miért szállta meg Perzsia Görögországot?
V: Perzsia azért szállta meg Görögországot, mert a görögök részt vettek a jóniai lázadásban.
K: Mit akart Athén és Eretria tenni a jóniai lázadásban?
V: Athén és Eretria haderőt küldött a perzsa uralom megdöntésére törekvő ióniai városok támogatására.
K: Miért esküdött meg Dareiosz, hogy porig égeti Athént és Eretriát?
V: Dareiosz megesküdött, hogy porig égeti Athént és Eretriát, válaszul az athéniak és az eretreiek által végrehajtott rajtaütésre, akiknek sikerült elfoglalniuk és felgyújtaniuk Szardeiszt, de súlyos veszteségekkel kénytelenek voltak visszavonulni.
