Polisz – az ókori görög városállam: definíció és jellemzők
Fedezd fel a polisz fogalmát és jellemzőit: az ókori görög városállam szerkezete, akropolisz, agora, polgárság és mindennapi élet áttekintése.
A polisz várost, városállamot, valamint állampolgárságot és a polgárok testületét is jelenti. Az ókori Görögországgal összefüggésben a polisz szinte mindig "városállamot" jelent.
A szó az ókori görög városállamokból származik, amelyek az archaikus korban alakultak ki, és egészen a római korig léteztek, amikor a megfelelő latin szó a civitas volt, ami szintén 'polgárságot' jelent.
Az ókori poliszok középpontjában gyakran egy fellegvár, az úgynevezett akropolisz állt. Majdnem mindig volt agora (piac), és jellemzően egy vagy több templom és gimnázium. A poliszok polgárai közül sokan nem a központi városban, hanem a külvárosokban vagy vidéken éltek. A görögök a poliszt vallási és politikai társulásnak tekintették: bár a polisz a városon kívül is ellenőrzött területeket és kolóniákat, a polisz nem egyszerűen egy földrajzi területből állt.
Mi volt a polisz?
A polisz egyszerre politikai közösség, vallási központ és gazdasági egység. Többnyire egy központi városból és annak környező mezőgazdasági területéből (a görög forrásokban gyakran chóra néven említik) állt. A polisz identitása a közös valláson, jogokon és kötelezettségeken alapult: a polgárok közösen döntöttek a közösség ügyes-bajos dolgairól, részt vettek a vallási ünnepeken, és viselték a katonai feladatokat.
Jellemző intézmények és épületek
- Akropolisz: a város védett, gyakran dombon álló része, templomokkal és fontos szent helyekkel.
- Agora: a piactér és a közösségi élet színtere, ahol kereskedtek, vitákat folytattak és információkat cseréltek.
- Gimnázium és színház: a testkultúrát, oktatást és kulturális eseményeket szolgáló intézmények.
- Városfalak és kikötő: a biztonság és a kereskedelem biztosítására.
- Közigazgatási intézmények: a népgyűlés (ekklēsia), tanács (boule) és bíróságok (dikasteria), amelyek a politikai döntéseket és jogi ügyeket intézték (a pontos forma poliszról poliszra változott).
Állampolgárság és társadalmi szerkezet
A polgárság (politeia) jogokat és kötelességeket jelentett. A polgárok jogosultak voltak részt venni a politikai életben, katonáskodni és vallási funkciókat ellátni. Ugyanakkor sok csoport ki volt zárva a polgárságból: a nők, rabszolgák és a külföldi lakosok (a metoikosok) általában nem rendelkeztek politikai jogokkal. A társadalmi rétegződés poliszról poliszra eltért — például Spárta eltérő, militarizált rendszere, kettős királysága és a gerusziához kötődő vezetőréteg sajátos példát mutat.
Gazdaság és terület
A legtöbb polisz gazdaságát a mezőgazdaság dominálta: gabona, olaj, szőlőtermelés és állattenyésztés volt a fő forrás. Emellett a kereskedelem, a kézművesség és a hajózás is fontos szerepet játszott — különösen a tengerparti poliszoknál. A poliszok gyakran kiterjedték hatalmukat a környező falvakra és földekre, valamint új kolóniákat alapítottak (apoikia), hogy erőforrásukat és befolyásukat növeljék.
Vallás és közösségi élet
A vallás szoros része volt a polisz életének. Minden polisznek gyakran volt saját védőistene vagy védőistenei, és a közösségi vallási ünnepek, áldozatok, szentélyek és processziók összekovácsolták a polgárokat. A templomok, oltárok és rítusok nemcsak vallási, hanem politikai és társadalmi szerepet is betöltöttek.
Politika és változatosság
A poliszok politikai rendszerei nagyon különböztek: léteztek monarchiák, oligarchiák, arisztokráciák és demokráciák is. Az athéni demokrácia a legismertebb példa arra, hogyan fejlődhetett ki a polgárok közvetlen részvétele a döntéshozatalban, de számos más poliszban korlátozottabb vagy éppen erősen hierarchikus berendezkedés működött. A poliszok gyakran versengtek egymással politikai és gazdasági befolyásért, és időnként szövetségeket vagy háborúkat folytattak (például a peloponnészoszi háború).
Példák és történelmi fejlődés
Ismert poliszok: Athén, Spárta, Korinthosz, Thebai és még sok más kisebb városállam. A poliszok kialakulása az i. e. 8–6. századra tehető (archaikus kor), fénykorukat a klasszikus korban élték, és számosan megőrizték jellegüket a római hódításig, amikor a politikai formák átalakulni kezdtek, és a helyi önállóság részben elveszett.
Örökség
A poliszok hozzájárultak az európai politikai gondolkodás alapjaihoz: a törvény, az állampolgári részvétel, a jog és a városi kultúra fogalmai mind innen indultak. Az ókori polisz modellje és tapasztalatai — különösen az athéni demokrácia példája — évszázadokon át hatottak a politikai elméletre és a modern államszervezetre.
A "polis" szóból származó szavak
A modern európai nyelvekben számos szó származik a polisz szóból. Az angolban a policy, polity, police és politics. A görögben a poliszból származó szavak közé tartozik a politēs és a politismos.
Számos szó a "-polis" szóra végződik. A legtöbbjük egy különleges városra és/vagy államra utal. Néhány példa:
- Megalopolisz, a görög "nagy" szó hozzáadásával, és több város és külvárosaik összevonásával létrejött agglomerációt jelent.
- Metropolisz, amely a görög "anya" szó hozzáadásával jött létre, és egy kolónia anyavárosát, egy metropolita érsek székhelyét vagy egy metropolita területet jelent.
Más egy város vagy városcsoport egy részére utal, mint például:
- Akropolisz, "magas város" - a polisz felső része, gyakran fellegvár és/vagy a fő templom(ok) helye.
- Tripolis, három városból álló csoport, amely a líbiai Tripoli és a libanoni névrokon Tripoli nevében maradt meg.
Egyéb városok
Számos más európai és közel-keleti város neve az ókor óta tartalmazza a "-polis" utótagot, vagy jelenleg modernizált írásmóddal, például "-pol". Néhány példa erre:
Más városok nevei az ókor után szintén megkapták a "-polis" utótagot, ami vagy ősi nevekre utal, vagy egyszerűen nem kapcsolódik hozzájuk:
- Annapolis, Maryland, Amerikai Egyesült Államok
- Indianapolis, Indiana, Amerikai Egyesült Államok
- Minneapolis, Minnesota, Amerikai Egyesült Államok
Thermopolis, Wyoming az Amerikai Egyesült Államokban található, de nem minősül városnak.
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent a "polisz" szó?
V: A "polisz" várost, városállamot, valamint állampolgárságot és a polgárok testületét is jelenti.
K: Mit jelent a "polisz" az ókori Görögországgal összefüggésben?
V: Az ókori Görögországban a "polisz" szinte mindig "városállamot" jelent.
K: Honnan származik a "polisz" szó?
V: A "polisz" szó az ókori görög városállamokból ered, amelyek az archaikus korban alakultak ki, és egészen a római korig léteztek.
K: Mi volt a "polisz" latin megfelelője?
V: A "polisz" latin megfelelője a "civitas" volt, ami "állampolgárságot" jelent.
K: Melyek az ókori poliszok közös jellemzői?
V: Az ókori poliszok középpontjában gyakran egy fellegvár, az úgynevezett akropolisz állt, volt egy agora (piac), általában egy vagy több templom és egy gimnázium.
K: Egy polisz minden polgára a központi városban élt?
V: Nem, a poliszok sok polgára a külvárosokban vagy vidéken élt.
K: Hogyan tekintettek a görögök a poliszra?
V: A görögök a poliszt vallási és politikai szövetségnek tekintették, és a városon kívüli területeket és kolóniákat irányított. Nem egyszerűen egy földrajzi terület volt.
Keres