Plataiai csata (Kr. e. 479) — a második perzsa invázió döntő görög győzelme
Plataiai csata (Kr. e. 479) — döntő görög győzelem a második perzsa invázió ellen: taktika, kulcsszereplők és a háború végét hozó fordulat részletes bemutatása.
A plataiai csata (Kr. e. 479) volt az utolsó jelentősebb szárazföldi összecsapás a második perzsa invázió során Görögországban. A görög szövetségesek döntő győzelmét jelentette: ezzel lényegében véget ért a perzsa szárazföldi offenzíva Hellász ellen. A csata Boiótiában, Plataea városa közelében zajlott. A görög koalíciót a különböző városállamok alkották; a harcoló erők között meghatározó szerepet játszott Spárta, Athén, Korinthosz és Megara, míg a perzsa oldalon I. Xerxész birodalmának küldöttei, élükön a hadvezér Mardonios álltak.
Előzmények
Az invázió előzményeihez tartozik, hogy az előző évben a személyesen Xerxész által vezetett perzsa haderő sikerrel vívta meg a thermopülai és az artemisiumi csatát, és elfoglalta Thesszáliát, Boiótiát és Attikát. Ugyanakkor a perzsák sorsa fordulatot vett, amikor a görög flotta a szalamiszi csatában váratlan győzelmet aratott: ez megakadályozta a perzsa flotta és haderő további könnyű mozgósítását a Peloponnészosz elleni teljes meghódításhoz. Ezt követően Xerxész egy jelentős részt hazavezényelt, és Mardoniost hagyta hátra Parzsiában maradt csapataival, hogy folytassa a harcot.
A csata előtti helyzet és hadrend
Kr. e. 479 nyarán a görög szövetség (a kor viszonyaihoz képest igen nagy számban) hadra kelt, és kivonult a Peloponnészoszról a perzsa erőkkel szembeni döntő összecsapás érdekében. A perzsa csapatok a boiótiai síkságon, Plataea környékén erődített tábort létesítettek. A perzsák előnyben részesítették a nyílt lovas terepet, míg a görögök – akik főként nehéz páncélt viselő hoplita gyalogságból álltak – nem voltak hajlandók elhagyni előnyös gyalogos alakzatukat és a szikár, kevésbé lovasbarát állásokat. Ez a taktikai ellentét több napon át tartó patthelyzethez vezetett.
A csata lefolyása
A front 11 napig viszonylagos állóháborúban maradt: a görögök nem vonultak ki a perzsa tábor melletti síkvidék felé. Amikor a perzsák megzavarták a görög utánpótlási vonalakat, a görög erők visszavonulni kényszerültek, és ez a visszavonulás a hadrendi felbomláshoz vezetett: a görög hadsereg szakaszokra szakadt. Mardonius úgy értékelte a helyzetet, hogy a görögök menekülnek, ezért parancsot adott, hogy kövessék és üldözzék őket. Ekkor a görög comandantek — különösen a spártaiak, a tegeaiak és az athéniak — éles fordulatot hajtottak végre: megálltak, rendezkedtek és visszatérve ellentámadásba mentek át. A perzsa könnyű gyalogság nem tudta felvenni a küzdelmet a mélyen harcoló hoplitákkal; a mérkőzés során Mardonius elesett, és a perzsa alakulatok morale összeomlott.
Következmények és jelentőség
A perzsa tábor nagy részét a görögök elfoglalták, és a bennrekedt erők jelentős részét lemészárolták vagy fogságba ejtették. A plataeai győzelem és a perzsa flotta maradványainak (állítólag ugyanazon a napon) a mykáli csatában történt megsemmisítése gyakorlatilag véget vetett a második inváziónak. A görög-perzsaháborúk innentől új szakaszba léptek: a görögök kezdeményező szerepet vállaltak Kis-Ázsia partvidékén, és egy időre visszaszorították a perzsa befolyást a görög gyarmatok fölött.
Harci eszközök, taktikák és veszteségek
A plataeai összecsapás jól illusztrálja a görög nehézfegyverzetű hoplita harcmodorának és a perzsa könnyű gyalogság, lovasság kombinációjának ütközését. A hoplita-falanx stabil frontját a nehezebb páncélzatú, hosszú lándzsákkal felszerelt görög gyalogság tartotta, míg a perzsák elsősorban mesterlövészekből, íjászokból és könnyebb fegyverzetű gyalogságból álltak. A pontos veszteségszámok nem ismertek és forrásonként eltérnek; az összecsapás azonban egyértelműen a perzsák számára katasztrofális eredménnyel zárult.
Források és emlékezet
A plataeai csata leírásainak fő forrása Hérodotosz, de más ókori szerzők (például Diodórosz, Thuküdidész töredékes megjegyzései és későbbi történetírók) is említik. Ezek a források időnként részletekben eltérnek, ezért a pontos sorrend és a taktikai részletek egyes pontokon vitatottak. Érdemes megjegyezni, hogy bár Plataea stratégiai jelentőségben döntő volt, a középkori és modern korbeli emlékezetben gyakran kevésbé híres, mint például a marathóni csatában aratott athéni győzelem vagy a Thermopülai veresége — az utóbbi ez utóbbi helyekhez kötődő hősiesség és mitológia miatt. Plataea azonban alapvetően meghatározta a perzsák további terjeszkedésének lehetőségét Európában.
Csatavonalak
A kezdőcsapat
Legacy
A csata emlékművei
Egy egymásba fonódó kígyók alakú bronzoszlopot (a Kígyóoszlopot) olvasztott perzsa fegyverekből készítettek, és Delphoiban állították fel. A csatában részt vevő valamennyi görög városállamnak emléket állítottak, felsorolva őket az oszlopon, és ezzel megerősítve Hérodotosz egyes állításait. Nagy része ma is fennmaradt a konstantinápolyi (mai Isztambul) Hippodromban, ahová Nagy Konstantin vitte városának megalapítása során a görög gyarmaton, Bizáncban.
A győztes görögök által felavatott Kígyóoszlop
Kérdések és válaszok
Q: Mi volt a plataiai csata?
V: A plataiai csata volt az utolsó szárazföldi csata a második perzsa invázió során Görögországban. A csatára Kr. e. 479-ben került sor a boiótiai Plataea városánál, és a görög szövetségesek (a városállamok, Spárta, Athén, Korinthosz és Megara) és I. Xerxész perzsa birodalma között zajlott.
K: Mikor zajlott?
V: A plataiai csata i. e. 479-ben zajlott a boiótiai Plataia városa mellett.
K: Kik vettek részt ebben a csatában?
V: Ezt a csatát a görög szövetségesek (a városállamok, Spárta, Athén, Korinthosz és Megara) és az I. Xerxész által vezetett Perzsa Birodalom között vívták.
K: Mi történt ezt a csatát megelőzően?
V: Ezt a csatát megelőzően egy sor más csata is lezajlott, többek között Thermopüla és Artemiszium, amelyeket Xerxész erői nyertek, valamint a szövetséges görög haditengerészet meglepetésszerű győzelme Szalamisznál, amely megállította a szövetségesek hódítását.
K: Hogyan ért véget?
V: A csata a görögök döntő győzelmével ért véget, amikor szétverték a gyengén felfegyverzett perzsa gyalogságot, és megölték Mardoniust. A seregük nagy részét elfogták a táborukban és lemészárolták, ami az inváziójuk végét jelentette.
K: Híresebb volt, mint más csaták, például Marathón vagy Thermopülai?
V: Nem, úgy tűnik, még abban az időben sem volt olyan híres, mint az athéni győzelem Marathónnál vagy a szövetségesek veresége a Thermopülaiaknál.
Keres