A betegségek csíraelmélete

A betegségek csíraelmélete egy elmélet a biológiában. Eszerint a betegségeket apró organizmusok (csírák), más néven mikrobák okozzák. A legtöbb, de nem minden betegség fertőző betegség. A csíraelmélet szerint a kis organizmusok reakciót váltanak ki a fertőzöttek szervezetében. A szervezet fertőzésre adott reakcióját betegségnek nevezzük.

A történelem során számos tudós és orvos jött rá, hogy a betegségeket mikroszkopikus organizmusok okozzák. Még a mikroszkóp feltalálása után sem tudták az emberek, hogy a baktériumok okozzák a betegségeket. Az emberek sokáig azt hitték, hogy a bűzös szeméttelepekről és a rothadó húsból származó "rossz levegő" okozza a betegségeket. Ezért az emberek úgy gondolták, hogy a száj és az orr rongyokkal való letakarása segít kiszűrni a "rossz levegőt". A tudósok és az orvosok fokhagymát és parfümöket használtak a rossz levegő elűzésére. De az emberek még mindig megbetegedtek, sőt meg is haltak, tehát ez az elmélet téves volt. A szennyezett levegő nem a betegségek oka.

A régi betegségelméletekkel az volt a probléma, hogy az emberek azt hitték, hogy az élőlények spontán módon keletkeznek. Spontán generáció az, amikor valami, például egy légy egy kis büdös húsdarabból nő ki. Ezt a régi elméletet abiogenezisnek hívják. A tizenhetedik században Francesco Redi (1626. február 18. - 1697. március 1.) felfedezte, hogy a legyek petéket raknak, amelyekből férgek lesznek. Ezt megelőzően az emberek azt hitték, hogy a férgek a rothadó húsból származnak. Ezt úgy fedezte fel, hogy egy üvegbe zárt némi húst, és megfigyelte azt. A lezárt húson nem találtak kukacokat. Húst is tett egy befőttesüvegbe, és gézzel fedte le. A gézen találtak kukacokat, de az üveg belsejében nem. Amikor azonban egy nyitott üvegbe tette a húst, a húson és az üveg belsejében is találtak kukacokat. Az ehhez hasonló kísérletek bizonyították, hogy a férgek nem a rothadó húsból, hanem a petéket rakó legyektől származnak. Később a tudósok bebizonyították, hogy a betegségek nem a levegőből származnak. A betegségek fertőzéssel terjednek.

Pásztázó elektronmikroszkópos kép a kolerát okozó baktériumról.Zoom
Pásztázó elektronmikroszkópos kép a kolerát okozó baktériumról.

Higiénia

Szintén a tizennyolcadik században Antonie van Leeuwenhoek fedezte fel az első mikroszkópos organizmusokat mikroszkóppal. Ő volt az első mikrobiológus. Látott néhány mikroszkopikus organizmust, amelyek betegségeket okoznak, de nem tudta, hogy mik azok. 1700-ban Nicolas Andry úgy gondolta, hogy ezek közül a mikroszkopikus organizmusok közül néhány himlőt és más betegségeket okoz. Több mint 100 évvel később Agostino Bassi rájött, hogy mi okoz betegséget a selyemhernyókban. Semmelweis Ignác orvos volt, aki rájött, hogy ha az orvosok kezet mosnak, miután halott emberekhez nyúltak, akkor a többi beteg nem betegszik meg. Ez 1847-ben történt. Nagyjából ekkoriban vált népszerűvé a higiénia és a kézmosás néhány, de nem minden orvos körében. Az orvosok vegyszereket kezdtek használni a sebek tisztítására és az eszközeik tisztítására minden egyes beteg között.

A tizenkilencedik század egyik leghíresebb kísérlete volt, amikor John Snow felfedezte a kolerajárvány forrását. Kiderült, hogy a kolera akkor terjed, amikor az emberi hulladékok beszennyezik az emberek által megivott vizet. Snow rájött, hogy a londoni Sohóban nagyszámú beteg ember volt. Miután sok emberrel beszélt a környéken, és feltérképezte, hogy az egyes betegek hol élnek, rájött, hogy a betegek szinte mind ugyanabból a közüzemi vízszivattyúból kapták az ivóvizet. Úgy oldotta meg a járványt, hogy eltávolíttatta a vízszivattyú fogantyúját, így az emberek máshonnan kaptak vizet. Ez működött, és a járvány hamarosan véget ért.

Louis Pasteur kimutatta, hogy a betegségek csíraelmélete igaz. 1862-ben feltalált egy eljárást, amely egy folyadékot magas hőmérsékletre hevít, hogy az ne romoljon meg. Ezt az eljárást pasztörizálásnak nevezik, és Pasteurről nevezték el. A pasztőrözést arra használják, hogy elpusztítsák a mikroszkopikus organizmusokat az olyan folyadékokban, mint a tej, a bor és a sör. A pasztőrözött folyadékok sokkal tovább tartanak, mielőtt megromlanának.

Később kísérletet végzett az erjesztéssel. Az egyik esetben egy húslevest készített, amelyet egy nagyon hosszú, kanyargós csővel ellátott edénybe helyezett, hogy kívülről semmilyen részecske ne juthasson bele. A levegő bejuthatott a cső belsejébe, de por szinte egyáltalán nem. Az általa készített húsleves nem változott, és nem történt erjedés.

Ezután egy hasonló levest vett, de ezúttal hagyta, hogy levegő és por kerüljön az edény belsejébe. Ezúttal erjedés következett be. Az erjedést kiváltó dolognak tehát kívülről (a környezetből) kellett jönnie. És nem csak a levegő okozta az erjedést, hanem valami olyan dolognak kellett lennie, ami a levegőben lebegett, és ami nagyon kicsi volt. Ma már tudjuk, hogy az élesztőnek nevezett kis részecskék okozzák az erjedést.

A tizenkilencedik század második felében Robert Koch és Joseph Lister a tudomány és az orvostudomány fontos részévé tették a betegségek baktériumelméletét. Koch elméleteit "posztulátumoknak" nevezik, és segítettek az orvoskutatóknak abban, hogy megtudják, mi okozza a betegségeket. Lister elképzelései segítettek a higiénia, mint a betegségek elleni legfontosabb védekezési mód megalapozásában. Koch posztulátumai és Lister higiéniai felfedezései ma is nagyon fontosak.

Ma már tudjuk, hogy az apró dolgok betegségeket okoznak. Mindegyik dolog okozhat fertőzést: gomba, baktérium, vírus, prion, élesztőgomba, protista.

John Snow eredeti térképe, amelyen az 1854-es londoni járvány idején kolerában megbetegedett emberek lakhelye látható.Zoom
John Snow eredeti térképe, amelyen az 1854-es londoni járvány idején kolerában megbetegedett emberek lakhelye látható.

Kérdések és válaszok

K: Mi a betegségek csíraelmélete?


V: A betegség csíraelmélete egy elmélet a biológiában, amely azt állítja, hogy kis organizmusok, más néven mikrobák okoznak egyes betegségeket. Ezeket a betegségeket fertőző betegségeknek nevezik, és reakciót váltanak ki a fertőzöttek szervezetében.

K: A mikroszkóp feltalálása előtt az emberek mit tartottak a betegségek okozójának?


V: A mikroszkóp feltalálása előtt az emberek azt hitték, hogy a bűzös szeméttelepekről és a rothadó húsból származó "rossz levegő" okozza a betegségeket. Az emberek úgy gondolták, hogy a száj és az orr rongyokkal való letakarása segít kiszűrni a "rossz levegőt". A tudósok és az orvosok fokhagymát és parfümöket használtak, hogy elhárítsák ezt a rossz levegőt.

K: Mi az abiogenezis?


V: Az abiogenezis egy régi elmélet, amely azt állítja, hogy az élőlények spontán módon létrejöhetnek kis anyagfoltokból vagy anyagdarabokból, például rothadó húsból vagy más szerves anyagokból.

K: Ki fedezte fel, hogy a legyek petéket raknak, amelyekből férgek lesznek?


V: Francesco Redi (1626. február 18. - 1697. március 1.) fedezte fel, hogy a legyek húst tartalmazó lezárt üvegekkel végzett kísérletei során, hogy a legyek petéket raknak, amelyekből férgek lesznek.

K: Hogyan bizonyították be a tudósok, hogy a betegségek nem a szennyezett levegőből származnak?


V: A tudósok olyan kísérletekkel bizonyították be, hogy a betegségek nem a szennyezett levegőből származnak, amelyek során kimutatták, hogy a baktériumok hogyan terjesztik a fertőzést, és nem a rossz levegő vagy a spontán keletkezés okozza őket.

K: Milyen típusú reakciót vált ki az ember teste, amikor baktériumokkal fertőződik?


V: Amikor egy személy teste megfertőződik baktériumokkal, immunválasza van, amelyet betegségnek nevezünk.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3