Soho (London) – a West End híres szórakozónegyede és története
Soho (London) története: a West End legendás szórakozónegyede — jazzklubok, Ronnie Scott's, Carnaby Street és a modern gasztronómia varázsa.
A Soho a Westminster város és a londoni West End egyik területe. Régóta szórakoztató negyedként van jelen: jellegzetes keveréke a vendéglátásnak, művészetnek, szórakozásnak és kreatív iparágaknak. Földrajzilag a Soho nagyjából az Oxford Street, Charing Cross Road, Shaftesbury Avenue és Regent Street közötti területre terjed ki, ám a pontos határok vitatottak és a városrész laza, gyalogos barát utcahálózatáról ismert.
A 20. század nagy részében a Sohóban szexshopok, prostituáltak, jazzklubok, bárok, éjszakai klubok, színházak és a filmipar működött. Ez a sokszínű, olykor botrányos és mindig élénk éjszakai élet alakította a negyed hírnevét: a Sohót egyszerre tartották szórakoztató, bohém és veszélyes területnek.
Történeti áttekintés
A Soho neve valószínűleg egy 17. századi vadászhívásból ered, amikor a terület még kertes és részben vidéki volt. A 18–19. században a város növekedésével a Soho beépült, és hamar vonzotta a bevándorló közösségeket: itt telepedtek le többek között francia hugenották, olaszok és görögök, ami hozzájárult a negyed sokszínű kulturális arculatához. A 19. század folyamán kialakult a Soho bohém jellege, művészek, írók és kávéházak keresték itt a teret.
A 20. században a Soho a szórakozás és a könnyűipar központjává vált: kabarék, kávéházak, jazzklubok és filmszínházak működtek itt. A háború utáni évtizedekben a negyed látványos virágzást, majd hanyatlást is megélt; a 1960-as évekre azonban a környék ismét pezsgővé vált, részben a Carnaby Street és az 1960-as évek "Swinging London" divatmozgalmának köszönhetően.
Kultúra és éjszakai élet
A Soho mindig is fontos helyszíne volt a zenei és színházi életnek. Népszerű klubok és zenés helyek vonzották a jazz- és rockrajongókat; közülük néhány megmaradt a mai napig, legismertebb példa a Ronnie Scott's Jazz Club, amely 1959 óta működik és nemzetközi hírű művészeket fogad. Emellett a Soho fontos szerepet játszott a brit film- és szórakoztatóipar kialakulásában, különösen a Wardour Street környékén.
A negyed az 1970–80-as években erős LGBTQ+ jelenlétnek és közösségi életnek is otthont adott; az Old Compton Street és környéke ma is ismert a meleg bárokról, kávézókról és közösségi helyekről. Ugyanakkor a Soho múltjában mindig is jelen volt a vörös lámpás negyed jelleg — ezért is volt a terület a 20. század közepén hírhedt a szexipar bizonyos formái miatt.
Gazdasági átalakulás és modern arculat
Az 1980-as évek eleje óta a terület nagymértékben megváltozott: felértékelődött és gentrifikálódott. Ma már drága éttermek, designboltok és médiairodák jelentős jelenléte jellemzi a Sohót, bár még mindig találhatók autentikus, régi vágású kocsmák és kisebb, független szórakozóhelyek. A Carnaby Street a divat és vásárlás ikonikus utcája maradt, míg a Wardour Street továbbra is a film- és kreatív ipar egyik központja.
Jelentősebb utcák és helyszínek
- Carnaby Street – a divat és vásárlás központja a '60-as évektől.
- Wardour Street – filmipari és médiaszakmai üzletek, stúdiók egykori és jelenlegi helyszíne.
- Old Compton Street – kávézók, bárok, LGBTQ+ közösségi helyek.
- Berwick Street – piacával és zenei üzleteivel ismert a vinyl- és zeneőrültek körében.
- Greek Street, Soho Square – történelmi és kulturális pontok a negyedben.
Kihívások és védelem
Bár a Sohóban az elmúlt évtizedekben jelentős átalakulás ment végbe, a terület továbbra is számos kihívással néz szembe: az ingatlanárak emelkedése miatt sok kis, független vállalkozás kényszerül zárásra; a zaj- és közbiztonsági problémák időről időre előkerülnek; emellett a COVID-19 járvány is komoly hatással volt a vendéglátásra és az éjszakai életre. Egyes részek műemlékvédelmi oltalom alatt állnak, és a helyi önkormányzat különböző szabályozásokkal igyekszik megőrizni a Soho egyedi arculatát és építészeti örökségét.
Hogyan juthatunk el oda
A Soho központi elhelyezkedése miatt jól megközelíthető tömegközlekedéssel: a legközelebbi metróállomások közé tartozik a Tottenham Court Road, Leicester Square, Piccadilly Circus és Oxford Circus. Sétára a West End színházai, a Trafalgar Square és a Covent Garden is könnyen elérhetőek.
Összefoglalva: a Soho páratlan keveréke a történetnek, kultúrának és éjszakai életnek — egyszerre nosztalgikus és folyamatosan változó, ami London egyik legvonzóbb és legvitatottabb városrészévé teszi.

Soho Palace Színház
Földrajz
A Soho soha nem volt hivatalos határokkal rendelkező közigazgatási egység. Körülbelül egy négyzetmérföldnyi terület, amelyet északon az Oxford Street, nyugaton a Regent Street, délen a Leicester Square, keleten pedig a Charing Cross Road határol. Az Oxford Street kivételével ezek az utak mind 19. századi nagyvárosi fejlesztések.
A nyugatra fekvő területet Mayfairnek, északon Fitzroviának, keleten St Gilesnak és Covent Gardennek, délen pedig St James'snek nevezik. A Soho Society szerint a kínai negyed, a déli Leicester Square és az északi Shaftesbury Avenue közötti terület a Soho része, bár egyesek különálló területnek tartják.
Broad Street szivattyú
A járványtan és a közegészségügy történetének jelentős eseménye volt Dr. John Snow tanulmánya az 1854-ben a Sohóban kitört koleráról. A járvány okaként a Broad Street (ma Broadwick Street) és a Cambridge Street (ma Lexington Street) kereszteződésénél, a mai John Snow kocsma hátsó falának közelében található közüzemi vízszivattyúból származó vizet jelölte meg.
John Snow feltérképezte a betegek címét, és megállapította, hogy többnyire olyan emberekről van szó, akiknek a Broad Street-i szivattyú volt a legközelebbi vízforrásuk. Rábeszélte a hatóságokat, hogy távolítsák el a szivattyú fogantyúját, és így megakadályozták, hogy a fertőzött vízből még több összegyűljön. Később kiderült, hogy a szivattyú alatti forrás szennyvízzel volt szennyezve. Ez a járványtan, a közegészségügyi orvoslás és a tudomány - a betegségek csíraelméletének - alkalmazásának korai példája.
Steven Johnson tudományos író leírja a Broad Street Pump kolerajárvánnyal kapcsolatos helyek 2006-os megjelenését:
| " | Szinte minden építményt, amely 1854 késő nyarán a Broad Street-en állt, valami új váltotta fel... Még az utcák nevei is megváltoztak. A Broad Streetet 1936-ban Broadwickre nevezték át. A szivattyú természetesen már régen eltűnt, bár egy kis emléktáblával ellátott másolat áll néhány háztömbnyire az eredeti helytől a Broad Street-en... Magán a Broad Streeten egyetlen üzlet maradt állandó az 1854 szeptemberi borzalmas napok óta eltelt másfél évszázad alatt. A Cambridge Street sarkán lévő kocsmában még mindig lehet egy korsó sört venni, alig tizenöt lépésre a szivattyú helyétől, amely egykor majdnem elpusztította a környéket. Csak a kocsma neve változott. Ma már The John Snow a neve. | " |
A szivattyú másolatát emléktáblával és fogantyú nélkül (John Snownak a járvány megállítására tett intézkedése jeléül) az eredeti szivattyú közelében állították fel.

Soho térképe

John Snow emlékmű, a háttérben a John Snow kocsmával
Színház és filmipar
A Soho közel van London színházi negyedének szívéhez, és a független film- és videóipar, valamint a televíziós és filmes "utómunka" központja. Itt található a 2000-ben épült Soho Theatre, amely új színdarabok és stand-up komédiák bemutatására szolgál. A Soho téren található a British Board of Film Classification, korábbi nevén a British Board of Film Censors.
A Sohót egy tetőn lévő telekommunikációs hálózat, a földszint alatt pedig a Sohonetet alkotó optikai szálak szelik át, amely összeköti a Soho média- és utómunka-közösségét a brit filmstúdiókkal, mint például a Pinewood Studios és a Shepperton Studios, valamint más jelentős gyártási központokkal (például Róma, New York City, Los Angeles, Sydney és Wellington, Új-Zéland).
A Westminsteri Tanács azt is tervezi, hogy nagy sávszélességű Wi-Fi hálózatokat telepít a Sohóban egy olyan program részeként, amely tovább ösztönzi a területnek a média- és technológiai iparágak központjaként való fejlődését.
Külső oldalak
- A Soho Society
Keres