Eris — a Kuiper-öv plutoidja, a Naprendszer második legnagyobb törpebolygó
Fedezd fel Erist — a Kuiper-öv titokzatos plutoidját, a Naprendszer második legnagyobb törpebolygóját, távolabb a Plútónál, 557 éves pályájával és Dysnomia-holdjával.
Az Eris a törpebolygó és transz-Neptunusz-objektum (TNO) csoportjába tartozó égitest, amely a külső Naprendszer egyik legnagyobb ismert törpebolygója. Gyakran említik a szétszórt korong (scattered disc) objektumai között, és a klasszikus Kuiper-övben található testek távolabbi régiójához tartozik. Az IAU a transzneptunusi törpebolygókat plutoid néven is osztályozta, így az Eris is ide sorolható. Az objektum körülbelül 557 földi év alatt kerüli meg a Napot, pályája erősen ellipszis alakú, és a pályasíkja mintegy 44°-os szöget zár be az ekliptikával. Az Erisnek egy holdja van, a Dysnomia (holdja).
Felfedezés és elnevezés
Az Erist a Mike Brown vezette csapat fedezte fel (Chad Trujillo és David Rabinowitz tagokkal együtt). A felfedezéshez használt képek 2003-ból származtak, de a felfedezést és az objektum azonosítását 2005-ben jelentették be. Az égitest ideiglenes jelölése 2003 UB313 volt; később az IAU hivatalosan az Eris görög mitológiai viselőjének nevét adta neki — a név a viszály istennőjére utal. A felfedezés és a többi hasonló nagyméretű TNO felkeltette az asztronómiai közösség figyelmét, és közrejátszott az IAU 2006-os bolygódefiníciójában és a Plútó státuszának újraértékelésében.
Pálya és dinamika
Az Eris pályája nagyon excentrikus: a perihéliuma körülbelül 38 csillagászati egység (AU), míg az aféliuma közel 97–98 AU-ig nyúlik, a fél-nagytengely nagyjából 67–68 AU. Ebből adódik a hosszú, mintegy 557 éves keringési periódus és a jelentős inklináció (~44°). A nagy excentricitás és az erős kilengés alapján a test a szétszórt korong (scattered disc) populációjába sorolható, amelyet a korai Naprendszerből származó erős gravitációs zavarok alakítottak ki.
Fizikai jellemzők
- Méret: Az Eris átmérőjét több módszerrel is becsülték (observációk, csillagfedések). A legjobb jelenlegi mérési eredmények alapján az átmérő nagyjából 2300 km körüli, hasonló nagyságrendű, mint a Plútóé; korábban nagyobbnak gondolták, de pontosabb adatok szerint a méretek közel állnak egymáshoz.
- Tömeg és sűrűség: A Dysnomia keringési paraméterei alapján meg tudták határozni az Eris tömegét: az tömegében nagyobb a Plútónál. A sűrűség becslések (körülbelül 2,5 g/cm³ körül) arra utalnak, hogy a test kőzetes maggal és jégtakaróval rendelkezik.
- Felszín és albedó: Az Eris felszíne igen fényes, albedója magas — jégborítottságra utaló spektrális jeleket (metánjég, esetleg nitrogén- vagy vízjég nyomai) mutat. A magas visszaverő képesség miatt az objektum viszonylag jól észlelhető a nagy távcsövekkel.
- Forgás: Fotometriai megfigyelések alapján a forgási periódus néhány tíz órás skálán van (a legjobb becslések körülbelül 25–26 óra körülire utalnak), de a pontos érték és a forgástengely orientációja továbbra is vizsgálat tárgya.
- Hangulat (atmoszféra): Távoli, hideg környezetében az Erisnek nincs tartós, sűrű légköre, de közelítve a Nap felé a megolvadt illékony anyagok átmeneti, nagyon ritka légkört képezhetnek — hasonlóan a Plútóhoz, bár a távolság és a hőmérsékleti feltételek eltérőek.
Dysnomia — az Eris holdja
A Dysnomiát a felfedezést követően azonosították, és azóta lehetővé tette az Eris tömegének pontosabb meghatározását. A Dysnomia mintegy néhány tízezer kilométeres távolságban kering anyabolygója körül, keringési ideje nagyjából 16 nap körül van. A hold neve a görög mitológiából ered, a törvényszegés és rendetlenség alakjához kapcsolódik, ami párt alkot az Eris (viszály) mitológiai jelentésével.
Tudományos jelentőség és további kutatások
Az Eris vizsgálata fontos a Naprendszer külső részének, a transz-Neptunusz térség kialakulásának és fejlődésének megértéséhez. Felfedezése rávilágított arra, hogy a Kuiper-övön túli világ sokféle és gyakran a korábbi elvárásoktól eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. Jelenleg nincsenek konkrét küldetések az Erishez, de távcsöves megfigyelések (optikai, infravörös és csillagfedések) továbbra is finomítják a méret-, tömeg- és felszínparamétereket, valamint a holdrendszer jellemzőit.
A jövőbeni megfigyelések célja többek között a pontosabb forgási tulajdonságok meghatározása, a felszíni összetevők részletes spektrális feltérképezése, és a potenciális időbeli változások (például illékony anyagok mozgása) nyomon követése.
Az Eris mérete a Plútóhoz, a Makemake-hoz, a Haumeához, a Sednához, az Orcushoz, a 2007 OR10 , a Quaoarhoz és a Földhöz képest.
Eris és Dysnomia. Az Eris a nagyobb objektum, a Dysnomia a kis kör fölötte. A Nap a bal oldali fénykör.
Az Eris pályája.
Discovery
Az Erist Michael E. Brown, Chad Trujillo és David Rabinowitz fedezte fel 2005. január 5-én, amikor közelebbről megnézték a külső Naprendszerről 2003-ban készült felvételeket.
Naming
Eris eredetileg a Xena: Harcos Hercegnő című televíziós sorozat főszereplője után a Xena: Warrior Princess nevet kapta. Van azonban egy szabály, amely szerint a Neptunusz pályáján kívül keringő összes objektumot a mitológia valamely alkotásáról kell elnevezni. Ezért 2006. szeptember 13-án hivatalosan Erisnek nevezték el. Az Eris a görög mitológiában a viszály, a viszály, a veszekedés és a rivalizálás istennőjéről kapta a nevét.
Eris holdjai
Az Erisnek van egy Dysnomia nevű holdja. Ezt 2005. szeptember 10-én fedezték fel. A Dysnomia eredetileg a Gabrielle becenevet kapta, a Xena: Harcos Hercegnő című televíziós sorozat egyik szereplője után, akárcsak az Eris. Az Erishez hasonlóan azonban nem lehetett így nevezni. A Dysnomia a görög mitológiában Eris lányáról kapta a nevét. Dysnomia a törvénytelenség és a rossz polgári alkotmány istennője (vagy szelleme).
Osztályozás
A médiabeszámolók a csillagászokkal és a NASA tudósaival együtt azt állították, hogy az Eris a tizedik bolygó. A bolygó definíciója azonban 2006 augusztusában megváltozott. Az új előírások szerint az Eris a Plútóval együtt törpebolygóvá minősült vissza.
Jövő
A tudósok továbbra is folytatják az Eris és holdja megismerését, valamint további holdak és esetleges gyűrűk keresését. Mivel az Eris olyan messze van, 24,5 évbe telne, amíg egy űrszondával meglátogatnák az Erist.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az az Eris?
V: Az Eris egy törpebolygó és egy transz-Neptunusz-objektum (TNO), és a második legnagyobb ismert törpebolygó a Naprendszerben.
K: Milyen az Eris mérete és tömege a Plútóhoz képest?
V: Az Eris valamivel kisebb, mint a Plútó, de nagyobb a tömege, mint a Plútóé.
K: Hol helyezkedik el az Eris a Kuiper-övben?
V: Az Eris a Kuiper-övben található "szórt korongú objektum", és távolabb helyezkedik el, mint a Plútó.
K: Miért nevezik az Eriszt plutoidnak is?
V: Az Erist azért is nevezik plutoidnak, mert a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) úgy döntött, hogy az összes transz-Neptunuszon túli törpebolygót plutoidnak nevezi át.
K: Mennyi az Eris keringési ideje?
V: Az Eris 557 földi évenként egyszer kerüli meg a Napot.
K: Mekkora az Eris elliptikus pályájának dőlésszöge?
V: Az Eris elliptikus pályája 44°-os szöget zár be a bolygó pályasíkja és az ekliptika, azaz a Föld pályáját tartalmazó sík között.
K: Vannak az Erisnek holdjai?
V: Igen, az Erisnek van egy holdja, a Dysnomia.
Keres