Edward Kasner (1878–1955) amerikai matematikus, aki elsősorban a nagyszámok szemléltetésére alkotott fogalmairól és a matematikai ismeretterjesztésben játszott szerepéről ismert. Ő a legismertebb a googol és a googolplex elnevezések megalkotásáért, amelyekkel a rendkívül nagy számokat szemléltette.
Tanulmányok és tudományos pálya
Kasner a Columbia Egyetemre járt, ahol 1899-ben szerezte meg a Ph.D.-t. Élete jelentős részét oktatással és kutatással töltötte; foglalkozott többek között a differenciálgeometriával és a relativitáselmélet matematikai vonatkozásaival. Munkássága során törekedett arra, hogy a matematikát érthetőbbé és vonzóbbá tegye a szélesebb közönség számára.
A "googol" és a "googolplex" megszületése
Körülbelül 1920 körül Kasner arra törekedett, hogy egy nagyon nagy számnak — egyes szám után száz nulla — könnyen megjegyezhető, fülbemászó nevet adjon. Séta közben a New Jersey-i Palisadesnél megkérte unokaöccseit, Milton és Edwin Sirotta-t, hogy találjanak ki jó neveket. Milton volt az, aki a "googol" kifejezést javasolta. A googol a 10^100 számmal azonosítható (azaz egy 1, amelyet száz nulla követ).
Kasner és James Roy Newman 1940-ben közösen írták meg az ismeretterjesztő kötetet Matematika és képzelet címmel, amelyben először használták és magyarázták el a "googol" és a googolplex fogalmát (ISBN 0486417034). A googolplex-et Kasner eredetileg a 10^(googol) alakban adta meg, azaz 10^(10^100), vagyis egy olyan számként, amelyet elméletileg a googolnál is jóval nehezebb leírni vagy elképzelni.
Hatás és örökség
A "googol" kifejezés a kötet révén bekerült a köznapi szóhasználatba, és inspirációul szolgált a modern technológiai világban is: a híres Google cég elnevezése a googol szóhoz kapcsolódik (a név kialakulása mögött azonban a cég konkrét döntése és helyesírása áll). Kasner munkássága jól példázza, hogyan lehet a matematikai fogalmakat egyszerű, emlékezetes példákkal és nevekkel közelebb hozni a nagyközönséghez.
Bár Kasner-t legtöbben a googol és a googolplex révén ismerik, tudományos munkái — különösen a geometria és a relativitás területén tett eredményei — is hozzájárultak a 20. századi matematikai gondolkodás fejlődéséhez. Művei és szemléltető példái ma is gyakran szerepelnek a matematikatörténeti és ismeretterjesztő anyagokban.