ISBN
A nemzetközi szabványos könyvszám, ISBN, egy egyedi kereskedelmi könyvazonosító vonalkód. Az ISBN-rendszert az Egyesült Királyságban hozták létre, az Egyesült Királyságban. 1966a W.H. Smith könyv- és papírkereskedő cég hozta létre.
Eredetileg a 9 jegyű Standard Book Numbering (SBN) kód volt, és még mindig használták a következőkben. 1974; 1970-ben az ISO 2108-as nemzetközi szabványként fogadták el. Egy hasonló, numerikus azonosító, a nemzetközi szabványos sorszám (ISSN), időszakos kiadványokat, például folyóiratokat azonosít. Január 1. óta, 2007, az ISBN 13 számjegyű, mint a Bookland EAN-13-ban. A szabványért a TC 46/SC 9 felelős.
ISBN-13 vonalkód, EAN-13 vonalkódként ábrázolva (ISBN 978-3-16-148410-0)
Áttekintés
Egy könyv minden kiadása és változata (az utánnyomás kivételével) ISBN számmal van ellátva. Az ISBN 13 számjegyű, ha január 1-je után adják ki, 2007, és 10 számjegyű, ha 2007 előtt adták ki. A nemzetközi szabványos könyvszám 4 vagy 5 részből áll:
- 13 számjegyű ISBN esetén GS1 előtag: 978 vagy 979
- a csoport azonosító kódja, (közös nyelvet használó országok csoportja)
- a kiadó kódja,
- a tételszám, és
- egy ellenőrző összeg karakter vagy ellenőrző számjegy.
Az ISBN részek különböző hosszúságúak lehetnek, és általában kötőjelekkel vagy szóközökkel vannak elválasztva.
A csoportazonosító kód (GIC) száma 0 vagy 1 az angol nyelvű országok esetében; 2 a francia nyelvű országok esetében; 3 a német nyelvű országok esetében; 4 a japánok esetében; 5 az oroszok esetében stb. Az eredeti szabványos könyvszám (SBN) nem tartalmazott csoportazonosítót, de a 9 számjegyű SBN-hez előtagként egy nullát (0) csatolva érvényes 10 számjegyű ISBN-t kapunk. A csoportazonosító legfeljebb 5 számjegy hosszú lehet; pl. a 99936 a Bhután nevű ország csoportazonosítója.
A nemzeti ISBN-ügynökség adja ki a kiadói számot (lásd a kategóriát:ISBN-ügynökségek); a kiadó választja ki a tételszámot. Általában a könyvkiadónak nem kötelező ISBN-t kiosztania, és a könyvnek sem kell feltüntetnie a számot (kivéve Kínában; lásd alább), a legtöbb könyvesbolt azonban csak ISBN-t tartalmazó árut forgalmaz.
A 628 000 kiadói kódot tartalmazó listát közzéteszik, és könyv formájában meg is lehet rendelni, de 2007-től 300 dollárba kerül. A nemzetközi ISBN-ügynökség honlapja nem kínál ingyenes módszert a kiadói kódok keresésére.
Kapcsolódó oldalak
- Amazon szabványos azonosító száma (ASIN)
- CODEN (a könyvtárak által jelenleg használt sorozatkiadás azonosítója; az új művek esetében az ISSN váltja fel)
- Digitális objektum azonosító (DOI)
- Európai cikkszám (EAN)
- Nemzetközi szabványos audiovizuális szám (ISAN)
- Nemzetközi szabványos kottaszám (ISMN)
- Nemzetközi szabványos rögzítési kód (ISRC)
- Nemzetközi szabványos sorszám (ISSN)
- Nemzetközi szabványos zenei munkakód (ISWC)
- Kongresszusi Könyvtár ellenőrző száma
- PMID (PubMed ID)
- Sorozatelem- és hozzájárulási azonosító (SICI)
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent az ISBN?
V: Az ISBN a nemzetközi szabványos könyvszámot jelenti.
K: Mikor hozták létre az ISBN-rendszert?
V: Az ISBN-rendszert 1966-ban hozta létre az Egyesült Királyságban W.H. Smith.
K: Mi volt a rendszer eredeti neve, mielőtt ISO 2108 lett belőle?
V: A rendszer eredeti neve, mielőtt ISO 2108 lett belőle, Standard Book Numbering (SBN) kód volt.
K: Mi a különbség az ISBN és az ISSN között?
V: Az ISBN-t könyvek egyedi azonosítójaként használják, míg az ISSN-t időszakos kiadványok, például folyóiratok egyedi azonosítójaként.
K: Mikor fogadták el az ISBN-t nemzetközi szabványként?
V: Az ISBN-t 1970-ben fogadták el az ISO 2108 nemzetközi szabványként.
K: Milyen hosszúak az ISBN-ek jelenleg?
V: 2007. január 1. óta az ISBN 13 számjegyű, akárcsak a Bookland EAN-13.
K: Ki a felelős az ISBN-szabványért?
V: Az ISBN-szabványért a TC 46/SC 9 felelős.
