Mi az ISBN? Nemzetközi könyvazonosító, története és működése

Fedezze fel az ISBN titkát: története, működése, vonalkód és 13 jegyű rendszer — minden, amit szerzőknek, kiadóknak és könyvbarátoknak tudni érdemes.

Szerző: Leandro Alegsa

ISBN (nemzetközi szabványos könyvszám) egyedi, országosan és nemzetközileg is értelmezhető azonosító, amelyet a kiadványok — elsősorban könyvek — kereskedelmi forgalomba hozatalához, nyilvántartásához és katalógusokhoz használnak. Alkalmazásával egyszerűbb a rendelés, raktározás és könyvtári feldolgozás, és azonosít minden egyes kiadást és formátumot (például keménykötés, puhakötés, e-könyv külön ISBN-t kap).

Története röviden

A nemzetközi szabványos könyvszám, ISBN, egy egyedi kereskedelmi könyvazonosító vonalkód. Az ISBN-rendszert az Egyesült Királyságban fejlesztették ki: a W. H. Smith könyv- és papírkereskedő cég hozta létre 1966 körül eredetileg Standard Book Numbering (SBN) rendszerként. Ezt követte a nemzetközi szabványosítás és elterjedés.

Eredetileg a 9 jegyű Standard Book Numbering (SBN) kód volt, amelyet később kiegészítettek és átalakítottak az ISBN-formátummá. Az ISO 2108-as szabvány szabályozza az ISBN-t; az elfogadott szabvány idővel módosult, ahogy változtak a kiadói és kereskedelmi igények. Egy hasonló, numerikus azonosító, a nemzetközi szabványos sorszám (ISSN) időszakos kiadványokat, például folyóiratokat azonosít.

Január 1. óta, 2007, az ISBN 13 számjegyű formátuma van használatban, amely kompatibilis a Bookland EAN-13-ban alkalmazott vonalkódrendszerrel (978 előtaggal — később a 979 előtag is bevezetésre került a bővítési igények miatt). A szabvány műszaki felügyelete és fejlesztése a nemzetközi szabványügyi testületekhez kötődik; a kapcsolódó munkacsoport például a TC 46/SC 9.

Az ISBN felépítése

Az ISBN két fő formában fordul elő: 10 jegyű (korábbi) és 13 jegyű (napjainkban általános). A 13 jegyű ISBN szerkezete általában:

  • EAN előtag (általában 978 vagy 979)
  • csoport- vagy nyelvterület-azonosító (pl. 0 vagy 1 az angol nyelvterülethez)
  • kiadói azonosító (publisher code)
  • címazonosító (title identifier)
  • ellenőrző számjegy (check digit)

A 10 jegyű ISBN négy vagy öt részre osztható: csoport-azonosító, kiadói kód, címkód és ellenőrző szám. A régi ISBN-10 értékek átalakíthatók ISBN-13 formátumba úgy, hogy a 978 előtagot eléjük teszik, majd új ellenőrző számot számolnak.

Az ellenőrző szám kiszámítása

  • ISBN-10: a számjegyek súlyozott összege 11 modulusával számolva ad ellenőrző értéket; az eredmény 10 esetén az ellenőrző karakter 'X' lehet.
  • ISBN-13: a számjegyeket 1 és 3 súlyokkal ismétlődően súlyozzák, az összeg 10 modulusával számítva kapjuk meg az ellenőrző számjegyet.

Mire használható az ISBN?

  • kereskedelmi forgalomban történő azonosításra (könyvesboltok, nagykereskedők);
  • könyvtári katalógusok és adatbázisok pontos nyilvántartására;
  • rendelési és készletkezelési folyamatok egyszerűsítésére;
  • metainformációk (kiadó, kiadás, formátum) összekapcsolására;
  • online értékesítési platformokon és kiskereskedelemben történő listázásnál; különböző formátumok (pl. papír és e-könyv) külön ISBN-t igényelnek.

Hogyan lehet ISBN-t kapni?

  • nemzeti ISBN-ügynökségekhez kell fordulni — ezek az ügynökségek osztják ki a kiadók és önkiadók számára a számokat; országonként más lehet a rendszer és az ügyintézés;
  • egyéni szerzők és önkiadók is igényelhetnek ISBN-t, sok helyen díjfizetés ellenében; egyes országokban a nemzeti ügynökség ingyenesen adja;
  • kereskedelmi adatbázisok, forgalmazók és könyvesboltok gyakran csak ISBN-mel ellátott kiadványokat vesznek fel.

Kapcsolódó azonosítók és különbségek

  • ISSN (nemzetközi szabványos sorszám): periodikus kiadványok (folyóiratok, sorozatok) azonosítására szolgál, nem könyvekre; lásd például a folyóiratokat.
  • DOI és egyéb digitális azonosítók:
  • kereskedelmi platformok saját azonosítókat is használhatnak (pl. Amazon ASIN), de ezek nem helyettesítik az ISBN-et.

Gyakorlati tudnivalók

  • Az ISBN nem helyettesíti a szerzői jogot; ez kizárólag azonosításra szolgál.
  • Minden különböző nyelvű fordítás, formátum vagy jelentősen megváltoztatott kiadás saját ISBN-t kap.
  • Az ISBN megjelenik a kiadvány belső adataiban, a borítón, és gyakran a hátlapon vonalkódként (EAN-13 formátumban).

Összefoglalva: az ISBN egy szabványos, nemzetközileg elismert azonosító, amely megkönnyíti a könyvek és egyéb kiadványok forgalmazását, nyilvántartását és azonosítását. További részletes szabályokat és országonkénti eljárásokat a helyi ISBN-ügynökségnél talál.

ISBN-13 vonalkód, EAN-13 vonalkódként ábrázolva (ISBN 978-3-16-148410-0)Zoom
ISBN-13 vonalkód, EAN-13 vonalkódként ábrázolva (ISBN 978-3-16-148410-0)

Áttekintés

Egy könyv minden kiadása és változata (az utánnyomás kivételével) ISBN számmal van ellátva. Az ISBN 13 számjegyű, ha január 1-je után adják ki, 2007, és 10 számjegyű, ha 2007 előtt adták ki. A nemzetközi szabványos könyvszám 4 vagy 5 részből áll:

  1. 13 számjegyű ISBN esetén GS1 előtag: 978 vagy 979
  2. a csoport azonosító kódja, (közös nyelvet használó országok csoportja)
  3. a kiadó kódja,
  4. a tételszám, és
  5. egy ellenőrző összeg karakter vagy ellenőrző számjegy.

Az ISBN részek különböző hosszúságúak lehetnek, és általában kötőjelekkel vagy szóközökkel vannak elválasztva.

A csoportazonosító kód (GIC) száma 0 vagy 1 az angol nyelvű országok esetében; 2 a francia nyelvű országok esetében; 3 a német nyelvű országok esetében; 4 a japánok esetében; 5 az oroszok esetében stb. Az eredeti szabványos könyvszám (SBN) nem tartalmazott csoportazonosítót, de a 9 számjegyű SBN-hez előtagként egy nullát (0) csatolva érvényes 10 számjegyű ISBN-t kapunk. A csoportazonosító legfeljebb 5 számjegy hosszú lehet; pl. a 99936 a Bhután nevű ország csoportazonosítója.

A nemzeti ISBN-ügynökség adja ki a kiadói számot (lásd a kategóriát:ISBN-ügynökségek); a kiadó választja ki a tételszámot. Általában a könyvkiadónak nem kötelező ISBN-t kiosztania, és a könyvnek sem kell feltüntetnie a számot (kivéve Kínában; lásd alább), a legtöbb könyvesbolt azonban csak ISBN-t tartalmazó árut forgalmaz.

A 628 000 kiadói kódot tartalmazó listát közzéteszik, és könyv formájában meg is lehet rendelni, de 2007-től 300 dollárba kerül. A nemzetközi ISBN-ügynökség honlapja nem kínál ingyenes módszert a kiadói kódok keresésére.



Kapcsolódó oldalak

  • Amazon szabványos azonosító száma (ASIN)
  • CODEN (a könyvtárak által jelenleg használt sorozatkiadás azonosítója; az új művek esetében az ISSN váltja fel)
  • Digitális objektum azonosító (DOI)
  • Európai cikkszám (EAN)
  • Nemzetközi szabványos audiovizuális szám (ISAN)
  • Nemzetközi szabványos kottaszám (ISMN)
  • Nemzetközi szabványos rögzítési kód (ISRC)
  • Nemzetközi szabványos sorszám (ISSN)
  • Nemzetközi szabványos zenei munkakód (ISWC)
  • Kongresszusi Könyvtár ellenőrző száma
  • PMID (PubMed ID)
  • Sorozatelem- és hozzájárulási azonosító (SICI)



Kérdések és válaszok

K: Mit jelent az ISBN?


V: Az ISBN a nemzetközi szabványos könyvszámot jelenti.

K: Mikor hozták létre az ISBN-rendszert?


V: Az ISBN-rendszert 1966-ban hozta létre az Egyesült Királyságban W.H. Smith.

K: Mi volt a rendszer eredeti neve, mielőtt ISO 2108 lett belőle?


V: A rendszer eredeti neve, mielőtt ISO 2108 lett belőle, Standard Book Numbering (SBN) kód volt.

K: Mi a különbség az ISBN és az ISSN között?


V: Az ISBN-t könyvek egyedi azonosítójaként használják, míg az ISSN-t időszakos kiadványok, például folyóiratok egyedi azonosítójaként.

K: Mikor fogadták el az ISBN-t nemzetközi szabványként?


V: Az ISBN-t 1970-ben fogadták el az ISO 2108 nemzetközi szabványként.

K: Milyen hosszúak az ISBN-ek jelenleg?


V: 2007. január 1. óta az ISBN 13 számjegyű, akárcsak a Bookland EAN-13.

K: Ki a felelős az ISBN-szabványért?


V: Az ISBN-szabványért a TC 46/SC 9 felelős.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3