De revolutionibus orbium coelestium (1543) – Kopernikusz heliocentrikus műve
De revolutionibus (1543) – Kopernikusz forradalmi heliocentrikus műve, amely alapjaiban változtatta meg a csillagászatot: a Föld kering a Nap körül, mérföldkő a tudománytörténetben.
A De revolutionibus orbium coelestium (Az égi szférák forgásáról) a reneszánsz csillagász, Nikolausz Kopernikusz (1473–1543) főműve és a modern asztronómia fordulópontja.
A könyvet először 1543-ban nyomtatták ki Nürnbergben, a Német Nemzet Szent Római Birodalmában (a kiadást Johannes Petreius végezte). A mű alapvető állítása az volt, hogy a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva — ez egy radikálisan eltérő világnézetet kínált a több évszázados ptolemaioszi, földközpontú rendszerről.
Kopernikusz elképzeléseit éveken át fejlesztette, de tartott a visszhangtól és különösen a római katolikus egyház reakciójától; a könyv végül nem sokkal halála előtt, 1543-ban jelent meg. A nyomtatott kiadáshoz készült egyik ismert anekdota szerint Kopernikusz a megjelent kötetet a halálos ágyán látta először.
Tartalom és főbb elgondolások
A De revolutionibus hat nagy könyvből áll, amelyekben Kopernikusz matematikai és kinematikai modellekkel írja le a bolygók mozgását. Főbb pontok:
- Heliocentrikus modell: a Nap a rendszer központjához kerül, míg a Föld és a bolygók körülötte keringenek.
- Bolygórend és távolságok: Kopernikusz felállította a bolygók sorrendjét a Naptól való távolságuk alapján, és relatív távolságokat számított ki.
- Retrográd mozgás magyarázata: a géocentrikus epicyclus-rendszerhez képest egyszerűbb magyarázatot ad a bolygók látszólagos hátrálására a Föld mozgásának felhasználásával.
- Megőrzött elemek: bár forradalmi, Kopernikusz továbbra is körökre és epicyclusokra (körmozgások körpályáin) támaszkodott, mert akkoriban a pontosabb (pl. ellipszis alapú) mozgásformák még nem voltak elfogadottak vagy bizonyítottak.
Kiadás, előszó és fogadtatás
A könyv latin nyelven jelent meg, és egy fontos, vitatott részlethez kötődik: a kötethez csatolt, de névtelen előszó (amelyet később Andreas Osiandernek tulajdonítottak) a heliocentrikus elméletet csupán számítási hipotézisként tüntette fel, ami enyhíteni próbálta a dogmatikus ellenérveket. Ez a „hipotetikus” értelmezés később sok vitát szült arról, mennyiben gondolta Kopernikusz maga is tanulmányát a valóság leírásának.
A korabeli tudósok egy része üdvözölte az új modellt mint egyszerűbb és elegánsabb magyarázatot a bolygómozgásokra, mások pedig — különösen azok, akik a klasszikus, templomi és szöveghű bibliai értelmezéshez ragaszkodtak — ellenezték. A csillagászati megfigyelések akkor még nem tudták kimutatni a Föld keringésének közvetlen bizonyítékát (például a csillagparallaxis hiánya miatt), ezért a vita hosszú ideig nyitott maradt.
Hatás a tudomány és a világnézet fejlődésére
Kopernikusz műve meghatározó volt a tudományos forradalom számára: inspirálta később Johannes Keplert, aki a bolygók mozgását ellipszisekre írta fel, és hozzájárult Isaac Newton gravitációs elméletének kialakulásához. A heliocentrikus szemlélet fokozatosan átalakította az ember helyéről alkotott képet a világban, és hosszú távon a modern természettudományos módszer megerősödéséhez vezetett.
Ugyanakkor a könyv és a heliocentrizmus vitát váltott ki az egyházi hatóságokkal, és a 17. században a tudományos és vallási nézetek közötti konfliktus részévé vált (a legismertebb példa Galileo Galilei ügye). A De revolutionibus hatása tehát egyszerre tudományos és kulturális — alapjaiban változtatta meg a kozmológiát és az emberi világképet.
Örökség
A De revolutionibus ma a tudománytörténet egyik alapműveként szerepel: nem csak konkrét matematikai-észlelési modellt adott, hanem példát is arra, hogyan lehet megkérdőjelezni és újraalkotni a hagyományos tudás kereteit. Kopernikusz munkája nyitotta meg az utat a későbbi pontosabb megfigyelések és elméleti fejlesztések előtt, amelyek végül a heliocentrizmust általánosan elfogadott tudományos nézetté tették.
A Naprendszer "heliocentrikus modellje", amelynek középpontjában a Nap áll. Kopernikusz kézirata
Az első kiadás címlapja
Tartalom:
Az angol nyelvű standard kiadás 330 fólióoldalt, 100 oldalnyi táblázatot és több mint 20 000 táblázatos számot tartalmaz.
A könyvet III. Pál pápának ajánlja az előszóban, amelyben amellett érvel, hogy új elméletének megértéséhez és elfogadásához a matematikának, nem pedig a fizikának kell alapul szolgálnia.
A De revolutionibus hat "könyvre" (szakaszokra vagy részekre) oszlik:
- Az I. könyv a heliocentrikus elmélet általános víziója, és kozmológiájának összefoglaló kifejtése.
- A II. könyv főként elméleti jellegű, és a gömbcsillagászat alapelveit, valamint a csillagok listáját ismerteti, amely a következő könyvekben kifejtett érvek alapjául szolgál.
- A III. könyv a Nap látszólagos mozgását és a kapcsolódó jelenségeket írja le.
- A IV. könyv hasonló leírást tartalmaz a Holdról és annak pályamozgásairól.
- Az V. és VI. könyv az új rendszer ismertetése. Elmagyarázzák, hogyan lehet a csillagászati objektumok helyzetét a heliocentrikus modell alapján kiszámítani.
Ezt a könyvet gyakran emlegetik a modern tudomány kezdetének.
Kérdések és válaszok
K: Ki írta a De revolutionibus orbium coelestium című könyvet?
V: A De revolutionibus orbium coelestium című művét Nicolaus Copernicus reneszánsz csillagász írta.
K: Mikor nyomtatták ki először a könyvet?
V: A könyvet először 1543-ban nyomtatták ki Nürnbergben, a Német Nemzetiségű Szent Római Birodalomban.
K: Mi volt a De revolutionibus orbium coelestium című könyvben bemutatott fő gondolat?
V: A De revolutionibus orbium coelestiumban bemutatott fő gondolat az volt, hogy a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva, ahogyan azt hagyományosan gondolták.
K: Mi volt a De revolutionibus orbium coelestiumban bemutatott alternatív világegyetemi modell?
V: A De revolutionibus orbium coelestiumban bemutatott alternatív világegyetemi modell Kopernikusz Nap-központú rendszere volt.
K: Miért nem publikálta Kopernikusz az elképzeléseit közvetlenül a halála előtt?
V: Kopernikusz azért nem publikálta az elképzeléseit közvetlenül a halála előtt, mert ő maga sem hitt benne igazán, és csak filozófiai kísérletként javasolta az elképzelést.
K: Hogy hívták a hagyományos földközpontú rendszert?
V: A hagyományos földközpontú rendszert Ptolemaiosz rendszerének nevezték.
K: Mennyi ideig dolgozott Kopernikusz az elképzelésein, mielőtt megjelentette a De revolutionibus orbium coelestium című könyvét?
V: Kopernikusz sok évvel a De revolutionibus orbium coelestium kiadása előtt már dolgozott az elképzelésein.
Keres