AlegsaOnline.com

Brit koronaékszerek — az Egyesült Királyság koronázási jelvényei

Brit koronaékszerek — fenséges koronák, jogarok és koronázási jelvények története az Egyesült Királyság szakrális és politikai örökségében.

Szerző: Leandro Alegsa

17-09-2025

Anglia koronaékszereiről és azokról, amelyek a koronák 1603-as egyesítése óta kerültek hozzá.

A koronaékszerek gyűjtőfogalma az Egyesült Királyság uralkodója által a koronázási szertartáson és más állami eseményeken viselt díszeket és ruhákat jelöli. A kifejezés a következő tárgyakra utal: a koronák, jogarok (akár kereszttel, akár galambbal), gömbök, kardok, gyűrűk, sarkantyúk, a királyi palást vagy palást, és számos más, a szertartáshoz kapcsolódó tárgy.

Ezek közül sok közvetlenül a reformáció előtti időszakból származik, és vallási és szakrális vonatkozással bír.

Rövid történeti áttekintés

A koronaékszerek története szorosan kapcsolódik az angol — majd brit — monarchia történetéhez. Az 1603-as koronák egyesítése (amikor VI. Jakab skót király egy személyben lett I. Jakab angol király) és az 1707-es Unió után a koronázási ceremóniák és a hozzájuk kapcsolódó jelvények egyre inkább a brit állami rites részeivé váltak. A 17. század közepén bekövetkezett polgárháború és a királyság megszüntetése idején (1649) sok eredeti kincset felolvasztottak vagy szétszórtak; a legtöbb ma látható darabot II. Károly uralkodása idején (1661–1662) újragyártották.

Főbb darabok és jellemzőik

A gyűjtemény legfontosabb és legismertebb elemei a következők:

St Edward's Crown: hagyományosan ezzel koronázzák meg a brit uralkodót. Az eredeti középkori korona a polgárháború alatt megsemmisült, a ma használt változatot 1661-ben készítették.
Imperial State Crown: az állami megjelenéseken (például a parlament megnyitásán) használt korona, amely számos híres drágakövet tartalmaz, köztük a Cullinan II nevű nagy gyémántot.
Sovereign's Sceptre with Cross (Jogarral és kereszttel): a világi hatalmat szimbolizálja; ebbe illesztették a híres Cullinan I (Great Star of Africa) gyémántot.
Sovereign's Sceptre with Dove (Jogarral és galambbal): a lelki hatalmat és az egyházi jellegű erőt jelképezi.
Sovereign's Orb (gömb): aranyból készült, keresztet viselő gömb, amely Krisztus világrendjét és az uralkodó keresztény kötelességét szimbolizálja.
Kardok: a királyi hatalom szimbólumai — többféle ceremoniális kard tartozik a gyűjteményhez.
Koronázási kanalak és ampulla: az ampulla (sajátos aranysasként formált edény) és a Coronation Spoon az egyistenítés (kenet) és áldás eszközei; a kanál a gyűjtemény egyik legrégebbi darabja.
Gyűrűk, sarkantyúk, palást: a koronázási ceremóniához társuló ruhadarabok és kiegészítők, melyek közül több tradicionális formában maradt fenn.

Szakralitás, szimbolika és ceremónia

A koronázás vallási aktus: az uralkodót megkenik (szentséggel kenik meg), majd felruházva különböző jelvényekkel — gyűrű, palást, sarkantyú, jogar, gömb, koronázás — kinyilvánítják földi és egyházi hatalmát. Sok tárgy vallási eredetű szimbolikát hordoz: az ampulla és a kanál az egyházi áldás eszközei, a gömb és a kereszt Krisztust, a jogar pedig a királyi igazságot és tekintélyt jelképezi.

Őrzés, tulajdon és nyilvános bemutatás

A koronaékszerek többsége állami jelvény: technikailag az uralkodó „őrzésében” vannak, de nem személyes magántulajdont képeznek. A gyűjteményt a Tower of London Jewel House részlegében őrzik és mutatják be a nagyközönségnek. Sok darab nagy történelmi és művészettörténeti értékkel bír, és évről évre számos látogatót vonz.

Vitatott darabok és történelmi kérdések

Néhány kincs, például a Koh-i-Noor gyémánt, a brit gyűjtemény része, de története és eredete nem mentes a vitáktól: több ország, köztük India és Pakisztán is követelte/vonja vitatja vissza birtoklását, hivatkozva a koloniális korszakból eredő megszerzés körülményeire. Az ilyen kérdések kulturális és diplomáciai viták tárgyát képezik.

Miért fontosak ma?

A koronaékszerek a brit államiság, hagyomány és kontinuitás erős jelképei. Bár a koronázási ceremónia ritka esemény (az uralkodóváltozáskor egyszer zajlik), a jelvények továbbra is hozzájárulnak az állami rituálék pompájához, és a közösségi identitás egy részét alkotják. A nyilvános kiállítás révén kulturális örökségként is szolgálnak, lehetőséget adva a történelem és a művészetek iránt érdeklődőknek a tanulmányozásra.

Források és további olvasmányok a témában részletes történeti leírásokat és leltárakat tartalmaznak azok számára, akik mélyebben szeretnének elmerülni a brit koronázási jelvények világában.

Az angol polgárháború hatása

I. Jakab halála után I. Károly került a trónra. A parlamenttel való számos konfliktusa a királyok isteni jogába vetett hitéből fakadt. Uralkodása alatt a sok vallási konfliktus kiváltotta az angol polgárháborút. A hat évig tartó háború után Károlyt a parlamenterek legyőzték és kivégezték. Oliver Cromwell lett Anglia lordprotektora, és alig egy héttel a király kivégzése után eltörölték a monarchiát. Az újonnan létrehozott Angol Köztársaság a háború után kétségbeejtő pénzügyi helyzetbe került. A pénzszerzés érdekében előterjesztették a "Törvényt a király,királynő és herceg személyes vagyonának eladásáról". Vagyonkezelőket neveztek ki az ékszerek felértékelésére és a legmagasabb ajánlatot tevőnek történő eladására. A legértékesebb ilyen tárgy a Tudor-korona volt, amelynek értéke 1100 font volt (2011-ben 1 740 000 font); 28 gyémánt, 19 zafír, 37 rubin és 168 gyöngy volt benne.

Oliver Cromwell, Anglia lordprotektora 1653 és 1658 között, aki elrendelte a monarchia eltörlését és a koronaékszerek eladását.

Koronák

A koronaékszerek jelenlegi gyűjteménye különböző koronákat tartalmaz, amelyek közül néhányat minden uralkodó használ, másokat pedig személyesen az uralkodók vagy a királynő hitvese számára készítettek. A királyok koronája jellemzően enyhén csúcsos, ívelt tetejű, míg a királynőké enyhén ívelt tetejű.

A Szent Edward koronát 1661-ben készítették. Sok brit uralkodó rendkívül nehéznek és nehezen viselhetőnek találja.
A császári állami korona 1937-ben készült VI. György király számára, és hasonló volt az 1838-ban Viktória királynő számára készült gyémántkoronához.

Az indiai császári koronát akkor hozták létre, amikor V. György király Delhiben járt, mint India császára. A koronaékszerek elzálogosításának megakadályozása érdekében a brit törvények megtiltották, hogy a koronaékszert kivigyék az országból. Ezért új koronát készítettek. Ezt azóta sem használták. Az indiai császári korona nem része a brit koronaékszereknek, bár azokkal együtt őrzik.
A IV. György állami diadém 1820-ban készült IV. György király koronázására, és Viktória királynő, valamint II. Erzsébet koronázási körmenete során is viselték.
A királynők, a királyok feleségei hagyományosan a modenai Mária, II. Jakab király királynőjének koronáját viselték. A 20. század elejére ez a kis korona elkorcsosult állapotban volt. Alexandra királynő, VII. Edward király hitvese számára egy új, európai stílusú koronát készítettek, amely laposabb és több ívvel rendelkezett, mint a brit koronák hagyományai. Mária királynőnek, V. György király hitvesének, akit 1911-ben koronáztak meg, új koronát készítettek, amely jobban hasonlított a hagyományos brit koronákhoz. A 20. század utolsó új koronája Erzsébet királynőnek, VI. György király hitvesének készült. Koronázásukra 1937-ben került sor. Mindhárom trónörökös koronája tartalmazta a híres Koh-i-Noor gyémántot.

Az anyakirálynői korona az a platinából készült hitveskorona, amelyet Erzsébet királynő, az egykori Lady Elizabeth Bowes-Lyon, VI. György király hitveskirálynője számára készítettek, és amelyet Erzsébet királynő viselt a Westminster-apátságban 1937-ben tartott koronázásukon. Ez az első brit hitvesi korona, amely platinából készült. A koronát a londoni Garrard & Co készítette, amely hosszú ideje gyártja a brit királyi koronákat.
A koronát drágakövek díszítik, amelyek közül kiemelkedik az elülső kereszt közepén található
105 karátos (21 gramm) Koh-i-Noor gyémánt.

Koh-i-Noor

A Koh-i-Noor gyémántot a Pandzsáb korábbi uralkodói adták a Kelet-indiai Társaságnak 1849-ben. A brit koronaékszerek része lett, amikor Viktória királynőt 1877-ben India császárnőjévé nyilvánították. Tartalmazza továbbá a Lahore-i gyémántot (22,48 karát) a Lahore-i kincstárból, amelyet a Kelet-indiai Társaság adott Viktória királynőnek 1851-ben. és egy 17 karátos (3,4 g) gyémántot, amelyet az Oszmán Birodalom szultánja adott Viktória királynőnek 1856-ban.
A korona jelenleg a többi brit koronaékszerrel együtt a londoni Towerben látható.

Kérdések és válaszok

K: Mik az Egyesült Királyság koronaékszerei?

V: A koronázási ékszerek az Egyesült Királyság uralkodója által a koronázási szertartáson és más állami funkciók során viselt díszek és ruhák.

K: Mit tartalmaznak a koronaékszerek?

V: A koronaékszerek közé tartoznak a koronák, a jogarok (akár kereszttel, akár galambbal), az orbuszok, a kardok, a gyűrűk, a sarkantyúk, a királyi palást vagy palást, valamint számos más, a szertartáshoz kapcsolódó tárgy.

K: Mikor került sor a koronák egyesítésére?

V: A koronák egyesítésére 1603-ban került sor.

K: Mi a koronaékszerek szakrális jelentősége?

V: A koronaékszerek közül sok közvetlenül a reformáció előtti időszakból származik, és vallási és szakrális jelentéssel bír.

K: Mire használják elsősorban a koronaékszereket?

V: A koronaékszereket elsősorban a koronázási szertartás és más állami funkciók során használják.

K: A koronaékszerek megtekinthetők a nyilvánosság számára?

V: Igen, a koronaékszerek a londoni Towerben a nyilvánosság számára is megtekinthetők.

K: Mióta vannak használatban a koronaékszerek?

V: A koronaékszerek legalább a reformáció előtti időszak óta használatban vannak, és ma is használják őket a koronázások és más állami funkciók alkalmával.