Az Egyesült Királyság koronaékszerei
Anglia koronaékszereiről és azokról, amelyek a koronák 1603-as egyesítése óta kerültek hozzá.
A koronaékszerek gyűjtőfogalma az Egyesült Királyság uralkodója által a koronázási szertartáson és más állami eseményeken viselt díszeket és ruhákat jelöli. A kifejezés a következő tárgyakra utal: a koronák, jogarok (akár kereszttel, akár galambbal), gömbök, kardok, gyűrűk, sarkantyúk, a királyi palást vagy palást, és számos más, a szertartáshoz kapcsolódó tárgy.
Ezek közül sok közvetlenül a reformáció előtti időszakból származik, és vallási és szakrális vonatkozással bír.
Koronázási szék és Anglia díszei
Az angol polgárháború hatása
I. Jakab halála után I. Károly került a trónra. A parlamenttel való számos konfliktusa a királyok isteni jogába vetett hitéből fakadt. Uralkodása alatt a sok vallási konfliktus kiváltotta az angol polgárháborút. A hat évig tartó háború után Károlyt a parlamenterek legyőzték és kivégezték. Oliver Cromwell lett Anglia lordprotektora, és alig egy héttel a király kivégzése után eltörölték a monarchiát. Az újonnan létrehozott Angol Köztársaság a háború után kétségbeejtő pénzügyi helyzetbe került. A pénzszerzés érdekében előterjesztették a "Törvényt a király,királynő és herceg személyes vagyonának eladásáról". Vagyonkezelőket neveztek ki az ékszerek felértékelésére és a legmagasabb ajánlatot tevőnek történő eladására. A legértékesebb ilyen tárgy a Tudor-korona volt, amelynek értéke 1100 font volt (2011-ben 1 740 000 font); 28 gyémánt, 19 zafír, 37 rubin és 168 gyöngy volt benne.
Oliver Cromwell, Anglia lordprotektora 1653 és 1658 között, aki elrendelte a monarchia eltörlését és a koronaékszerek eladását.
Koronák
A koronaékszerek jelenlegi gyűjteménye különböző koronákat tartalmaz, amelyek közül néhányat minden uralkodó használ, másokat pedig személyesen az uralkodók vagy a királynő hitvese számára készítettek. A királyok koronája jellemzően enyhén csúcsos, ívelt tetejű, míg a királynőké enyhén ívelt tetejű.
- A Szent Edward koronát 1661-ben készítették. Sok brit uralkodó rendkívül nehéznek és nehezen viselhetőnek találja.
- A császári állami korona 1937-ben készült VI. György király számára, és hasonló volt az 1838-ban Viktória királynő számára készült gyémántkoronához.
- Az indiai császári koronát akkor hozták létre, amikor V. György király Delhiben járt, mint India császára. A koronaékszerek elzálogosításának megakadályozása érdekében a brit törvények megtiltották, hogy a koronaékszert kivigyék az országból. Ezért új koronát készítettek. Ezt azóta sem használták. Az indiai császári korona nem része a brit koronaékszereknek, bár azokkal együtt őrzik.
- A IV. György állami diadém 1820-ban készült IV. György király koronázására, és Viktória királynő, valamint II. Erzsébet koronázási körmenete során is viselték.
- A királynők, a királyok feleségei hagyományosan a modenai Mária, II. Jakab király királynőjének koronáját viselték. A 20. század elejére ez a kis korona elkorcsosult állapotban volt. Alexandra királynő, VII. Edward király hitvese számára egy új, európai stílusú koronát készítettek, amely laposabb és több ívvel rendelkezett, mint a brit koronák hagyományai. Mária királynőnek, V. György király hitvesének, akit 1911-ben koronáztak meg, új koronát készítettek, amely jobban hasonlított a hagyományos brit koronákhoz. A 20. század utolsó új koronája Erzsébet királynőnek, VI. György király hitvesének készült. Koronázásukra 1937-ben került sor. Mindhárom trónörökös koronája tartalmazta a híres Koh-i-Noor gyémántot.
- Az anyakirálynői korona az a platinából készült hitveskorona, amelyet Erzsébet királynő, az egykori Lady Elizabeth Bowes-Lyon, VI. György király hitveskirálynője számára készítettek, és amelyet Erzsébet királynő viselt a Westminster-apátságban 1937-ben tartott koronázásukon. Ez az első brit hitvesi korona, amely platinából készült. A koronát a londoni Garrard & Co készítette, amely hosszú ideje gyártja a brit királyi koronákat.
A koronát drágakövek díszítik, amelyek közül kiemelkedik az elülső kereszt közepén található
105 karátos (21 gramm) Koh-i-Noor gyémánt.
Koh-i-Noor
A Koh-i-Noor gyémántot a Pandzsáb korábbi uralkodói adták a Kelet-indiai Társaságnak 1849-ben. A brit koronaékszerek része lett, amikor Viktória királynőt 1877-ben India császárnőjévé nyilvánították. Tartalmazza továbbá a Lahore-i gyémántot (22,48 karát) a Lahore-i kincstárból, amelyet a Kelet-indiai Társaság adott Viktória királynőnek 1851-ben. és egy 17 karátos (3,4 g) gyémántot, amelyet az Oszmán Birodalom szultánja adott Viktória királynőnek 1856-ban.
A korona jelenleg a többi brit koronaékszerrel együtt a londoni Towerben látható.
India császári koronája
A Koh-i-Noor új vágásának másolata
Kérdések és válaszok
K: Mik az Egyesült Királyság koronaékszerei?
V: A koronázási ékszerek az Egyesült Királyság uralkodója által a koronázási szertartáson és más állami funkciók során viselt díszek és ruhák.
K: Mit tartalmaznak a koronaékszerek?
V: A koronaékszerek közé tartoznak a koronák, a jogarok (akár kereszttel, akár galambbal), az orbuszok, a kardok, a gyűrűk, a sarkantyúk, a királyi palást vagy palást, valamint számos más, a szertartáshoz kapcsolódó tárgy.
K: Mikor került sor a koronák egyesítésére?
V: A koronák egyesítésére 1603-ban került sor.
K: Mi a koronaékszerek szakrális jelentősége?
V: A koronaékszerek közül sok közvetlenül a reformáció előtti időszakból származik, és vallási és szakrális jelentéssel bír.
K: Mire használják elsősorban a koronaékszereket?
V: A koronaékszereket elsősorban a koronázási szertartás és más állami funkciók során használják.
K: A koronaékszerek megtekinthetők a nyilvánosság számára?
V: Igen, a koronaékszerek a londoni Towerben a nyilvánosság számára is megtekinthetők.
K: Mióta vannak használatban a koronaékszerek?
V: A koronaékszerek legalább a reformáció előtti időszak óta használatban vannak, és ma is használják őket a koronázások és más állami funkciók alkalmával.
