Koh-i-Noor gyémánt: története, eredete és a brit koronaékszer
Koh-i-Noor gyémánt — lenyűgöző történet, indiai eredet, brit koronaékszer és viták; tekintse meg a londoni Towerben őrzött legendát.
A Koh-i-Noor (más írásmóddal Koh-i-Nűr és Kooh-è Noor) egy történelmi jelentőségű, nagyméretű, színtelen gyémánt. A név perzsa nyelven a Fény hegye vagy Fény hegy jelentésű kifejezést takarja. Hagyományos források szerint a követ az indiai Andhra Pradesh tartománybeli Guntur környékén bányászták; más források a déli-indiai és a Golconda-vidéki bányákhoz kötik eredetét.
Története és tulajdonváltások
A Koh-i-Noor története több évszázadon átívelő vándorlás és birtoklás sorozata. A középkori források azt állítják, hogy a kő eredeti, durva formájában akár 793 karátot (kb. 158,6 g) is nyomhatott, de ezt követően több átalakításon és csiszoláson ment keresztül, így a különböző korszakokban eltérő tömegadatokat találunk. A kő a Kakatiya-dinasztiától kezdve számos dél-ázsiai uralkodó és dinasztia tulajdonába került az évszázadok során.
Végül a Koh-i-Noor 1849-ben a brit gyarmatbirodalom kezére került, amikor a brit erők meghódították Pandzsábot. Ettől kezdve a gyémánt Viktória királynő birtokába került; ma a brit koronaékszerek része, és a királyi gyűjteményhez tartozik, amelyet II. Erzsébet királynő az utódai és az Egyesült Királyság számára fenntartott vagyonkezelésben tart.
A csiszolás — a 19. századi átalakítás
Amikor a gyémánt a 19. század közepén a brit uralom alatt állt, akkoriban mintegy 186 karátos (kb. 37,2 g) tömeget mértek rajta — ez a korábbi, évszázadok alatt végrehajtott vágások következménye volt. 1852-ben Albert herceg, Viktória királynő férje, aki elégedetlen volt a kő tompa, szabálytalan megjelenésével, elrendelte, hogy a gyémántot újra csiszolják, hogy fényesebb és szabályosabb brilliánssá váljon. A gondos csiszolási munkák eredményeként a kő tömege jelentősen csökkent — ma 105,6 karátos (kb. 21,12 g) ovális briliánsként ismerjük. Az új formának és brilianciának köszönhetően a Koh-i-Noor ma fényesebb, de kisebb, mint a korábbi állapotában volt.
Használata a brit királyi családban
Az Egyesült Királyságba érkezése óta a gyémántot elsősorban a királyi család női tagjai viselték. Viktória királynő után a kő több királyi koronába és ékszerbe került: viselték többek között Alexandra királynő (VII. Edward felesége) koronájában, majd 1911-ben Mária királynő koronájában, végül 1937-ben az anyakirálynő koronájában helyezték el. Az anyakirálynő halála után, 2002-ben, állami temetésén a koporsó tetején is feltűnt a királyi protokoll szerint.
Fizikai jellemzők és kiállítás
A ma ismert Koh-i-Noor egy ovális formájú briliáns csiszolású gyémánt. Mérteit általában 3,6 cm x 3,2 cm x 1,3 cm-nek adják meg, és tömege 105,6 karát (21,12 g). A kő jelenleg a brit koronaékszerek egyik központi darabjaként szerepel, és a londoni Tower Jewel House-ában tekinthető meg, ahol évente több millió látogató láthatja.
Vita és restitúciós követelések
A Koh-i-Noor különleges története és a brit gyarmatbirodalom keretében történő átvétele miatt a kő számos vitát és nemzetközi vitatott követelést váltott ki. Több dél-ázsiai ország — köztük India, Pakisztán és Afganisztán — időről időre visszaköveteli a gyémántot, azzal az érveléssel, hogy a kő a gyarmatbirodalom hódításai során került brit birtokba. A brit kormány és a királyi ház álláspontja szerint a Koh-i-Noor a királyi gyűjtemény része, és jogi-vagyonkezelési státusza miatt nem adható vissza egyszerű állami döntéssel. A vita továbbra is gyakori téma diplomáciai és közéleti vitákban, és a kérdés érzelmi töltete rendkívül nagy mindkét oldalon.
Örökség és kulturális jelentőség
A Koh-i-Noor a történelmi emlékezetben egyszerre szimbolizál dicsőséget és ellentmondásokat: a keleti uralkodóházak hatalmát, a gyarmati hódítások örökségét és a művészi-csiszolói teljesítményt. A gyémántról szóló legendák, mítoszok és írásos források gazdag tárházát képezik a dél- és közép-ázsiai, valamint brit történeti irodalomnak egyaránt.
- Eredet: hagyományosan India (Guntur/Golconda környéke).
- Középkori adat: legendásan durva formában akár 793 karátos lehetett.
- 19. század: a brit uralom alatt 186 karátos formában érkezett, majd 1852 körül Prince Albert utasítására 105,6 karátra csiszolták.
- Jelenleg: a brit koronagyűjtemény része, a londoni Towerben kiállítva.
- Vita: visszakövetelési igények Indiától, Pakisztántól és más államoktól; a kérdés jogi és etikai viták tárgya.
A Koh-i-Noor több szempontból is jelentős: ritkasága és nagysága miatt ékszertörténeti kuriózum, ugyanakkor a gyarmati történelem és a kulturális örökség visszaszolgáltatása kapcsán folyamatosan politikai és etikai viták középpontjában áll.
A Koh-i-Noor új vágásának másolata
A gyémánt üvegmásolata, mielőtt 1852-ben újracsiszolták volna, a müncheni Reich der Kristalle múzeumban (Németország).
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Koh-i-Noor?
V: A Koh-i-Noor egy nagyméretű, színtelen gyémánt, amelyet az indiai Andhra Pradeshban található Guntur közelében találtak, valószínűleg az 1200-as években. A név perzsa nyelven a fény hegyét jelenti.
K: Mennyi volt a súlya, mielőtt ékszerekre vágták?
V: Mielőtt ékszerre vágták volna, 793 karátot (158,6 g) nyomott.
K: Kik voltak az első tulajdonosai?
V: Első tulajdonosai a Kakatiya-dinasztia voltak.
K: Hogyan jutottak a britek a kőhöz?
V: A britek birtokba vették a követ, miután 1849-ben meghódították Pandzsábot.
K: Mi történt a kővel, amikor Albert herceg elrendelte a kivágását?
V: Amikor Albert herceg megrendelte a 186 karátos (37,2 g) kő csiszolását, egy 42%-kal könnyebb, káprázatos, ovális csiszolású briliáns volt, amelynek súlya 105,6 karát (21,12 g), mérete 3,6 cm x 3,2 cm x 1,3 cm.
K: Ki viselte a Koh-i-Noor-t, mióta megérkezett az Egyesült Királyságba?
V: Az Egyesült Királyságba való megérkezésük óta a Koh-i-Noor-t csak a királyi család női tagjai viselték, kezdve Viktória királynővel, beleértve Alexandra királynőt, Mária királynőt és II. Erzsébet királynő anyát 1902-es koronázásakor és 2002-es állami temetésén.
K: Hol láthatják ma a látogatók ezt a gyémántot?
V: Ma ez a gyémánt az Egyesült Királyság koronaékszerének része, amelyet a londoni Towerben őriznek, és évente több millióan látják.
Keres