Érmefém
A 11. csoportba tartozó elem a periódusos rendszer 11. csoportjába (IUPAC stílusban) tartozó elemek sorába tartozó, átmeneti fémekből álló elem, amelyek a hagyományos ércfémek, a réz (Cu), az ezüst (Ag) és az arany (Au). A röntgenium (Rg) elektronkonfigurációja alapján ebbe az elemcsoportba tartozik, de 22,8 másodperces felezési idejével rövid életidejű transzaktinid, amelyet csak laboratóriumi körülmények között figyeltek meg. A hétköznapi beszédben gyakran használják az "ércfémek" elnevezést ezekre az elemekre, de a különböző kultúrák számos más fémet is használtak ércfémként, többek között az alumíniumot, az ólmot, a nikkelt, a rozsdamentes acélt és a cinket.
Történelem
A csoport összes eleme, a röntgen kivételével, már az őskor óta ismert, mivel mindegyikük fémes formában fordul elő a természetben, és előállításukhoz nem kell kivonási metallurgiát alkalmazni.
Jellemzők
Más csoportokhoz hasonlóan ennek a családnak a tagjai is mintázatot mutatnak az elektronkonfigurációjukban, különösen a legkülső héjakban, ami a kémiai viselkedés tendenciáit eredményezi:
| Z | ||
| 29 | réz | 2, 8, 18, 1 |
| 47 | ezüst | 2, 8, 18, 18, 1 |
| 79 | arany | 2, 8, 18, 32, 18, 1 |
| 111 | röntgen | 2, 8, 18, 32, 32, 18, 1 |
Ezek mind viszonylag inert, korrózióálló fémek. A réz és az arany színezett.
Ezeknek az elemeknek alacsony az elektromos ellenállása, ezért vezetékezéshez használják őket. A réz a legolcsóbb és a legszélesebb körben használt. Az integrált áramkörök kötőhuzalai általában aranyból készülnek. Ezüst és ezüstözött rézhuzalokat találunk néhány speciális alkalmazásban.
Alkalmazások
Ezek a fémek, különösen az ezüst, olyan szokatlan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a monetáris vagy dekoratív értékükön kívül ipari alkalmazásokban is nélkülözhetetlenné teszik őket. Mindegyikük kiválóan vezeti az elektromosságot. A legjobban vezető fémek az ezüst, a réz és az arany, ebben a sorrendben. Az ezüst a leghővezetőbb és a leginkább fényvisszaverő elem is. Az ezüstnek az a szokatlan tulajdonsága is megvan, hogy az ezüstön képződő foltok még mindig nagyon jól vezetik az elektromosságot.
A rezet széles körben használják az elektromos vezetékekben és áramkörökben. Az aranyérintkezőket néha precíziós berendezésekben találjuk meg, mivel korróziómentesek maradnak. Az ezüstöt széles körben használják kritikus alkalmazásokban elektromos érintkezőként, valamint a fényképészetben (mivel az ezüst-nitrát fény hatására fémmé alakul vissza), a mezőgazdaságban, az orvostudományban, az audiofil és tudományos alkalmazásokban.
Az arany, az ezüst és a réz meglehetősen puha fémek, ezért a mindennapi érmeként való használat során könnyen megsérülnek. A nemesfémek a használat során könnyen megkophatnak és elhasználódhatnak. Numizmatikai funkcióikban ezeket a fémeket más fémekkel kell ötvözni, hogy az érmék nagyobb tartósságot kapjanak. A más fémekkel való ötvözés keményebbé, kevésbé deformálódóvá és kopásállóbbá teszi az így kapott érméket.
Aranyérmék: Az aranyérméket általában 90%-os aranyból (pl. az 1933 előtti amerikai érmék esetében) vagy 22 karátos (92%-os) aranyból (pl. a jelenlegi gyűjtőknek szánt érmék és a Krugerrandok esetében) állítják elő, a fennmaradó súlyt minden esetben réz és ezüst alkotja. A rúd aranyérmék akár 99,999%-os aranytartalommal is készülnek (a kanadai arany Maple Leaf sorozatban).
Ezüst érmék: Az ezüstérméket jellemzően 90%-os ezüstből állítják elő - az 1965 előtti amerikai pénzérmék esetében (amelyeket számos országban forgalomba hoztak), vagy sterling ezüstből (92,5%) az 1920 előtti brit nemzetközösségi és egyéb ezüstérmék esetében, a fennmaradó súlyt pedig minden esetben réz alkotja.
Rézérmék: A rézérmék gyakran igen nagy tisztaságúak, körülbelül 97%-os tisztaságúak, és általában kis mennyiségű cinkkel és ónnal ötvözik őket.
Az infláció miatt az érmék névértéke a történelmileg használt fémek kemény valutaértéke alá csökkent. Ez oda vezetett, hogy a legtöbb modern érme nem nemesfémből készül - népszerű a réz-nikkel (kb. 80:20 arányban, ezüst színű), a nikkel-réz (réz (75), nikkel (5) és cink (20), arany színű), a mangán-réz (réz, cink, mangán és nikkel), a bronz vagy az egyszerű bevonatos acél.
Kapcsolódó oldalak
| A jobb oldali periódusos rendszer szelet magyarázata: | Átmeneti fémek | a fekete színnel jelölt atomi számok szilárd testek | a szilárd határok régebbiek, mint a Föld (Őselemek) | a szaggatott határoknak nincsenek a Földnél idősebb izotópjai. |
| · v · t · e | |
| Alaprajzok |
|
| Az elemek listája |
|
| Adatlapok |
|
| Csoportok |
|
| Egyéb elemkategóriák |
|
| Blokkok |
|
| |
| Kategória:Periódusos rendszer | |
Kérdések és válaszok
K: Milyen elemekből áll a 11-es csoport?
V: A 11. csoportot a réz (Cu), az ezüst (Ag) és az arany (Au) átmeneti fémek alkotják. Elektronkonfigurációja alapján a röntgen (Rg) is ebbe a csoportba tartozik.
K: Milyen névvel szokták ezeket az elemeket jelölni?
V: A hétköznapi beszédben gyakran használják az "ércfémek" elnevezést ezekre az elemekre.
K: Vannak-e más fémek, amelyeket a 11. csoportba tartozókon kívül is használtak érmék készítésére?
V: Igen, különböző kultúrák számos más fémet is használtak érmék készítésére, többek között alumíniumot, ólmot, nikkelt, rozsdamentes acélt és cinket.
K: Mennyi ideig tart a röntgenium?
V: A roentgénium felezési ideje rövid, 22,8 másodperc, és csak laboratóriumi körülmények között figyelhető meg.
K: A roentgénium fizikai vagy kémiai tulajdonságai miatt a 11. csoportba tartozik?
V: A roentgénium az elektronkonfigurációja alapján a 11. csoportba tartozik.
K: A 11. csoportba tartozó összes elem megtalálható a természetben, vagy néhányat mesterségesen hoztak létre?
V: A 11. csoportba tartozó elemek mindegyike megtalálható a természetben, kivéve a roentgéniumot, amelyet mesterségesen hoztak létre, és csak laboratóriumi körülmények között figyelhető meg.
K: Milyen típusú elem tartozik a 11. csoportba?
V: A 11. csoportba az átmeneti fémek tartoznak, amelyeket hagyományosan ércfémeknek neveznek.
