Elektronhéj
Az elektronhéj az atom külső része az atommag körül. Itt találhatók az elektronok, és az n fő kvantumszám azonos értékével rendelkező atomi pályák csoportja.
Az elektronhéjaknak egy vagy több elektron alhéja, vagy alszintje van. Ezek az alszintek két vagy több olyan pályával rendelkeznek, amelyeknek azonos a szögimpulzusszámuk. l. Az elektronhéjak alkotják az atom elektronkonfigurációját. Az egy héjban lévő elektronok száma 2 n 2 {\displaystyle 2n^{2}} 
.
Az elektronhéjak elnevezése a Bohr-modellből származik, amelyben az elektronok csoportjai bizonyos távolságban keringenek az atommag körül, így pályáik "héjakat" alkotnak. Ezt a kifejezést Niels Henrik David Bohr dán orvos mutatta be.
Példa egy nátrium elektronhéjmodellre, amely három héjjal rendelkezik
Valenciaburok
A valenciahéj az atom legkülső héja, amely tartalmazza azokat az elektronokat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel meghatározzák az atomot érintő reakciók jellegét és a más atomokkal való kötési kölcsönhatásokat. Ügyelni kell arra, hogy az ionok legkülső héját nem szokás valenciahéjnak nevezni. A valenciahéjban lévő elektronokat valenciaelektronoknak nevezzük.
Egy nemesgázban az atom külső héjában általában 8 elektron van (kivéve a héliumot, amely csak 2 elektronnal képes feltölteni a héját). Ez szolgál modellként az oktett-szabályhoz, amely főként a második és harmadik periódusú főcsoportelemekre alkalmazható. Az atomi pályák szempontjából a valenciahéjban lévő elektronok 2 az egyetlen s-orbitálisban és egyenként 2 a három p-orbitálisban oszlanak meg.
Az átmeneti fémeket tartalmazó koordinációs komplexek esetében a valenciahéj az említett s és p pályákon lévő elektronokból, valamint legfeljebb 10 további elektronból áll, amelyekből 2 az 5 d pályán oszlik el, így egy ilyen vegyület teljes valenciahéja összesen 18 elektronból áll. Ezt nevezik a tizennyolc elektronos szabálynak.
| Az elektronok lehetséges száma az 1-5 héjakban | |
| Shell | Elektronok |
| 1 | 2 |
| 2 | 8 |
| 3 | 18 |
| 4 | 32 |
| 5 | 32 |
| 6 | 18 |
| 7 | 8 |
Subshells
Az elektron alhéjakat az s, p, d, f, g, h, i stb. betűkkel jelöljük, amelyek megfelelnek a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6 stb. azimutális kvantumszámoknak (l-értékeknek). Minden héjban legfeljebb 2, 6, 10, 14 és 18 elektron, illetve 2(2l + 1) elektron lehet minden alhéjban. Az "s", "p", "d" és "f" jelölés egy mára már elvetett rendszerből származik, amely a spektrális vonalakat a megfigyelt finomszerkezetük alapján "éles", "fő", "diffúz" vagy "alapvető" kategóriákba sorolta. Amikor az első négy orbitáltípust leírták, ezeket a spektrális vonaltípusokhoz társították, de más elnevezések nem voltak. A "g", "h" stb. elnevezéseket az ábécésorrend követésével vezették le.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az elektronhéj?
V: Az elektronhéj vagy fő energiaszint az atomnak az a része, ahol az elektronok az atommag körül keringenek.
K: Hány elektron lehet egy adott héjban?
V: Az egy adott héjban lévő elektronok száma 2n2.
K: Mit állít a Bohr-modell az elektronokról?
V: A Bohr-modell szerint az elektronok bizonyos távolságban keringenek az atommag körül úgy, hogy pályájuk "héjakat" alkot.
K: Ki mutatta be ezt a kifejezést?
V: Ezt a kifejezést Niels Henrik David Bohr mutatta be.
K: Mi alkotja az atom elektronkonfigurációját?
V: Az elektronhéjak alkotják az atom elektronkonfigurációját.
K: Minden atom egy vagy több elektronhéjból áll?
V: Igen, minden atom egy vagy több elektronhéjból áll.
K: Minden elektronhéjban különböző számú elektron van?
V: Igen, minden elektronhéjban különböző számú elektron van.
