Integrált áramkör (IC) – meghatározás, működés és típusok
Ismerje meg az integrált áramkör (IC) meghatározását, működését, előnyeit és fő típusait: analóg, digitális és vegyes jelű chipek — gyors, költséghatékony megoldások.
Az integrált áramkör (gyakrabban IC, mikrochip, szilíciumchip, számítógépes chip vagy chip) egy speciálisan előkészített szilícium (vagy más félvezető) darab, amelybe fotolitográfiával elektronikus áramkört maratnak. A szilíciumchipek tartalmazhatnak logikai kapukat, számítógépes processzorokat, memóriát és speciális eszközöket. A chip nagyon törékeny, ezért általában műanyag csomagolás veszi körül, hogy megvédje. A chip elektromos érintkezése apró drótokon keresztül történik, amelyek a chipet a csomagolásból kiálló nagyobb fémtüskékhez kötik.
Az IC-knek két fő előnye van a diszkrét áramkörökkel szemben: a költség és a teljesítmény. A költségek alacsonyak, mivel tranzisztorok milliói helyezhetők el egy chipen, ahelyett, hogy egyetlen tranzisztorból építenénk fel egy áramkört. A teljesítmény nagyobb, mivel az alkatrészek gyorsabban működnek és kevesebb energiát használnak fel.
Az IC-ket különböző célokra tervezték. Lehet, hogy egy chipet csak egy számológéphez terveztek, amely csak számológépként működhet. Az integrált áramkörök analóg, digitális és vegyes jelű (analóg és digitális egyazon chipen) áramkörökre oszthatók.
Működés és felépítés
Az integrált áramkörök alapvető alkotóeleme a tranzisztor (leggyakrabban MOSFET), továbbá ellenállások, kondenzátorok, vezetőrétegek és szigetelő anyagok. Ezek a komponensek nagyon kicsi geometriai méretekkel készülnek, így egyetlen chipen sok, akár több milliárd tranzisztor is elfér. A működés lényege, hogy az egyes tranzisztorok és vezetékek elektromos kapcsolatokat és logikai függvényeket hoznak létre, amelyek feldolgozzák, tárolják vagy továbbítják az információt.
Gyártás röviden
- Wafer előkészítése: Nagyméretű, kör alakú szilíciumlappal (wafer) kezdik a gyártást.
- Oxidáció és fotolitográfia: Oxidréteget visznek fel, majd fényérzékeny réteget (fotoreziszt) használva gépi fénymintázással alakítják ki a rétegeket (fotolitográfia).
- Implantálás és maratás: Dópolással és maratással hoznak létre p– és n–típusú területeket, vezetőrétegeket és komponenseket.
- Fémrétegek és csatlakozások: Többrétegű fémvezetékek és szigetelő rétegek épülnek fel az áramköri összeköttetésekhez.
- Tesztelés és szeletelés: A waferen elvégzik a funkcionális teszteket, majd a jó darabokat felvágják (dicing) és csomagolják.
Csomagolás és csatlakoztatás
A kész chipet mechanikailag és környezeti hatásoktól védő tokba helyezik. A tok lehet egyszerű DIP-tok, QFP vagy korszerűsített BGA/CSP típusú, amelyek kisebb lábméretet és jobb hőelvezetést biztosítanak. Az elektromos kapcsolatot hagyományosan vékony arany vagy alumíniumdrótokkal hozzák létre (wire bonding), de egyre gyakoribb a flip-chip technológia, ahol a chip közvetlenül forraszpontokkal csatlakozik a nyomtatott áramkörhöz (PCB).
Típusok és alkalmazások
- Digitális IC-k: Logikai áramkörök (pl. processzorok, logikai kapuk, FPGA-k), amelyek bináris jeleket dolgoznak fel.
- Analóg IC-k: Erősítők, A/D és D/A átalakítók, érzékelő-interfészek — folyamatos (analóg) jeleket kezelnek.
- Vegyes jelű (mixed-signal): Mind analóg, mind digitális funkciókat egyesítenek (pl. modern rádiós és audiochipek).
- Memóriachipek: DRAM, SRAM, Flash — adat tárolására szolgálnak.
- Speciális chipek: ASIC (alkalmazásspecifikus IC), SoC (system-on-chip), mikrovezérlők (MCU) és GPU-k — különféle iparági alkalmazásokra optimalizálva.
Előnyök és korlátok
Előnyök: kicsi méret, nagy megbízhatóság, alacsony előállítási költség tömegtermelés esetén, nagy sebesség és energiahatékonyság. Az integráció csökkenti a csatlakozási hibákat és a jelút-hosszokat, ami jobb teljesítményt eredményez.
Korlátok és kihívások: hőkezelés és hőelvezetés, szivárgási áramok és fogyasztás, gyártási költségek (különösen csúcstechnológiás gyártósoroknál), gyártási variabilitás és a méretezés fizikai korlátai. A modern fejlesztések — mint a FinFET, GAA tranzisztorok és az EUV litográfia — segítik a problémák engemzését, de növelik a fejlesztés és gyártás komplexitását.
Tesztelés és megbízhatóság
Az IC-k gyártása után alapvető a funkcionális és stressztesztelés (pl. burn-in), hogy a hibás darabokat kiszűrjék. Az autóipari vagy orvosi alkalmazásokhoz használt chipekre szigorúbb minőségi és megbízhatósági követelmények vonatkoznak.
Jövő és trendek
A fejlesztés iránya a továbbfejlesztett integráció (SoC), heterogén integráció (különböző anyagok és funkciók egyetlen csomagban), 3D-IC-k, valamint az energiahatékony és speciális feladatokra optimalizált chipek (pl. AI-gyorsítók). A fizikai skálázáskor felmerülő korlátok miatt egyre fontosabbá válik az architektúrák és a csomagolási megoldások innovációja.
Összefoglalás
Az integrált áramkörök a modern elektronika alapjai: kis helyen hatalmas számítási és vezérlési kapacitást biztosítanak. Többféle típusuk létezik, amelyek mind más-más feladatokra és követelményekre optimalizáltak. A gyártás és a tervezés folyamatos fejlődése lehetővé teszi, hogy új alkalmazások és teljesítményszintek váljanak elérhetővé a jövőben is.
Félvezető
Egy félvezető, például a szilícium, úgy szabályozható, hogy az áramot engedje (vagy ne engedje) folyni. Ez lehetővé teszi olyan tranzisztorok készítését, amelyek képesek egymást vezérelni. Ezek számos háztartási eszközben, például rádiókban, számítógépekben, telefonokban és sok másban megtalálhatóak. Más félvezető eszközök közé tartoznak a napelemek, a diódák és a LED-ek (fénykibocsátó diódák).
Oldalnézet a kettős soros csomagolásról (DIP)

Kép a műanyag négylapos lapos csomagról (PQFP)
Találmány
1958-ban és 1959-ben két embernek szinte pontosan egy időben jutott eszébe az integrált áramkör ötlete. A tranzisztorok már mindennapos dologgá váltak, amelyeket háztartási eszközökben, például rádiókban használtak. A rádióktól a telefonokig mindent érintettek, és abban az időben a gyártóknak szükségük volt a vákuumcsövek kisebb méretű helyettesítőjére. A tranzisztorok kisebbek voltak, mint a vákuumcsövek, de a legújabb elektronika egyes elemeihez, például a rakétairányításhoz nem voltak elég kicsik.
Egy júliusi napon Jack Kilby a Texas Instrumentsnél dolgozott, amikor eszébe jutott, hogy egy áramkör minden alkatrésze, nem csak a tranzisztor, szilíciumból készülhet. Abban az időben senki sem rakott kondenzátorokat és ellenállásokat az IC-kbe. Ez megváltoztatta volna a jövőt, és megkönnyítette volna az integrált áramkörök gyártását és értékesítését. Kilby főnökének tetszett az ötlet, és azt mondta neki, hogy lásson munkához. Szeptember 12-re Kilby megépített egy működő modellt, és február 6-án a Texas Instruments szabadalmat nyújtott be. Az első "szilárd áramkörük" akkora volt, mint egy ujjbegy.
Eközben Kaliforniában egy másik férfinak ugyanez az ötlete támadt. 1959 januárjában Robert Noyce a kis Fairchild Semiconductor induló vállalatnál dolgozott. Ő is rájött, hogy egy egész áramkört egyetlen chipbe lehet helyezni. Míg Kilby kidolgozta az egyes alkatrészek elkészítésének részleteit, Noyce sokkal jobb módját találta ki az alkatrészek összekapcsolásának. A konstrukciót "egységáramkörnek" nevezték el. A sok részletesség kifizetődött, mert 1961. április 25-én a szabadalmi hivatal Robert Noyce-nak ítélte oda az első integrált áramkörre vonatkozó szabadalmat, miközben Kilby kérelmét még mindig elemezték. Ma már mindkét férfit elismerik, hogy egymástól függetlenül találták ki az ötletet.
Hamarosan kétféle integrált áramkör létezett: hibrid (HIC) és monolitikus (MIC). A hibridek a 20. század végén kihaltak.
Generációk
| Név | Időszak | Tranzisztorok száma az egyes chipeken (megközelítőleg) |
| SSI (kisléptékű integráció) | 1960-as évek eleje | egy chip csak néhány tranzisztort tartalmaz |
| MSI (Közepes szintű integráció) | 1960-as évek vége | több száz tranzisztor minden egyes chipen |
| LSI (nagyszabású integráció) | 1970-es évek közepe | tranzisztorok tízezrei chipenként |
| VLSI (nagyon nagyméretű integráció) | 20. század vége század | több százezer tranzisztor |
| ULSI (Ultra-Large Scale Integration) | 21. század | több mint 1 millió tranzisztor |
※ A VLSI és az ULSI közötti különbség nem jól meghatározott.
Osztályozás
Az integrált áramkörök DIP (Dual in-line package), PLCC (Plastic leaded chip carrier), TSOP (Thin small-outline package), PQFP (Plastic Quad Flat Pack) és más chipcsomagolási típusokba csomagolhatók. Néhány kisebbet a felületszerelési technológiához csomagolnak. A bennük lévő tranzisztorok szokatlan áramkörökben, például nagyon nagy kapcsolási sebességet igénylő áramkörökben bipoláris tranzisztorok lehetnek. A legtöbb azonban MOSFET.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az az integrált áramkör?
V: Az integrált áramkör, más néven IC vagy mikrochip, egy speciálisan előkészített szilíciumdarab, amelyre fotolitográfiával elektronikus áramkört maratnak.
K: Milyen eszközök kerülhetnek például egy szilíciumchipre?
V: A szilíciumchipek tartalmazhatnak logikai kapukat, számítógépes processzorokat, memóriát és speciális eszközöket.
K: Miért használják a chip körül műanyag csomagolást?
V: A chip nagyon törékeny, ezért műanyag csomagolást használnak a védelmére.
K: Hogyan történik az elektromos kapcsolat a chippel?
V: A chip elektromos érintkezése apró drótokon keresztül történik, amelyek a chipet a csomagolásból kiálló nagyobb fémtüskékhez csatlakoztatják.
K: Mi a két előnye az IC-k használatának a diszkrét áramkörök helyett?
V: Az IC-knek két fő előnye van a diszkrét áramkörökkel szemben: a költség és a teljesítmény. A költségek alacsonyak, mivel tranzisztorok milliói helyezhetők el egy chipen, ahelyett, hogy egyetlen tranzisztorból építenének áramkört. A teljesítmény nagyobb, mivel az alkatrészek gyorsabban működnek és kevesebb energiát fogyasztanak.
K: Melyek az IC-k különböző típusai?
V: Az integrált áramkörök analóg, digitális és vegyes jelű (analóg és digitális egyazon chipen) áramkörökre oszthatók.
K: Lehet-e egyetlen chipet egy adott célra tervezni?
V: Igen, egy chipet lehet egy adott célra tervezni, például egy számológép chipet, amely csak számológépként működhet.
Keres