Periódus a periódusos rendszerben — definíció, elemszámok és jellemzők

A periódus a periódusos rendszerben az elemek bármely vízszintes sora.

Alapvető tulajdonságok

Egy adott periódusban az elemek atomszáma sorban, eggyel növekszik. A periódusszám (1–7) megfelel az elektronhéjak főkvantumszámának (n): például az első periódusnál n=1, a másodiknál n=2 stb. Ez azt jelenti, hogy egy periódus elemei ugyanazon legkülső főenergia-szintet töltik be, de a jobb felé haladva a vegyértékelektronok száma és a mag töltése változik, ami a kémiai tulajdonságok fokozatos változásához vezet.

Elemszámok periódusonként

• 1. periódus: 2 elem (H és He).
• 2. periódus: 8 elem (Li–Ne).
• 3. periódus: 8 elem (Na–Ar).
• 4. periódus: 18 elem (K–Kr), ide tartoznak a d‑blokkbeli átmenetifémek is.
• 5. periódus: 18 elem (Rb–Xe), szintén d‑blokkbeli elemekkel.
• 6. periódus: 32 elem (Cs–Rn), ide tartoznak a lantanidák (f‑blokk, általában külön sorban ábrázolták: La–Lu vagy Ce–Lu a táblázat változatától függően).
• 7. periódus: 32 elem (Fr–Og), az aktinidák (f‑blokk) a periódus részei, de sok elem itt mesterséges és rövidéletű; jelenleg a 118. elemig (oganesson, Og) vannak megerősített elemek.

Megjegyzés: a f‑blokk elemeket (lantanoidák és aktinoidák) gyakran külön sorban, a táblázat alján ábrázolják, de elektronikus szerkezetük alapján a 6. és 7. periódus részei, ezért ezekben a periódusokban összesen 32‑32 elem számítandó.

Periódusos trendek és kémiai jellemzők

• Fémesség: egy perióduson balról jobbra haladva a fémes jelleg általában csökken: a bal szélen találhatók az alkáliföldfémek és átmenetifémek, a jobb oldalon pedig a nemfémek és nemesgázok (pl. He, Ne, Ar).
• Atomméret: általánosan csökken balról jobbra. Ennek oka az egyre növekvő effektív magtöltés (a mag pozitív töltése egyre erősebben vonzza a elektronfelhőt), ami összehúzza az elektronfelhőt.
• Ionizációs energia: általában növekszik balról jobbra — egyre nehezebb eltávolítani egy elektront.
• Elektronegativitás és elektronaffinitás: általában növekednek jobbra, a jobb oldali elemek erősebben vonzzák a kötésben levő elektronokat, és hajlamosabbak elektronfelvételre.
• Vegyértékelektronok: ugyanabban a periódusban az elemek különböző számú vegyértékelektronnal rendelkeznek, ezért kémiai viselkedésük nagyban változik a perióduson belül.

Fontos megjegyezni, hogy ezek trendek általános irányokat mutatnak; sok kivétel és finomabb hatás (pl. páros‑páratlan elektronkonfigurációk, d‑ és f‑elektronok hatása) befolyásolja az egyes elemek tulajdonságait.

Különleges esetek

Az első periódus rövid (csak s‑elemek), ezért viselkedése eltér a többiétől: a hidrogén és a hélium kémiai tulajdonságai sem teljesen illeszkednek a fontosabb csoportosításokba. A 6. és 7. periódusban a lantanidák és aktinoidák jelenléte jelentősen befolyásolja az elemszámot és a kémiai jellegzetességeket; ezek az f‑elektronok miatt különleges mágneses és kémiai tulajdonságokat mutathatnak.

Röviden: a periódusok a periódusos rendszer vízszintes sorai, amelyek az elektronhéjak kiépülését és az ezzel járó fokozatos kémiai változásokat tükrözik. A periódusok elemszámát a táblázatban szereplő s, p, d és f‑blokkok együtt határozzák meg, és a 7 ismert periódus közül a hetedik a jelenlegi elemismeret szerint 118. elemig terjed.

Kérdések és válaszok

K: Mi a periódus a periódusos rendszerben?

K: Hány protonja van az egyes elemeknek a tőlük balra lévőhöz képest?

K: Milyen típusú elemek vannak egy periódus két oldalán?

K: Miért lesznek nagyobbak az atomok, ahogy balról jobbra haladunk egy perióduson keresztül?

K: Hány elem van az 1-5. periódusokban?

K: Hány elem van a 6. és 7. periódusban?

Keresés betűvel