I. Alarik (ur. 394–410) — vizigót király, Róma kifosztója 410-ben
I. Alarik (Alaricus) — vizigót király, aki 410-ben kifosztotta Rómát. Életrajz, hadjáratok és örökség: részletes áttekintés az 5. századi gót történelemről.
I. Alarik, más néven Alaricus (uralkodott kb. 395–410), a vizigótok vezére volt. A gótok vezetőjeként vált híressé, amikor Kr. u. 410-ben kifosztotta Róma városát. Családjáról és korai életéről csak kevés bizonyos adat maradt fenn; valószínűsíthető, hogy a balti vezércsaládok közé tartozott, és fiatalemberként jelentős részét katonai kiképzésének a római hadseregben szerezte. Elsőként a 394-es frigidusi csatában tűnik fel a forrásokban, amikor a római csapatokkal együtt harcoló gót erők hadvezére volt.
Hatalomra jutás és céljai
395 januárjában I. Theodosius császár meghalt, birodalmát két fia, Arcadius és Honorius között osztották fel. A politikai bizonytalanság és a folyamatos határincidensek közepette Alarik fellázadt, és a vizigótok vezetőjeként megtámadta a Kelet-római Birodalom egyes részeit. Célja nem elsősorban Róma teljes elpusztítása volt, hanem hogy a gótok számára biztosítson földet, státuszt (foederati vagy magas katonai tisztség) és megélhetési lehetőséget a birodalom területén.
Hadjáratok és a Nyugatrómai Birodalom elleni támadások
Az 400–403 közötti hadjáratok során Alarik és csapatai több alkalommal átlépték az Alpok vonalát, és Olaszországba hatoltak. A római politikai válságok, köztük Stilicho hatalmának ingadozása, lehetőséget adtak Alariknak. 408 körül ismét konfliktusba keveredett a Nyugatrómai Birodalommal; a birodalmi vezetés időnként megpróbálta megvásárolni vagy lekenyerezni Alarikot, hogy távozzon. 408-ban megkísérelte megtámadni Rómát, de megvesztegették, hogy távozzon.
Róma kifosztása 410-ben
409–410 fordulóján a tárgyalások és a kifosztási követelések kudarcot vallottak. 410 nyarán Alarik új hadjáratot indított, és végül elfoglalta, majd elfoglalta a várost: ez volt az első alkalom több évszázad alatt, hogy Róma megszűrtetett külső támadás során. A számos értékes tárgy mellett a város bevétele hatalmas pszichológiai hatást gyakorolt a kortársakra és a keresztény világra: a hatalom és a biztonság illúziója megrendült, és események sorozatát indította el a Nyugat hanyatlásának korában.
Halála, temetése és öröksége
Alarik halálát a források általában 410-hez kötik; röviddel a Róma elfoglalása után betegséget kapott és meghalt. Halála után a gótok vezetését utódai, köztük Ataulfus és később Theodoric I. vették át. A legenda szerint Alarikot titokban eltemették a Busento folyó medrébe ( dél-olasz terület ), s a temetés helyét a befalazott munkásokkal együtt eltakarták, de ez mítosz maradt a kincs elrejtéséről.
Öröksége: Alarik tevékenysége alapvetően változtatta meg a római világ érzetét: a 410-es római kifosztás szimbolikus mérföldkő, amely ráirányította a figyelmet a Nyugatrómai Birodalom gyenge pontjaira, és felgyorsította a germán népek beolvadását a birodalmi struktúrákba. Uralma alatt a vizigótok szervezete és politikai ambíciói megerősödtek, ami később a gót királyságok kialakulásához vezetett.
- Életcél: föld és politikai elismertség a gótok számára a római rendszerben.
- Legismertebb cselekedet: Róma 410-es kifosztása.
- Halál: 410-ben (betegség következtében), temetésével kapcsolatos történetek a mai napig legendásak.
I. Alarik 1894-es mélynyomás Ludwig Thiersch festményéről.
Life
Alarik a Duna deltájában lévő egyik szigeten született. A vizigótok nemes Balti dinasztiájának tagja volt. Kr. u. 394-ben említik először, mint I. Theodosius római császár parancsnokát az Eugenius elleni háborúban. A 390-es évek közepén lett a vizigótok vezetője vagy királya. Alarik 395-ben fellázadt Arcadius császár ellen, és megszállta Görögországot. Amikor Athén falaihoz ért, a város súlyos váltságdíjat fizetett, így sértetlenül hagyta el őket. Ezután legyőzte Korinthoszt, Argoszt és Spártát. Folytatta Görögország pusztítását egészen 397-ig, amikor Stilicho római hadvezér bekerítette Alarik seregét Arkadiánál. Elvágták a gót tábor vízvezetékét, és úgy gondolták, hogy Alariknak lehetetlen elmenekülnie. Alarik azonban áttörte a vonalaikat, és nagyon nehéz terepen 30 mérföldet (48 km) észak felé vonult. Alarik ezután szerződést kötött Arcadiusszal. Stilicho anélkül tért vissza Itáliába, hogy legyőzte volna Alarikot.
Kr. u. 401-402-ben Alarich bevonult Itáliába. Ugyanazzal a taktikával próbálkozott, mint korábban, de nem járt sikerrel a római sereggel szemben. A 402-es pollentiai csatában a római sereg legyőzte a gótokat. Alarik felesége egyike volt azoknak, akiket a rómaiak elfogtak. A vizigótok veszteségei azonban igen csekélyek voltak, és Alarik serege rendben távozott. Alarik átkelt a Pó folyón azzal a szándékkal, hogy megtámadja Rómát, de a veronai csatában Stilicho ismét találkozott vele és legyőzte. Alarik serege Kr. u. 405-ben és 406-ban ismét a Dunán és a Rajnán keresztül támadott. Stilicho, aki ekkor már Honorius császár nevében uralkodott, szerződést kötött Alarikkal. Stilichót azonban 408-ban megölték. Alarik ismét betört Itáliába, és követelte Stilicho neki tett ígéreteinek betartását.
Róma elfoglalása a vizigótok által 410. augusztus 24-én, JN Sylvestre 1890.
Róma bukása
Kr. u. 408 végétől a vizigót sereg Rómán kívül táborozott. Alarik fizetséget követelt a Ravennában biztonságban lévő Honoriustól, amit a császár megtagadott.
Zosimus történész írta az egyetlen ismert beszámolót a Róma kifosztása előtti utolsó tárgyalásokról:
"Amikor Alarik meghallotta, hogy a nép kiképzett és harcra kész, azt mondta, hogy a sűrűbb füvet könnyebb nyírni, mint a vékonyabbat, és szélesen kinevette a követeket, de amikor a béke megbeszélésére fordultak, még egy gőgös barbárhoz képest is túlzó kifejezéseket használt: kijelentette, hogy nem adja fel az ostromot, amíg nem kapja meg a város összes aranyát és ezüstjét, valamint minden ingóságát és a barbár rabszolgákat. Amikor az egyik követ megkérdezte, hogy mit hagyna meg a polgároknak, ha ezeket elvenné, azt válaszolta: "Az életüket".
Kr. u. 410. augusztus 24-én rabszolgák nyitották ki Róma városkapuit. Alarik vizigótjai háromnapos gyilkolászásba és fosztogatásba kezdtek. Megrongálták az épületeket és a korábbi császárok sírjaiból loptak. 800 év óta ez volt az első alkalom, hogy Rómát kifosztották. A vizigótok azonban Itáliában délebbre is folytatták a pusztítást. A veszteségek mindkét oldalon magasak voltak. A rómaiak becslések szerint 15 000 embert vesztettek, míg a vizigótok körülbelül 17 000-et.
Alarik azt tervezte, hogy seregét Szicíliába, majd Afrikába vezényli. Nem sokkal Róma eleste után, Kr. u. 410-ben azonban meghalt. Ataulf követte Alarikot királyként, és a sereget Galliába vezette.
Kérdések és válaszok
Q: Ki volt I. Alarik?
V: I. Alarik a vizigótok egyik vezetője volt.
K: Hol kapta I. Alarik a katonai kiképzését?
V: I. Alarik a katonai kiképzés nagy részét a római hadseregben kapta.
K: Mi volt I. Alarik szerepe a frigidusi csatában?
V: I. Alarik a Frigidus-csata során a római csapatok mellett harcoló gót erők hadvezére volt.
K: Mikor halt meg I. Theodosius császár?
V: I. Theodosius császár 395 januárjában halt meg.
K: Mit tett I. Alarik I. Theodosius halála után?
V: I. Theodosius halála után I. Alarik fellázadt és megtámadta a Kelet-római Birodalom egyes részeit.
K: Mit tett I. Alarik 408-ban?
V: 408-ban I. Alarik megkísérelte megtámadni Rómát, de megvesztegették, hogy távozzon.
K: Mikor halt meg I. Alarik?
V: I. Alarik 411-ben halt meg.
Keres