Chełmno megsemmisítő tábor
A Chełmno megsemmisítő tábor (németül: Vernichtungslager Kulmhof) volt az első megsemmisítő tábor (haláltábor), amelyet a náci Németország nyitott. A lengyelországi Łódź városától 50 kilométerre északra volt. 1939-ben a náci Németország megszállta Lengyelországot, és annektálta (átvette az irányítást) Lengyelország egyes részeit.
A nácik azzal a céllal építették Chełmnót, hogy tömeggyilkosságokon keresztül etnikai tisztogatást hajtsanak végre. A nácik 1941. december 8-tól a Reinhard hadművelet részeként a holokauszt leghalálosabb szakaszában, majd 1944. június 23-tól 1945. január 18-ig a szovjet ellentámadás idején Chełmnót nyitva tartották.
A nácik több mint 150 000 embert gyilkoltak meg Chełmnóban, köztük sok lengyel zsidót a lódzi gettóból és a Reichsgau Wartheland (Warthegau) területén élő helyi lakosokat.
Áldozatok
A nácik legalább 152 000 embert öltek meg Chełmnóban. A náci tisztviselőket végül legalább 180 000 áldozat meggyilkolásával vádolták.
A Kulmhofi Mártíromság Múzeum (pl)szerint Chełmnóban mintegy 200 000 embert öltek meg.
A Chełmnónál megölt emberek többsége:
- Nyugat-közép-lengyelországi zsidók;
- Lengyelország minden tájáról származó roma emberek;
- szovjet hadifoglyok; vagy
- A lódzi gettóban élni kényszerült zsidók. Ezek között voltak magyarországi, csehországi, morvaországi, németországi, luxemburgi és ausztriai zsidók.
A nácik ezeket az áldozatokat gázkocsikkal ölték meg. Az áldozatokat nagy furgonokba kényszerítették, majd szén-monoxidot pumpáltak a furgonokba, hogy megfojtsák és megöljék az áldozatokat.
A nácik már korán kísérleteztek Chełmnóban. Olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyeket később a holokauszt során használtak a nácik által ellenőrzött Lengyelországban.
A nácik által a chelmnói foglyok meggyilkolásához használt Magirus-Deutz gázszállító kocsi modellje.
Destruction
Az orosz katonák 1945. január 17-én elfoglalták Chełmno városát. Addigra a nácik már megsemmisítették a bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a chełmnói tábor valaha is létezett. Nem hagytak hátra foglyokat. A tábor egyik túlélője, aki akkor tizenöt éves volt, azt mondta, hogy mindössze három zsidó férfi szökött meg sikeresen Chełmnóból.
1961-ben a három legismertebb túlélő tanúskodott Chełmnóról Adolf Eichmann jeruzsálemi tárgyalásán. 1962-1965-ben két túlélő szintén tanúskodott a táborban dolgozó emberek ellen Nyugat-Németországban tartott perekben.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a Chełmno megsemmisítő tábor?
V: A chełmnói megsemmisítő tábor volt az első megsemmisítő tábor (haláltábor), amelyet a náci Németország nyitott Lengyelországban.
K: Hol helyezkedett el Chełmno?
V: Chełmno a lengyelországi Łódź városától 50 kilométerre északra feküdt.
K: Mikor szállta meg Lengyelországot a náci Németország?
V: A náci Németország 1939-ben szállta meg Lengyelországot.
K: Mi volt Chełmno konkrét célja?
V: Chełmno konkrét célja az volt, hogy tömeggyilkosságokon keresztül etnikai tisztogatást hajtson végre.
K: Mikor tartották nyitva Chełmnót?
V: Chełmnót 1941. december 8-tól tartották nyitva a Reinhard hadművelet részeként a holokauszt leghalálosabb szakaszában, majd 1944. június 23-tól 1945. január 18-ig a szovjet ellentámadás idején.
K: Hány embert gyilkoltak meg Chełmnóban?
V: A nácik több mint 150 000 embert gyilkoltak meg Chełmnóban, köztük sok lengyel zsidót a lódzi gettóból és a Reichsgau Wartheland (Warthegau) területén élő helyi lakosokat.
K: Jelentős volt Chełmno a holokauszt történetében?
V: Igen, Chełmno jelentős volt a holokauszt történetében, mivel ez volt az első megsemmisítő tábor, és több mint 150 000 ember tömeges meggyilkolásának helyszíne.
