Bóbitás fácán

Leírás

A vidám fácán nem rendelkezik a legtöbb fácán színével és ragyogásával. A hím tollazata barnássárga, fekete jegyekkel és hosszú, szürke címerrel; az arc bőre vörös. Hosszú farka főként szürke és barna színű, és 18 tollból áll, ami megkülönbözteti ezt a fácánt a hasonló fajoktól.

A nőstény kisebb, mint a hím, tollazata valamivel tompább és erősebben rajzolt, az arcbőre kevésbé vörös, a címer rövidebb, és hiányzik belőle a hím sarkantyúja.

Cheer fácán feje a kiotói állatkertben, Japánban

Distribution

A deres fácán a nyugati Himalájában endemikus; a nyugati Himalája déli előhegységeinek magashegységeiben és bozótosaiban (olyan hely, ahol a kis cserjék és a kis lágyszárú növények bőségesen előfordulnak, fák nélkül), leggyakrabban a nyugati Himalája 1455-350 méteres magasságában, Észak-Pakisztántól Kasmíron, Himachal Pradesh-en és az indiai Uttaranchalon át keletre, Nepál középső részéig terjed.

Az 1981-ben és 2003-ban a nyugat-nepáli Dhorpatan területén végzett felmérések szerint 70 helyen hallották a madarakat, ami arra utal, hogy sok madár él ezen a területen (körülbelül 200 madár). Egy másik, 2010-es felmérés során Himachal Pradesh tartomány Kullu körzetében 21 hívóhelyen észlelték a csirkefácánt.

Vidám fácánpár a Himalájából, India

Biológia és szociális viselkedés

Ezek a fácánok az év nagy részében meglehetősen társasági életmódot folytatnak (csoportokban utaznak), és öt-tizenöt madárból álló csoportokat alkotnak, de az április végétől júniusig tartó költési időszakban monogám párokat alkotnak. Nyáron a meredek sziklákon költ, és a fészekben viszonylag sok tojás van; általában tíz-tizenegy tojás van egy-egy fészekben, bár egyes esetekben akár tizennégy is lehet.

A fácánok táplálékuk nagy részét a földből szerzik, erős csőrükkel ásnak; gyökereket, gumókat, hagymákat, magvakat, rovarokat és más apró állatokat esznek. Főleg a reggeli és esti órákban keresnek táplálékot, párban vagy néha családi csoportokban járnak.

A felső Beas-völgyben végzett vizsgálatok során megállapították, hogy a csíki fácánok érzékenyen reagálnak az emberek jelenlétére.

Conservation

Az élőhely folyamatos csökkenése, a populáció kis mérete és egyes területeken a vadászat miatt az IUCN Veszélyeztetett fajok vörös listáján a fácán veszélyeztetett fajként szerepel. A CITES I. függelékében szerepel. A csírafácán Nepálban és Indiában törvényes védelem alatt áll, és legalább 12 védett területen fordul elő Himachal Pradeshben, három Uttar Pradeshben és három Nepálban.

A fogságban tenyésztett fácánok pakisztáni visszatelepítésére tett kísérletek sikertelenek voltak.

Galéria