Wallich-fácán (Catreus wallichii) — leírás, elterjedés és veszélyeztetettség

Wallich-fácán (Catreus wallichii) részletes leírása, elterjedése és veszélyeztetettsége — ismerje meg a Himalája ritka, védendő fácánját és megőrzési lehetőségeit.

Szerző: Leandro Alegsa

A jubiláló fácán (Catreus wallichii), más néven Wallich-fácán (nepáliul: "Kahir", "Chihir") a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó, veszélyeztetett faj. A Catreus nemzetség egyetlen tagja.

A fajt Thomas Hardwicke angol zoológus 1827-ben Phasianus wallichi néven nevezte el; a dán botanikus Nathaniel Wallich után nevezte el. Később a nevet John Gould angol ornitológus változtatta a jelenlegi névre.

Leírás

A Wallich-fácán közepes-mély testű, jellegzetes, hosszú farokkal rendelkező fácán. Tollazata általában rozsdabarna és szürkésebb árnyalatokból áll, erősebb sötét csíkozottsággal vagy foltozottsággal, ami segít a rejtőzködésben. A hímek általában feltűnőbbek: hosszabb faroktollaik és enyhén díszes fejtollaik vannak, míg a nőstények tompább, kevésbé kontrasztos színekűek. A testméret és a farok hossza fajon belül változhat, de a faj összképe a hosszú farok és a hegyi élőhelyhez alkalmazkodó, földközeli életmód.

Elterjedés és élőhely

A faj a Himalája régióiban fordul elő, elsősorban Észak-India, Nepál és Pakisztán hegyvidéki zónáiban, kisebb állományok előfordulhatnak a környező területeken is. Elsősorban közép- és magashegységi élőhelyeket kedvel: nyílt erdőket, tölgy- és rododendron-cserjéseket, erdei tisztásokat és bozótos lejtőket. Az előfordulási magasság általában hegyvidéki sávban van, ahol a növényzet dúsabb menedéket biztosít.

Viselkedés és életmód

A Wallich-fácán elsősorban földön táplálkozik, étrendjében magvak, bogyók, rügyek, egyes gerinctelenek és növényi részek szerepelnek. A nappali aktivitás jellemző rá; szükség esetén gyorsan futva vagy rövid szárnycsapásokkal menekül. A költési időszak általában a tavasztól a nyár elejéig tartó időszakra esik: a fészkelés többnyire a talajon történik sűrű növényzet mellett, és a nőstény a fiókák gondozásában játszik szerepet. A faj hangadása jellegzetes, rövid, szaggatott kiáltásokból áll, amelyeket a hímek gyakran használnak territóriumuk jelzésére.

Veszélyeztetettség és védelmi intézkedések

A Wallich-fácánt több tényező fenyegeti: élőhelyének elvesztése és töredezettsége (erdőirtás, legeltetés, mezőgazdasági terjeszkedés), valamint a helyi vadászat és zavarás. Ezek következtében a populációk gyakran elszigeteltek és helyenként csökkenő tendenciát mutatnak. A faj nemzetközi megítélése szerint veszélyeztetett, és a megtartásához célzott védelmi intézkedések szükségesek.

A védekezés részei lehetnek: természetvédelmi területek kijelölése és kezelése, élőhely-rekonstrukció, illegális vadászat visszaszorítása, valamint kutatások és monitoringprogramok indítása a populációk jobb megismerésére. Néhány területen közösségi alapú természetvédelem és környezeti nevelés is segíthet a faj fennmaradásában.

Mit tehet a közösség?

  • Támogatni a helyi és nemzetközi védelmi programokat, amelyek a hegyi élőhelyek megőrzését célozzák.
  • Kerülni az élőhelyek további pusztítását szolgáló tevékenységeket, és a fenntartható legeltetési, erdőgazdálkodási gyakorlatok előmozdítása.
  • Részvétel az oktatási programokban és a helyi közösségek bevonása a faj megőrzésébe.

Leírás

A vidám fácán nem rendelkezik a legtöbb fácán színével és ragyogásával. A hím tollazata barnássárga, fekete jegyekkel és hosszú, szürke címerrel; az arc bőre vörös. Hosszú farka főként szürke és barna színű, és 18 tollból áll, ami megkülönbözteti ezt a fácánt a hasonló fajoktól.

A nőstény kisebb, mint a hím, tollazata valamivel tompább és erősebben rajzolt, az arcbőre kevésbé vörös, a címer rövidebb, és hiányzik belőle a hím sarkantyúja.

Cheer fácán feje a kiotói állatkertben, JapánbanZoom
Cheer fácán feje a kiotói állatkertben, Japánban

Distribution

A deres fácán a nyugati Himalájában endemikus; a nyugati Himalája déli előhegységeinek magashegységeiben és bozótosaiban (olyan hely, ahol a kis cserjék és a kis lágyszárú növények bőségesen előfordulnak, fák nélkül), leggyakrabban a nyugati Himalája 1455-350 méteres magasságában, Észak-Pakisztántól Kasmíron, Himachal Pradesh-en és az indiai Uttaranchalon át keletre, Nepál középső részéig terjed.

Az 1981-ben és 2003-ban a nyugat-nepáli Dhorpatan területén végzett felmérések szerint 70 helyen hallották a madarakat, ami arra utal, hogy sok madár él ezen a területen (körülbelül 200 madár). Egy másik, 2010-es felmérés során Himachal Pradesh tartomány Kullu körzetében 21 hívóhelyen észlelték a csirkefácánt.

Vidám fácánpár a Himalájából, IndiaZoom
Vidám fácánpár a Himalájából, India

Biológia és szociális viselkedés

Ezek a fácánok az év nagy részében meglehetősen társasági életmódot folytatnak (csoportokban utaznak), és öt-tizenöt madárból álló csoportokat alkotnak, de az április végétől júniusig tartó költési időszakban monogám párokat alkotnak. Nyáron a meredek sziklákon költ, és a fészekben viszonylag sok tojás van; általában tíz-tizenegy tojás van egy-egy fészekben, bár egyes esetekben akár tizennégy is lehet.

A fácánok táplálékuk nagy részét a földből szerzik, erős csőrükkel ásnak; gyökereket, gumókat, hagymákat, magvakat, rovarokat és más apró állatokat esznek. Főleg a reggeli és esti órákban keresnek táplálékot, párban vagy néha családi csoportokban járnak.

A felső Beas-völgyben végzett vizsgálatok során megállapították, hogy a csíki fácánok érzékenyen reagálnak az emberek jelenlétére.

Conservation

Az élőhely folyamatos csökkenése, a populáció kis mérete és egyes területeken a vadászat miatt az IUCN Veszélyeztetett fajok vörös listáján a fácán veszélyeztetett fajként szerepel. A CITES I. függelékében szerepel. A csírafácán Nepálban és Indiában törvényes védelem alatt áll, és legalább 12 védett területen fordul elő Himachal Pradeshben, három Uttar Pradeshben és három Nepálban.

A fogságban tenyésztett fácánok pakisztáni visszatelepítésére tett kísérletek sikertelenek voltak.

Galéria

·        

Catreus wallichi,
inAz ázsiai madarak

·        

Catreus wallichii
(Wallich-fácán)

·        

Fácán a Sudeley kastélyban, Anglia

Kérdések és válaszok

K: Mi az a vidám fácán?


V: A hurráfácán a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó, veszélyeztetett faj.

K: Mi a jubiláló fácán tudományos neve?


V: A hurráfácánt Wallich-fácánnak is nevezik, tudományos neve pedig Catreus wallichii.

K: A pom-pom fácán a nemzetségének egyetlen tagja?


V: Igen, a pom-pom fácán a Catreus nemzetség egyetlen tagja.

K: Ki és miért nevezte el a Phasianus wallichi fajt?


V: Thomas Hardwicke angol zoológus 1827-ben Nathaniel Wallich dán botanikus után Phasianus wallichi néven nevezte el a fajt.

K: Ki változtatta meg a faj nevét a jelenlegi nevére?


V: John Gould angol ornitológus változtatta meg a faj nevét a jelenlegi nevére.

K: Mely országokban ismerik a vidám fácánt "Kahir" és "Chihir" néven is?


V: Nepálban a vidám fácánt "Kahir" és "Chihir" néven is ismerik.

K: Milyen természetvédelmi státusza van a szurkolókedvű fácánnak?


V: A vidám fácán veszélyeztetett.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3