Charlottenburg

Charlottenburg 1920-ig önálló város volt Berlin nyugati részén. Ezután Groß-Berlin (Nagy-Berlin) részévé és kerületévé alakították.

A berlini kerületek 2001-es változásának részeként Charlottenburgot Wilmersdorfgal egyesítették, így jött létre az új Charlottenburg-Wilmersdorf kerület. 2004-ben az új kerület kerületeit átrendezték. A korábbi Charlottenburg kerületet Westend, Charlottenburg-Nord és Charlottenburg településekre osztották fel. Ezen kívül Charlottenburgban számos népszerű kiegyezés található.

Charlottenburg leginkább a Charlottenburg-palotáról, Berlin legnagyobb fennmaradt királyi palotájáról ismert.

Charlottenburg 2005-ben ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját.

Charlottenburg elhelyezkedése BerlinbenZoom
Charlottenburg elhelyezkedése Berlinben

Charlottenburg palotaZoom
Charlottenburg palota

Földrajz

Charlottenburg a Spree folyó mentén, a Berlin-Varsó glaciális völgyében, a Tiergarten parktól nyugatra található. A Straße des 17. Juni (Június 17. utca), az egykori Charlottenburger Chaussee, amely a parkon keresztül halad, összeköti Berlin történelmi központjával.

Charlottenburg palota

1695-ben Sophia Charlotte hannoveri hercegnő megkapta férjétől, III. Frigyes választófejedelemtől a Lietzowi kerületet, cserébe a Potsdam melletti Caputhban és Langerwischben lévő birtokaiért.

Frederick 1695 és 1699 között Johann Arnold Nering építész által építtetett nyári rezidenciát a felesége számára. 1701-ben Frigyes lett az első porosz király (I. Frigyes porosz király), és az épületet jóval nagyobbá tette.

Közvetlenül Sophie Charlotte halála után a palota melletti falut Charlottenburgnak, magát a palotát pedig Schloss Charlottenburgnak nevezték el, és a települést várossá nyilvánították. A király volt a város polgármestere, amíg Lietzow 1720-ban be nem olvadt Charlottenburgba.

Frigyes utódja, I. Vilmos porosz király ritkán tartózkodott a palotában. Frigyes Vilmos még a városi kiváltságokat is megpróbálta megszüntetni. Csak 1740-ben, utódja, II. (Nagy) Frigyes koronázásakor vált ismét fontossá a város. A keleti új szárnyat Georg Wenzeslaus von Knobelsdorff építtette 1740 és 1747 között Nagy Frigyes otthonaként. Később II. Frigyes a részben saját maga által tervezett szászcsoui palotát részesítette előnyben.

Amikor II. Frigyes 1786-ban meghalt, unokaöccse, II. Frigyes Vilmos követte őt, és Charlottenburg lett a kedvenc rezidenciája, akárcsak fiának és utódjának, III. Frigyes Vilmosnak.

A porosz hadsereg 1806-os jénai veresége után Charlottenburgot a franciák foglalták el. Napóleon elfoglalta a palotát, míg csapatai a közelben táboroztak.

Szabadidős és lakóövezet

A 18. század végén Charlottenburg fejlődése nem csak a koronától függött. A város a terjeszkedő Berlin városának üdülőterületévé vált. Az első igazi vendéglő az 1770-es években nyílt meg az akkori Berliner Straße (ma Otto-Suhr-Allee) nevű utcában, és számos más vendéglő és sörkert követte, amelyek különösen a hétvégi mulatságok kedvelt helyszínei voltak.

Charlottenburg palotaZoom
Charlottenburg palota

Látványosságok

A palota mellett Charlottenburgban található a Breitscheidplatzon álló Kaiser Wilhelm Emléktemplom, a korábbi nyugat-berlini nevezetesség, a Kurfürstendamm és az Állatkert vasútállomás, valamint a három berlini operaház egyike, a Deutsche Oper Berlin.

Testvérvárosok

Charlottenburg testvérvárosi kapcsolatban áll


·         v

·         t

·         e

Modern városrészek Berlin

Charlottenburg-Wilmersdorf - Friedrichshain-Kreuzberg - Lichtenberg-Hohenschönhausen - Marzahn-Hellersdorf - Mitte - Neukölln - Pankow - Reinickendorf - Spandau - Steglitz-Zehlendorf - Tempelhof-Schöneberg - Treptow-Köpenick

Nyugati városrészek, 1920-2001:Berlin
 of
Groß-Berlin

Charlottenburg - Kreuzberg - Neukölln - Reinickendorf - Schöneberg - Spandau - Steglitz - Tempelhof - Tiergarten - Wedding - Wilmersdorf - Zehlendorf

Keleti városrészek, 1920-2001:Berlin
 of
Groß-Berlin

Friedrichshain - Hellersdorf (1986) - Hohenschönhausen (1985) - Köpenick - Lichtenberg - Marzahn (1979) - Mitte - Pankow - Prenzlauer Berg - Treptow - Weißensee - Lichtenberg - Marzahn (1979) - Mitte - Pankow - Prenzlauer Berg - Treptow - Weißensee

Helységek:

Adlershof - Britz - Dahlem - Friedrichstadt - Friedenau - Frohnau - Gatow - Grunewald - Hansaviertel - Haselhorst - Heiligensee - Hermsdorf - Karlshorst - Kladow - Lichterfelde West - Mariendorf - Marienfelde - Märkisches Viertel - Moabit - Nikolaiviertel - Rote Insel - Scheunenviertel - Tegel - Wannsee - Wannsee

Koordináták: 52°31′N 13°18′E

Kérdések és válaszok

K: Mikor lett Charlottenburg Groك-Berlin része?


V: 1920-ban Charlottenburg Groك-Berlin (Nagy-Berlin) része lett.

K: Mi történt Berlin kerületeivel 2001-ben?


V: 2001-ben Charlottenburgot egyesítették Wilmersdorfgal, így jött létre az új Charlottenburg-Wilmersdorf kerület.

K: Hány település jött létre 2004-ben a korábbi Charlottenburg kerületből?


V: 2004-ben a korábbi Charlottenburg kerületből három település jött létre: Westend, Charlottenburg-Nord és Charlottenburg.

K: Mi az a közkedvelt jellegzetesség, amely Charllotenburg területét alkotja?


V: Charllotenburg területének egyik népszerű jellemzője a kiezes.

K: Mi a legismertebb látnivaló Charllotenburg területén?


V: A Charllotenburgban található legismertebb látnivaló a Charlottenburg-palota - amely egyben Berlin legnagyobb fennmaradt királyi palotája.

K: Mikor ünnepelte Charllotenburg a 300. évfordulóját?


V: Charllotenburg 2005-ben ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3