Brucellózis (máltai láz) — definíció, okok, tünetek és megelőzés

Brucellózis (máltai láz): okok, jellegzetes tünetek és gyakorlati megelőzés — hogyan kerüld el a fertőzést és mikor kérj orvosi segítséget?

A brucellózis a Brucella nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott betegség. Más néven Bang-kór, krími láz, gibraltári láz, máltai láz, máltai láz, mediterrán láz, sziklaláz és unduláns láz. A betegség zoonotikus jellegű, tehát elsősorban állatokról terjed az emberre, és fertőző lehet, de emberről emberre történő átvitel ritka; legtöbbször állatokkal való közvetlen érintkezés vagy állati eredetű élelmiszerek útján történik.

A brucellózis zoonózis, vagyis olyan betegség, amely állatokról terjed az emberre. Az emberek a betegséget sterilizálatlan tej fogyasztásával vagy beteg állatok húsának fogyasztásával kaphatják el. Emellett fertőzés kialakulhat fertőzött állatok váladékainak (pl. vetélések, placenták) közvetlen érintésével, sérült bőrön átjutó anyaggal való érintkezéssel, illetve belégzéssel (laboratóriumi expozíció). Emberről emberre terjedés nagyon ritka.

A betegséget először "máltai láznak" nevezték. A brit katonaorvosok fedezték fel először Máltán a krími háború idején (1850-es évek). Dr. David Bruce volt az első, aki felfedezte a brucellózist okozó baktériumot.

Okok és kórokozók

A brucellózist a Brucella nemzetség különböző fajai okozzák. A legfontosabb emberi kórokozók:

• Brucella melitensis – leggyakrabban juhokból és kecskékből terjed, emberre nézve a legpatogénebb.
• Brucella abortus – szarvasmarhákból terjed.
• Brucella suis – sertésekből származik.
• Brucella canis – kutyákhoz kötődik.

A fertőzés leggyakoribb útjai:

• nyers vagy pasztőrözés nélküli tej és tejtermékek fogyasztása;
• fertőzött hús fogyasztása (különösen ha nem kellően hőkezelt);
• fertőzött állatokkal (vetélések, vér, placenták, urogenitális váladékok) való közvetlen érintkezés sérült bőrön keresztül;
• aeroszolok belélegzése (kockázatos laboratóriumi munka, vágóhidak, állattenyésztés során);
• rendkívül ritkán: anyatej, vérátömlesztés vagy szexuális érintkezés útján történő átadás.

Tünetek

A brucellózis tünetei változatosak lehetnek, és a fertőzés akut vagy krónikus formában jelentkezhet. A lappangási idő általában 1–4 hét, de néha hetekig vagy hónapokig is eltarthat.

• láz – gyakran hullámzó (így nevezik az „unduláns” lázat),
• erős éjszakai izzadás, gyakran jellegzetes szaggal,
• fáradtság, gyengeség, étvágytalanság és fogyás,
• izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, hátfájás,
• nyirokcsomó-megnagyobbodás, máj- és lépmegnagyobbodás előfordulhat,
• szövődmények: spondylitis, sacroiliitis, orchitis/epididymitis férfiaknál, meningitis, ritkán endocarditis (súlyos és életveszélyes).

A tünetek sokszor nem jellegzetesek, ezért gyakran késik a diagnózis vagy tévesen más fertőzésre gondolnak.

Diagnózis és kezelés

Diagnózis:

• klinikai gyanú alapja a tünetek és az expozíció (pl. nyers tej fogyasztása, állatokkal végzett munka);
• laboratóriumi igazolás történhet vér- vagy csontvelő tenyésztéssel (csontvelő gyakran érzékenyebb),
• szérumtani vizsgálatok (agglutinációs tesztek, ELISA) és molekuláris módszerek (PCR) kiegészítik a diagnózist.

Kezeés:

• a brucellózis antibiotikumos kezelést igényel és gyakran kombinációs kezelés szükséges a relapszusok elkerülésére;
• gyakori kezelési sémák: doxycyclin 6 hétig + streptomycin 2–3 hétig IM, vagy doxycyclin 6 hétig + rifampicin 6 hétig per os;
• komplikált esetek (endocarditis, központi idegrendszeri fertőzés, súlyos osteoartikuláris érintettség) esetén hosszabb és célzottabb kezelés, illetve szövődménykezelés szükséges;
• soha ne alkalmazzunk monoterápiát rövid ideig, mert a visszaesés kockázata nagy.

Megelőzés

• pasteurizált tej és hőkezelt tejtermékek fogyasztása — ez a leghatékonyabb személyi megelőző intézkedés;
• az állati eredetű élelmiszerek (hús) alapos hőkezelése;
• állattenyésztési gyakorlatok javítása: beteg állatok elkülönítése, megfelelő állategészségügyi ellenőrzés, a tenyészetek vakcinázása és szűrése ahol elérhető;
• védőfelszerelés (kesztyű, köpeny, szemvédelem, légzésvédő) használata állatorvosi, vágóhídi és laboratóriumi munkák során;
• laboratóriumi bioszabályok betartása – a Brucella fajok laboratóriumi expozíció esetén kockázatosak;
• közegészségügyi programok és információs kampányok a magas kockázatú csoportok (állattenyésztők, vágóhidak dolgozói, állatorvosok) számára.

Prognózis és jelentés

Időben és megfelelően kezelt betegeknél a kilátások jók, de a betegség hajlamos krónikussá válni és maradandó szövődményeket okozhat. Endocarditis ugyan ritka, de a brucellózis miatti halálozás fő oka lehet. A legtöbb országban a brucellózis jelentésköteles; gyanú vagy megerősítés esetén érdemes értesíteni a helyi egészségügyi hatóságokat.

Ha gyanítja, hogy brucellózisnak volt kitéve (például nyers tej fogyasztása vagy állatokkal való közvetlen érintkezés után jelentkező láz, izzadás, ízületi fájdalom), keresse fel orvosát: a korai felismerés és a megfelelő antibiotikum-kezelés csökkenti a krónikus szövődmények kockázatát.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a brucellózis?

K: Milyen más nevei vannak a brucellózisnak?

K: Hogyan terjed a brucellózis?

K: Fertőző a brucellózis?

K: Az ember átviheti a brucellózist más emberekre?

K: Ki fedezte fel a brucellózist okozó baktériumokat?

K: Hol fedezték fel először a brucellózist?

Keresés betűvel