Zhong Zhong és Hua Hua

Háttér:

A tudósok 1996-ban szomatikus sejtmagátültetéssel (SCNT) létrehozták az első klónozott emlőst, Dolly-t, a juhot. Azóta a tudósok 23 különböző emlősfajtát klónoztak, köztük teheneket, macskákat, kutyákat, lovakat és patkányokat. A főemlősöket azonban nagyon nehéz volt klónozni. Az átültetett sejtmagok átprogramozása nagyon nehéz. A Tetra nevű majmot (1999 októberében született), egy nőstény rhesus makákót az Oregoni Nemzeti Prímáskutató Központ Gerald Schatten által vezetett csapata egy másik technikával, az úgynevezett "embriófelosztással" hozta létre, amely egy mesterséges ikertestvért jelent. Az embriófelosztás nem olyan nehéz, mint a szomatikus sejtmagátültetés, és csak embrióból lehet elvégezni. Egyesek szerint tehát Tetra az első klónozott főemlős, mások szerint Zhong Zhong és Hua Hua Hua.

2019 januárjában kínai tudósok közölték, hogy öt azonos klónozott génmódosított majmot állítottak elő szomatikus sejtmag-átültetéssel, akárcsak Zhong Zhong Zhong és Hua Hua Hua esetében. Emellett olyan génszerkesztő Crispr-Cas9 technikát használtak, amelyet He Jiankui szerint az első génmódosított emberi csecsemők, Lulu és Nana létrehozásához használtak. Ezeket a majomklónokat több orvosi betegség tanulmányozására készítették.

Process

Zhong Zhong és Hua Hua a sanghaji Kínai Tudományos Akadémia Idegtudományi Intézetének tudósai készítették. A csoport vezetői Qiang Sun és Muming Poo voltak. Magzati rákevő makákó majom (Macaca fascicularis) magzati rostsejtjeiből vettek sejtmagokat. A magzat olyan állat, amely már nagyobbra nőtt, mint egy embrió, de még nem született meg vagy nem kelt ki. A sejtmagokat petesejtekből (petesejtekből) távolították el, majd a magzati sejtekből származó sejtmagokat ezekbe a petesejtekbe helyezték. A csapat két enzimet használt, hogy megváltoztassa az adományozott sejtmagok epigenetikai memóriáját, hogy azok úgy viselkedjenek, mint az embrionális sejtmagok. Ezután 21 ilyen, adományozott sejtmaggal rendelkező petesejtet helyeztek be béranya majmokba. Hat terhesség volt, és végül két élő állat. Ezeket a majmokat Zhong Zhongnak és Hua Hua-nak nevezték el, a Zhonghua (kínaiul: 中华, Kína kínai neve) után. Bár ez még mindig nem sok kismajom született, a tudósok szerint a módszerek a jövőben jobbak lehetnek. Annak a skóciai csapatnak, amely 1996-ban létrehozta Dolly birkát, 277 alkalommal kellett próbálkoznia, és csak egy bébibirkát hozott létre.

Minél idősebb az adományozott sejtmag, annál nehezebb klónt készíteni belőle. A magzati sejteket nehezebb klónozni, mint az embrionális sejteket, a felnőtt sejteket pedig nehezebb, mint a magzati sejteket. Ugyanez a tudóscsoport megpróbált makákókat is klónozni felnőtt majmok sejtmagjainak felhasználásával, de ez nem sikerült. Beültettek 42 anyamaffiózót, és közülük 22 vemhes lett, de csak két csecsemő makákó született, és azok nem sokkal a születésük után elpusztultak.

Egyéb ötletek

Muming Poo szerint Zhong Zhong és Hua Hua születése megmutatja, hogy az emberek képesek emberi klónokat készíteni, de Poo nem tervezi, hogy ezt meg is teszi. Poo szerint ez azért is fontos, mert megmutatja, hogy a szomatikus sejtmagátültetéssel genetikailag pontosan ugyanolyan majmokat lehetne létrehozni kísérletekhez. Az emberi szívet tanulmányozó orvosok már most is rákevő makákókat használnak modellszervezetként, amikor a szív körüli erek problémáit tanulmányozzák. Poo a rádió All Things Considered című hírműsorában 2018 januárjában elhangzott beszédében azt mondta, hogy a Zhong Zhonghoz és Hua Hua Huahoz hasonló majmok segítségével többet lehetne megtudni az idegtudományokról, a Parkinson-kórról és az Alzheimer-kórról.

A tudományban a helyes és helytelen kérdéseket vizsgáló akadémikusok, mint például Insoo Hyun a Case Western Reserve Egyetemről, azt kérdezték, hogy az emberek egyébként is készítenének-e emberi klónokat. Poo az All Things Considerednek elmondta: "Technikailag lehet embert klónozni ... De nem fogjuk megtenni. Egyáltalán nem tervezzük, hogy bármit is csináljunk embereken".

Kapcsolódó oldalak

• Klónozás