AlegsaOnline.com

Botanikai név — az algák, gombák és növények hivatalos tudományos neve (ICN)

Botanikai nevek (ICN): az algák, gombák és növények hivatalos tudományos névhasználatának nemzetközi szabályai, példákkal és gyakorlati útmutatóval.

Szerző: Leandro Alegsa

22-03-2026

Mi a botanikai név?

Botanikai név alatt egy olyan hivatalos, nemzetközileg elfogadott tudományos nevet értünk, amely az algák, gombák és növények elnevezésére szolgál az ICN (International Code of Nomenclature) szabályai szerint. Ha termesztett, az ember által szelektált növényekről van szó, akkor a kiegészítő, köznyelvi vagy kertészeti elnevezések kialakításakor a termesztett növények nemzetközi nómenklatúrájának szabályait kell követni (kultúrnév/ICNCP).

A nómenklatúra hatóköre

A nómenklatúra kódja vonatkozik "minden olyan szervezetre, amelyet hagyományosan növényként kezelnek", legyenek azok fosszilis vagy nem fosszilis eredetűek — például kék-zöld algák (cianobaktériumok); gombák (beleértve a chytridákat, oomycétákat és nyálkás penészgombákat); továbbá fotoszintetikus protiszták és taxonómiailag rokon, nem fotoszintetikus csoportok".

Miért fontos a botanikai név?

A hivatalos név célja, hogy egy adott növénynek vagy növénycsoportnak egyetlen, világméretben egységesen értelmezett neve legyen. Ez kiküszöböli a félreértéseket, amelyek a különböző nyelvek és helyi elnevezések sokféleségéből adódnak. Jó példa erre a Bellis perennis, amely eredetileg Európa és a Közel‑Kelet legtöbb országában őshonos volt, és sok nyelven eltérő köznevekkel rendelkezik; később világszerte elterjedve még több nyelvvel találkozott.

Gyakori angol elnevezései: daisy, English daisy, lawndaisy. Más nyelvek példái: francia: pâquerette, spanyol: vellorita, svéd: tusensköna, német: Gänseblümchen, Maßliebchen.

Például a Bellis perennis 'Aucubifolia' egy olyan kertészeti szelekció, amely aranyszínű lombjával különbözik a vad változattól — a kultúrfajtákat a kertészeti névadási szabályok (ICNCP) szerint jelöljük.

Formátum és alapvető szabályok

Genus és fajnév: A kettős (binomiális) név első része a nemzetség (genus), amely mindig nagy kezdőbetűs, a második része a fajnév (specific epithet), amely kisbetűs. Mindkettőt általában dőlt betűvel (italic) írjuk: például Bellis perennis.
Szerzői megjelölés: A tudományos név után gyakran szerepel az azt leíró szerző rövidített neve (pl. Bellis perennis L.), ez a szerzői szerzés nem dőlt betűs.
Alárendelt nevek: Alfajok, változatok és formai szintek jelölésére rövidítéseket használunk (pl. subsp., var., f.). Ezek is a dőlt név részei, a rank rövidítését nem dőlt betűvel írjuk.
Hibridjelek: A nemesített vagy természetes hibrideket gyakran az × jelöléssel tüntetik fel (Malus × domestica pl.).
Kultivarok: A termesztett fajtanevek (kultivárok) formailag különböznek a botanikai latinnévektől: nem dőlt betűs, aposztrófok között álló nem latin eredetű név, pl. Bellis perennis 'Aucubifolia'. A kultúrnevekre az ICNCP szabályai vonatkoznak.

Hivatalos elvek röviden

Typuselv (típusfogalom): Minden tudományos névhez kapcsolódik egy típus (holotypus, lectotypus, neotypus), amely a névhez tartozó anyagmintát határozza meg és stabilizálja a név jelentését.
Elsőbbség (prioritás): Alapelv, hogy a korábban érvényesen közzétett név általában elsőbbséget élvez ugyanazon taxon elnevezésében.
Érvényes közzététel: Egy név érvényességéhez szükséges, hogy szabályosan közölve legyen, megfelelő diagnózissal/leírással és típusmegjelöléssel. (A diagnózis nyelve és egyéb részletek az ICN aktuális előírásaitól függenek.)
Homonímia és szinonymia: Két különböző taxon esetén nem lehet azonos (homonim) név; egy taxon viszont számos szinonim névvel rendelkezhet a történeti leírások miatt — ilyenkor a taxon helyes, elfogadott neve a nomenklatúra szabályai alapján állapítható meg.

Gyakorlati tippek

Írásban a nemzetség és fajnév dőlt, a szerzői rövidítés nem dőlt.
A kulturális nevek (kultivárok) egyszerű idézőjelben, nem dőlt betűvel szerepelnek: például Bellis perennis 'Aucubifolia'.
Ha bizonytalan egy név helyességében, érdemes ellenőrizni nemzetközi adatbázisokban (pl. IPNI, Tropicos, MycoBank) vagy a vonatkozó szakirodalomban; a taxonómiai irodalomban gyakran szerepel a név státusza (elfogadott név, szinonima, illegitim név stb.).
A köznevek nyelvenként változnak; ezért tudományos név használata segít a pontos kommunikációban.

Rövid példa összefoglalva

Bellis perennis L. — itt Bellis a nemzetség, perennis a fajnév, "L." (Linnaeus) a leíró szerző rövidítése. Egy kertészeti szelekciót így jelölünk: Bellis perennis 'Aucubifolia' (nem dőlt, aposztrófban). Az ilyen jelölések segítik a tudományos és gyakorlati (kertészeti, mezőgazdasági) kommunikáció egységességét.

Részek a névben

A rangtól függően a botanikai nevek lehetnek egyrészesek (nemzetség vagy annál magasabb), kétrészesek (faj vagy annál magasabb, de a nemzetség rangja alatt) vagy háromrészesek (a faj rangja alatt):

egy részben

Plantae (a növények)

Marchantiophyta (a májfűfélék)

Pinophyta (tűlevelűek)

Magnoliopsida (osztály, beleértve a Magnoliaceae családot)

Asteridae (az Asteraceae családot magában foglaló alosztály)

Rosaceae (rózsafélék családja)

Fragaria (az eper nemzetség)

két részből áll

Acacia subg. Phyllodineae (a füzek)

Citrus sinensis (édes narancs)

három részből áll

Calystegia sepium subsp. americana (amerikai sövényfű)

Crataegus azarolus var. pontica (mediterrán galagonya)

A három részből álló névnek, azaz az infraspecifikus névnek (a faj rangjánál alacsonyabb taxon neve) szüksége van egy "összekötő kifejezésre", amely a rangot jelzi. A fenti Calystegia példában ez a "subsp.". (az alfajok esetében). A botanikában a fajnál alacsonyabb rangú fajok vannak (a zoológiában csak egy ilyen rangú faj van, az alfaj, így ott ez az "összekötő kifejezés" szükségtelen). A "nemzetség alosztályának" nevéhez szintén szükség van egy összekötő kifejezésre (a fenti Acacia példában ez az "subg.", subgenus). Az összekötő kifejezés nem része magának a névnek.

Bináris név

A botanikai nómenklatúrában az ICBN kétrészes nevet vagy bináris nevet ír elő minden taxon számára a nemzetség rangjától a fajig bezárólag. A faji rang alatti taxonok háromrészes nevet kapnak.

A bináris név egy nemzetségnévből és egy epithetonból áll.

Egy faj esetében ez egy specifikus epitheton:

A Bellis perennis egy faj neve, a perennis a fajnév. Nincs olyan összekötő kifejezés, amely a rangot jelezné.

Egy nemzetség alosztálya (alnemzetség, szakasz, alszakasz, sorozat, alsorozat stb.) esetében a név a nemzetség nevéből és egy alosztály-feliratból áll. A rangot jelző összekötő kifejezést a felosztási epitheton elé kell helyezni.

Paraserianthes sect. Falcataria

Több mint két rész

Kultivár esetében van egy további kultivár-epitheton (ez a botanikai név nem latin nyelvű része, és nem dőlt betűvel van írva). A fajtajelző követheti a faj botanikai nevét, vagy csak a nemzetség nevét, vagy a nemzetség vagy a faj köznevét (feltéve, hogy a köznév egyértelmű). A nemzetségnevet, amelyet a fajtanév követ, gyakran akkor használják, ha egy adott hibrid fajta származása bizonytalan, vagy ha nem kapcsolható bizonyossággal egy adott fajhoz.

A Bellis perennis 'Aucubifolia' esetében a Bellis perennis a faj neve, a perennis a faji epitheton, az "Aucubifolia" pedig a fajta epithetonja.

Néha egy nemzetség felosztását három vagy több részre történő felsorolással is jelezhetjük. Ez azonban nem a hivatalos neve. A botanikai név két részből áll.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi a botanikai neve?

V: A botanikai név egy hivatalos tudományos név, amely az algák, gombák és növények nemzetközi nómenklatúrája (ICN) alapján készült. Ha növényi kultúrnövényről van szó, akkor a kiegészítő kultúrkifejezésnek a termesztett növények nemzetközi nómenklatúrájának kódexét kell követnie.

K: Mire terjed ki a nómenklatúra kódexe?

V: A nómenklatúra kódexe kiterjed "minden olyan szervezetre, amelyet hagyományosan növényként kezelnek, akár fosszilis, akár nem fosszilis, pl. kék-zöld algák (cianobaktériumok); gombák, beleértve a chytridákat, oomycétákat és nyálkás penészgombákat; fotoszintetizáló protiszták és taxonómiailag rokon nem-fotoszintetizáló csoportok".

K: Mi a hivatalos elnevezés célja?

V: A hivatalos név célja, hogy egy adott növény vagy növénycsoport számára egyetlen, világszerte elfogadott és használt név álljon rendelkezésre.

K: Mi a példa egy botanikai névre?

V: A botanikai névre példa a Bellis perennis.

K: Hol nő a Bellis perennis a természetben?

V: A Bellis perennis természetes módon Európa és a Közel-Kelet legtöbb országában nő.

K: Milyen angol nevek vannak erre a fajra?

V: A faj néhány angol neve: daisy, English daisy, lawndaisy.

K: Milyen fajtát fejlesztettek ki a Bellis perennisből?

V: A Bellis perennisből kifejlesztett fajta az 'Aucubifolia', amely egy aranyszínű, kertészeti szelekció.