Nyálkás penészgombák

A nyálkás penészgombák vagy nyálkás penészgombák olyan életformák, amelyek az esőerdők talaján és a világ számos más részén élnek. A talajon és a kidőlt fatörzseken csúsznak át táplálék után kutatva. A növényekhez hasonlóan spórákat szórnak szét, amelyekből új nyálkás penészgombák fejlődnek.

Ezek egy olyan életmód vagy életforma, amely többször is kifejlődött. Mivel nem egy monofiletikus csoportot alkotnak, több különböző filába sorolják őket. Egyes tulajdonságaik a gombák, mások pedig az egysejtűek jellemzői. Ezt Anton de Bary 1858-ban tárgyalta.

Életük egy részét elszigetelt sejtekként töltik, de egy kémiai jel hatására összeállnak. Ezután együtt többsejtű organizmust alkotnak, amely szaporodik és spórákat termel. Tehát egyszerre egysejtűek és többsejtűek. Ez még nem minden: a többsejtű forma elveszíti a sejtfalait, és szincitiummá alakul. Ez egy olyan szervezet, amely sok sejtmaggal, de kevés sejtfallal vagy egyáltalán nem rendelkezik.

Az egyes sejtek amőboidok (amőbaszerűek) és haploidok (egy kromoszómakészlet, mint a mi ivarsejtjeink). A többmagvú stádiumot plazmodiumnak nevezzük. Ez diploid, amőboid sejtpárok összeolvadásából jön létre. Táplálékát baktériumok és táplálékrészecskék fagocitálásával nyeri.

Ahogy a táplálékellátás csökken, a plazmodium meiózis révén haploid sejteket hoz létre, és ezek képezik a spórák alapját. A spórák megmaradnak, majd egy sporangiumhoz hasonló struktúrából szétterjednek. Ez az életciklus a Mycetozoa nevű főcsoportra jellemző.



Slime penészZoom
Slime penész

Nedves papírkosárból kinövő nyálkás penészgombaZoom
Nedves papírkosárból kinövő nyálkás penészgomba

A Stemonitis fusca nyálkás penész Skóciában.Zoom
A Stemonitis fusca nyálkás penész Skóciában.

Slime penész eszik konzol gombaZoom
Slime penész eszik konzol gomba

Ez a Comatricha nigra termőteste. Nem gomba, hanem egy amőbozoás nyálkás penészgomba.Zoom
Ez a Comatricha nigra termőteste. Nem gomba, hanem egy amőbozoás nyálkás penészgomba.

Trichia varia nyálkás penészZoom
Trichia varia nyálkás penész

Taxonómia

A modern molekuláris biológia szekvenciaelemzéssel kimutatta, hogy a nyálkás penészgombák nem egy monofiletikus csoportot alkotnak. Valaha gombáknak tekintették őket, de ma már három különböző csoportra oszlanak, és egyik sem gomba. Ezek egyfajta taxonok, amelyeket azért hoztak össze, mert bizonyos tulajdonságaik közösek. A csoportok közötti kapcsolatok még nem ismertek.

Bikont

A bikonok két flagellával rendelkező eukarióta sejtek. Három csoport létezik, amelyek egymástól függetlenül alakították ki a nyálkás penészformát.

  • Acrasidae: az Excavata szupercsoportba tartozó nyálkás penészgombák.
  • Labyrinthulomycetes: a Chromalveolata szupercsoportba tartozó nyálkahálók. Ezek tengeri állatok, és labirintusszerű csőhálózatokat alkotnak, amelyekben az álbábok nélküli amőbák közlekedhetnek.
  • Phytomyxea: a Rhizaria szupercsoportba tartozó parazita protisták. Több sejtmaggal rendelkező sejteket is képeznek, és a növények belső élősködői (pl. a káposztafélék klubgyökérbetegsége).

Amoebozoa

  • A mycetozoa az Amoebozoa szupercsoportba tartozik, és ide tartoznak:
    • Myxogastria: szinciális vagy plazmodális nyálkás penészgombák, a leggyakrabban előforduló. A rothadó fatörzseken apró barna tincseket képező, gyakori nyálkás penészgomba a Stemonitis. Egy másik, korhadó rönkökön élő, a kutatásban gyakran használt forma a Physarum polycephalum. A rönkökön akár néhány méteres nagyságú, sárga szálakból álló nyálkás szövedéknek tűnik. A Fuligo a mulcsban sárga kérget képez.
    • Dictyosteliida: egysejtű nyálkás penészgombák vagy dictyostelidák. A Dictyosteliida, a sejtes nyálkatermő penészgombák távoli rokonságban állnak a plazmodális nyálkatermő penészgombákkal, és nagyon eltérő életmódot folytatnak. Az amőbáik nem alkotnak hatalmas koenocitákat, és egyediek maradnak. Hasonló élőhelyeken élnek, és mikroorganizmusokkal táplálkoznak. Amikor a táplálék elfogy, és készen állnak a sporangiumok kialakítására, valami gyökeresen mást tesznek. Jelzőmolekulákat bocsátanak ki a környezetükbe, amelyek segítségével megtalálják egymást és rajokat hoznak létre. Ezek az amőbák ezután egy apró, többsejtű, csigaszerűen összehangolt, aprócska lénnyé egyesülnek, amely egy nyílt, megvilágított helyre kúszik, és termőtestté fejlődik. Az amőbák egy része spórává válik, hogy a következő generációt indítsa el, de néhány amőba feláldozza magát, hogy holt szártaggá váljon, és a spórákat a levegőbe emelje.
    • Protostelidák. A protostelidák az előző két csoport között elhelyezkedő tulajdonságokkal rendelkeznek, de sokkal kisebbek, a termőtestek csak egy vagy néhány spórát alkotnak.

Opisthokont

A Fonticula egy sejtes nyálkás penészgomba, amely vulkán alakú termőtestet képez. A Fonticula nem áll közeli rokonságban sem a Dictyosteliida, sem az Acrasidae fajokkal. Egy 2009-es tanulmány szerint a Nuclearia rokona, amely viszont a gombákkal áll rokonságban.



Kérdések és válaszok

K: Mik azok a nyálkás formák?


V: A nyálkás penészgombák, vagy nyálkás penészgombák olyan életformák, amelyek az esőerdők talaján és a világ számos más részén élnek. A talajon és a kidőlt fatörzseken csúsznak át táplálék után kutatva.

K: Hogyan szaporodnak?


V: A nyálkás penészgombák a növényekhez hasonlóan spórákat szórnak szét, amelyekből új nyálkás penészgombák fejlődnek. Többsejtű szervezetet is alkotnak, amely egy kémiai jel hatására szaporodik és spórákat termel.

K: Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek?


V: A nyálkás penészgombák rendelkeznek a gombák és az egysejtűek bizonyos tulajdonságaival. Az egyes sejtek amőboidok (amőbaszerűek) és haploidok (egy kromoszómakészlet, mint a mi ivarsejtjeink). A többmagvú stádiumot plazmodiumnak nevezzük, amely diploid, és amőboid sejtpárok fúziójából jön létre.

K: Ki beszélt először erről az életformáról?


V: Anton de Bary beszélt erről az életformáról 1858-ban.

K: Hogyan jut táplálékhoz a plazmodium?


V: A plazmodium baktériumok és táplálékrészecskék fagocitálásával jut táplálékhoz.


K: Mi történik, ha a táplálékellátás megszűnik?


V: Amikor a táplálékellátás megszűnik, a plazmodium meiózis révén haploid sejteket hoz létre, amelyek a spórák alapját képezik, és amelyek egy sporangiumhoz hasonló szerkezetből megőrződnek, majd szétterjednek.

K: Melyik csoportba tartozik ez az életciklus?


V: Ez az életciklus a Mycetozoa nevű főcsoportba tartozik.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3