XVII. Lajos (Louis Charles) – Francia trónörökös, fogság és rejtélyes halála
XVII. Lajos (Louis Charles) – tragikus francia trónörökös: gyermekkor, fogság, kegyetlen bánásmód és rejtélyes halála — történelmi titkok és boncolási részletek.
XVII. francia Lajos (Louis Charles; 1785. március 27. – 1795. június 8.) 1793 és 1795 között Franciaország és Navarra királya volt, bár valójában soha nem gyakorolt uralmat. Születési neve szerint gyakran említik Károly Lajos, Normandia hercege néven, illetve a Fils de France (a Franciaország fia) titulussal is illették.
Korai évek és családi háttér
Károly Lajos a versailles-i kastélyban született, II. Lajos király, XVI. Lajos és Marie Antoinette második fiaként és harmadik gyermekeként. Idősebb testvére, Lajos József halála után, 1789-ben vált a Franciaország dauphinjává, azaz trónörökössé. Gyermekkorát részben a Versailles-i udvar fényűzése határozta meg; családjával több alkalommal utaztak vidékre is: egy ilyen alkalommal, amikor a család Normandiába látogatott, az ifjú herceget a látogatás tiszteletére Normandia hercege címmel is megtisztelték.
A forradalom és a fogság
A francia forradalom fordulópontot jelentett a Bourbonok sorsában. 1792–1793-ban a királyi családot letartóztatták és a Párizs központjában álló Temple börtönbe zárták. 1793 januárjában XVI. Lajos kivégzése után a fiatal Károly Lajost a forradalmi hatalom de jure királyként tartotta nyilván (mint XVII. Lajost), de a valóságban fogságban és izolációban élt. Anyját, Marie Antoinette-t októberben végezték ki; a kis Louis-Charles ezt követően is a Temple-ben maradt.
A gyermek körülményeit csupán részben ismerjük: a forradalmi hatóságok különböző gondozókat és felügyelőket rendeltek mellé, köztük Antoine Simont, akit „nevelőként” helyeztek mellé a forradalmi hatalom „átnevelési” célzattal. Későbbi jelentések és visszaemlékezések szerint Louis-Charls súlyos fizikai és lelki megaláztatásnak volt kitéve; a testi sérülésre utaló hegek megléte a boncolási jegyzőkönyvben is szerepel. A források azonban részben ellentmondásosak és politikailag terheltek, ezért a részletek értelmezése történeti kutatások tárgya maradt.
Halála, boncolás és a szív megőrzése
1795. június 8-án, mindössze tízéves korában, Louis-Charles ismeretlen körülmények között meghalt a Temple börtönben. A körülményekre több magyarázat született: felmerül a súlyos elhanyagolás, bántalmazás, továbbá fertőző megbetegedések (például tüdőbetegség) lehetősége is. A boncolást a börtön orvosai végezték el; az egyik vizsgáló, Dr. Philippe-Jean Pelletan eltávolította a szívet, és a királyi hagyomány szerint megőrizte azt. A boncolási jegyzőkönyvben megemlítik a testen található hegeket és sérüléseket, amelyek a rossz bánásmódra utalhatnak: a sebek elöl és hátul, valamint a karokon, lábakon és lábfejekben is láthatók voltak.
Louis-Charles holttestét a forradalmi hatóságok tömegsírba temették; hagyományosan azt tartják, hogy a temetkezés a párizsi Sainte-Marguerite temető területén történt, amelyet gyakran használtak a forradalmi időszak áldozatainak elhelyezésére. A temetés körülményei, a test későbbi sorsa és a sírhely pontos helye sokáig bizonytalan maradt, ami hozzájárult a személyét utánzó hamis követelések és legendák kialakulásához.
Utóhatás: jogi-viták, önjelöltek és a szív sorsa
Louis-Charles halála után rengeteg vita és találgatás indult arról, hogy valóban ő halt-e meg a Temple-ben. Számos önjelölt jelentkezett az elkövetkező években, a legismertebb közülük Karl Wilhelm Naundorff volt, aki azt állította, hogy ő a túlélő dauphin. Ezek a követelések politikai és családi vitákat gerjesztettek, és jogi eljárásokhoz vezettek a XIX. században.
A Pelletan által megőrzött szív sorsa is vitákat és vizsgálatokat eredményezett. A szívet a boncolást végző orvos később a Bourbonoknak adta át, és az évszázadok folyamán különböző módon őrizték. Végül a XX. század vége felé történtek olyan tudományos vizsgálatok, amelyek lehetővé tették a maradványok genetikai vizsgálatát: 2000 körüli DNS-elemzések az anyai vonalon öröklődő mitokondriális DNS alapján erős hasonlóságot mutattak a Bourbon–Habsburg család anyai ágával, ami alátámasztotta, hogy a Pelletan által megőrzött szív valóban Louis-Charles-hoz köthető. Ez a kutatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a történelem egyes részletei és a korabeli legendák közelebb kerüljenek az objektív megítéléshez.
Örökség
Louis-Charles tragikus története a francia forradalom egyik leghumánusabb és legismertebb szomorú epizódja: egy kisfiú, akit de jure királyként tartottak számon, de aki valójában rabként és elszigetelten élte le rövid életét. Sorsa — a fogság, feltételezett bántalmazás, a titokzatos halál és az utóéletben megjelent önjelöltek — mind hozzájárultak ahhoz, hogy története máig foglalkoztassa a történészeket és a közvéleményt.
Történeti források és modern kutatások együtt segítenek árnyalni a képet: miközben egyes részletek továbbra is vitatottak, a mai kutatások és a megőrzött tárgyi emlékek révén — különösen a Pelletan által megőrzött szív vizsgálata alapján — világosabb képet kapunk arról, mi történhetett a fiatal trónörökössel a forradalom viharos éveiben.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt a francia XVII. Lajos?
V: XVII. francia Lajos 1793 és 1795 között Franciaország és Navarra királya volt. Ő volt XVI. Lajos király és Marie Antoinette francia király második fia és harmadik gyermeke.
K: XVII. louis francia királyként uralkodott?
V: Nem, XVII. francia Lajos valójában soha nem uralkodott királyként.
K: Milyen címet viselt XVII. Lajos gyermekkorában?
V: XVII. francia Lajos 1789-ben, idősebb testvére, Lajos József halála után Franciaország dauphinja lett, és a szüleivel tett normandiai útja tiszteletére a Normandia hercege címet is megkapta.
K: Mi történt Károly Lajossal apja halála után?
V: Apja halála után Károly Lajos lett az, amit "Franciaország királyának" neveztek, miközben a francia forradalom idején édesanyjával együtt száműzetésben élt.
K: Hogyan halt meg Károly Lajos francia király?
V: Károly Lajos francia király 1795-ben, a francia forradalom idején ismeretlen okból halt meg, és boncolást végeztek a börtönben, ahol fogva tartották.
K: Hol temették el Franciaországi Károly Lajost?
V: Károly Lajost tömegsírban temették el.
K: Mit vett észre az egyik vizsgálóorvos Károly Lajos boncolása során?
V: Az egyik vizsgálóorvos, Philippe-Jean Pelletan, a Károly Lajossal szembeni rossz bánásmódból származó hegeket vett észre az egész testén, beleértve a karját, a lábát és a lábfejét, valamint korbácsütés okozta hegeket az egész testén elöl és hátul.
Keres