Georges-Louis Leclerc (Buffon) — francia természettudós, enciklopédista

Georges‑Louis Leclerc (Buffon) — kiemelkedő francia természettudós és enciklopédista; 44 kötetes Histoire naturelle szerzője, a Jardin du Roi vezetője, hatással Lamarckra és Cuvier-re.

Georges-Louis Leclerc, Comte de Buffon (1707. szeptember 7. – 1788. április 16.), akit általában Buffonnak hívtak, francia természettudós, matematikus, kozmológus és enciklopédikus szerző volt. Montbardban született Burgundiában, s pályafutása során a természettudományok sok területén – leíró természetrajz, kísérleti fizika, földtani és kozmológiai elképzelések – tett jelentős megfigyeléseket és elméleti felvetéseket.

Tudományos munkásság és a Histoire naturelle

Buffon legismertebb műve a többkötetnyi Histoire naturelle, générale et particulière, amelynek felismerései és stílusa széles körben hatottak a korabeli és későbbi természettudósokra. Élete során 35 kötetet adott ki ebből a munkából, halála után pedig további kilencet tett közzé, összesen 44 kötetet. "Valóban, Buffon volt a 18. század második felében a természettudományi gondolkodás atyja". ^p330

Műveiben Buffon nem csupán rendszerezte és leírásokkal látta el az élőlényeket és ásványokat, hanem igyekezett összefüggéseket keresni közöttük, kísérleteket idézett fel és filozófiai megfontolásokat is közölt. Írásai sokszor közérthető, irodalmi stílusban íródtak, ezért a szélesebb olvasóközönségre is hatottak.

Főbb elméleti gondolatok és hatásuk

• Fajok és változás: Buffon felvetette, hogy a fajok nem feltétlenül örök, változatlan egységek: a környezeti tényezők és az élettörténeti viszonyok a fajok jellemzőit befolyásolhatják. Bár nézetei nem voltak mai értelemben vett evolúciós elmélet, gondolatai hozzájárultak a későbbi fejlődéselméleti gondolkodáshoz.
• Biogeográfia (Buffon-törvény): rámutatott, hogy az azonos éghajlatú, de földrajzilag elkülönült területeken élő élőlények gyakran különböznek egymástól – ez a megfigyelés előfutára lett a biogeográfia tudományának.
• Föld korának becslése: Buffon kísérleti és elméleti módszerekkel is próbálta megbecsülni a Föld életkorát (például a lehűlés folyamatára vonatkozó elképzelések alapján), és eredményei több tízezer éves földtörténeti skálát sugalltak. Ezek a becslések a korabeli egyházi és tudományos nézetekkel is vitát váltottak ki.

Intézményi szerep, oktatás és hatás

Buffon hosszú ideig a Jardin du Roi intendánsa (igazgatója) volt; ez a Jardin du Roi a Kew Gardens francia megfelelője. Intendáns-ként a kertet és gyűjteményeit rendezetten tartotta, tudományos munkák és oktatás központjává tette, és hozzájárult a természettudományi gyűjtemények modern értelemben vett kialakulásához. A párizsi Lycée Buffont róla nevezték el. Jardin des Plantes mai intézményi kerete is részben az általa végzett rendező munka örökségét viseli.

Kritika, viták és örökség

Buffon nézetei időnként ellentmondásba kerültek a korabeli vallási és tudományos álláspontokkal, különösen a Föld korára vonatkozó következtetései miatt. Munkássága azonban jelentős hatást gyakorolt a következő nemzedékekre; közvetlen hatással volt olyan tudósokra mint Jean-Baptiste de Lamarckra és Georges Cuvier-re, és gondolatai hozzájárultak a 19. századi evolúciós és rendszertani elméletek kialakulásához.

Buffon tudományos és írói munkássága miatt a természetfilozófia, a természettörténet és a biogeográfia fejlődésében fontos szerepet tölt be. Nevéhez fűződik az a szemlélet, hogy a megfigyelés, a kísérlet és a rendszerezés egyaránt nélkülözhetetlen a természettudományos munkában.

Munkája

Természettudomány

Buffonra leginkább a Histoire naturelle című műve miatt emlékeznek. "Ezt a ragyogó stílusban megírt művet ... Európa minden művelt embere olvasta".^p330 A művet számos nyelvre lefordították, így a kor egyik legolvasottabb szerzőjévé vált, Montesquieu, Rousseau és Voltaire riválisává.

A Histoire naturelle első köteteiben Buffon megkérdőjelezte a matematika hasznosságát, kritizálta Carl Linné rendszertani megközelítését a természetrajzban, felvázolta a Föld történetét, amely kevéssé kapcsolódik a bibliai beszámolóhoz, és olyan szaporodáselméletet javasolt, amely ellentétes a meglévő elképzelésekkel.

A korai köteteket a Sorbonne teológiai fakultása elítélte. Buffon visszavonták, de a sérelmezett kötetek kiadását változatlanul folytatta.

Buffon megjegyezte, hogy a hasonló környezet ellenére a világ különböző régióiban különböző növények és állatok élnek. Ez a később Buffon-törvényként ismert megfigyelés lehet a biogeográfia első alapelve.

Közös leszármazás

Buffon megértette a közös leszármazás gondolatát, és többször is tárgyalta azt. Ez nem jelenti azt, hogy hitt benne. Valószínűleg nem hitt benne, de számos alkalommal meglehetősen nyíltan tárgyalt róla. Elképzeléseinek értelmezése nem egyszerű, mivel munkássága során sokszor visszatért a témákra.

"...az összes állatot úgy tekinthetjük, mintha egyetlen családot alkotna... azt mondhatnánk... hogy a majom az ember családjába tartozik... hogy az ember és a majom közös eredetűek: hogy valójában minden család, a növények és az állatok között is, egy közös törzsből származik, és hogy minden állat egyetlen állatból származik, amelyből az idők folyamán... az összes többi állatfaj származik"...

"De ez korántsem a természet megfelelő ábrázolása. A kinyilatkoztatás tekintélye biztosít bennünket arról, hogy... minden faj első párja teljesen megformálva került ki a Teremtő kezéből".^p332

A 14. kötetben azt állította, hogy a világ összes négylábúja egy mindössze harmincnyolc négylábúból álló eredeti halmazból fejlődött ki. Ezen az alapon néha "transzformistának" és Darwin előfutárának tekintik.

Földtudomány

A Les époques de la nature (1778) című művében Buffon a Naprendszer keletkezéséről értekezett, és azt feltételezte, hogy a bolygókat egy üstökösnek a Nappal való ütközése hozta létre.

Azt is felvetette, hogy a Föld sokkal korábban keletkezett, mint James Ussher érsek i. e. 4004-ben. A Montbard-i le Petit Fontenet laboratóriumában vizsgált vas lehűlési sebességére alapozva kiszámította, hogy a Föld kora 75 000 év. Elképzeléseit ismét elítélte a Sorbonne, és a további problémák elkerülése érdekében ismét visszavonást adott ki.

Jelentősége a modern biológia szempontjából

Charles Darwin írta A fajok eredete harmadik kiadásához csatolt előzetes történeti vázlatában: "Elhaladva... Buffont, akinek írásait nem ismerem". Majd a negyedik kiadástól kezdve ezt úgy módosította, hogy "az első szerző, aki az újkorban tudományos szellemben foglalkozott vele [az evolúcióval], Buffon volt. De mivel véleményei a különböző korszakokban erősen ingadoztak, és mivel a fajok átalakulásának okairól és eszközeiről nem szól, itt nem kell a részletekre kitérnem".

Buffon paradoxonja az, hogy Ernst Mayr szerint:

Nem volt evolucionista, mégis ő volt az evolucionizmus atyja. Ő volt az első, aki számos evolúciós problémát megvitatott, olyan problémákat, amelyeket Buffon előtt senki sem vetett fel.... ő hívta fel rájuk a tudományos világ figyelmét.

Arisztotelészen és Darwinon kívül az organizmusok [egész állatok és növények] tanulmányozására senki másnak nem volt ilyen messzemenő hatása.

Az evolúció gondolatát a tudomány területére emelte. Kidolgozta a "típusok egységének" fogalmát, az összehasonlító anatómia előfutárát. Mindenki másnál nagyobb mértékben neki köszönhető, hogy elfogadták a földtörténet hosszú távú skáláját. Ő volt a biogeográfia megalapítója. Mégis akadályozta az evolúciót azzal, hogy gyakran támogatta a fajok megváltoztathatatlanságát. Olyan fajkritériumot, a faj tagjai közötti termékenységet állított fel, amelyet bevehetetlennek gondoltak.

Buffon szobra a Jardin des Plantes-ban

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Georges-Louis Leclerc, Comte de Buffon?

K: Milyen hatással volt Buffon a természettudományra?

K: Hány kötetet adott ki Buffon a Histoire Naturelle című könyvéből?

K: Mi volt Buffon beosztása a Jardin du Roi-ban?

K: Van Párizsban egy Buffonról elnevezett iskola?

K: Buffon csak természettudós volt?

K: Mikor született és mikor halt meg Buffon?

Keresés betűvel