Georges-Louis Leclerc, Comte de Buffon (1707. szeptember 7. – 1788. április 16.), akit általában Buffonnak hívtak, francia természettudós, matematikus, kozmológus és enciklopédikus szerző volt. Montbardban született Burgundiában, s pályafutása során a természettudományok sok területén – leíró természetrajz, kísérleti fizika, földtani és kozmológiai elképzelések – tett jelentős megfigyeléseket és elméleti felvetéseket.

Tudományos munkásság és a Histoire naturelle

Buffon legismertebb műve a többkötetnyi Histoire naturelle, générale et particulière, amelynek felismerései és stílusa széles körben hatottak a korabeli és későbbi természettudósokra. Élete során 35 kötetet adott ki ebből a munkából, halála után pedig további kilencet tett közzé, összesen 44 kötetet. "Valóban, Buffon volt a 18. század második felében a természettudományi gondolkodás atyja". p330

Műveiben Buffon nem csupán rendszerezte és leírásokkal látta el az élőlényeket és ásványokat, hanem igyekezett összefüggéseket keresni közöttük, kísérleteket idézett fel és filozófiai megfontolásokat is közölt. Írásai sokszor közérthető, irodalmi stílusban íródtak, ezért a szélesebb olvasóközönségre is hatottak.

Főbb elméleti gondolatok és hatásuk

  • Fajok és változás: Buffon felvetette, hogy a fajok nem feltétlenül örök, változatlan egységek: a környezeti tényezők és az élettörténeti viszonyok a fajok jellemzőit befolyásolhatják. Bár nézetei nem voltak mai értelemben vett evolúciós elmélet, gondolatai hozzájárultak a későbbi fejlődéselméleti gondolkodáshoz.
  • Biogeográfia (Buffon-törvény): rámutatott, hogy az azonos éghajlatú, de földrajzilag elkülönült területeken élő élőlények gyakran különböznek egymástól – ez a megfigyelés előfutára lett a biogeográfia tudományának.
  • Föld korának becslése: Buffon kísérleti és elméleti módszerekkel is próbálta megbecsülni a Föld életkorát (például a lehűlés folyamatára vonatkozó elképzelések alapján), és eredményei több tízezer éves földtörténeti skálát sugalltak. Ezek a becslések a korabeli egyházi és tudományos nézetekkel is vitát váltottak ki.

Intézményi szerep, oktatás és hatás

Buffon hosszú ideig a Jardin du Roi intendánsa (igazgatója) volt; ez a Jardin du Roi a Kew Gardens francia megfelelője. Intendáns-ként a kertet és gyűjteményeit rendezetten tartotta, tudományos munkák és oktatás központjává tette, és hozzájárult a természettudományi gyűjtemények modern értelemben vett kialakulásához. A párizsi Lycée Buffont róla nevezték el. Jardin des Plantes mai intézményi kerete is részben az általa végzett rendező munka örökségét viseli.

Kritika, viták és örökség

Buffon nézetei időnként ellentmondásba kerültek a korabeli vallási és tudományos álláspontokkal, különösen a Föld korára vonatkozó következtetései miatt. Munkássága azonban jelentős hatást gyakorolt a következő nemzedékekre; közvetlen hatással volt olyan tudósokra mint Jean-Baptiste de Lamarckra és Georges Cuvier-re, és gondolatai hozzájárultak a 19. századi evolúciós és rendszertani elméletek kialakulásához.

Buffon tudományos és írói munkássága miatt a természetfilozófia, a természettörténet és a biogeográfia fejlődésében fontos szerepet tölt be. Nevéhez fűződik az a szemlélet, hogy a megfigyelés, a kísérlet és a rendszerezés egyaránt nélkülözhetetlen a természettudományos munkában.