Georges-Louis Leclerc, Comte de Buffon...

Munkája

Természettudomány

Buffonra leginkább a Histoire naturelle című műve miatt emlékeznek. "Ezt a ragyogó stílusban megírt művet ... Európa minden művelt embere olvasta".^p330 A művet számos nyelvre lefordították, így a kor egyik legolvasottabb szerzőjévé vált, Montesquieu, Rousseau és Voltaire riválisává.

A Histoire naturelle első köteteiben Buffon megkérdőjelezte a matematika hasznosságát, kritizálta Carl Linné rendszertani megközelítését a természetrajzban, felvázolta a Föld történetét, amely kevéssé kapcsolódik a bibliai beszámolóhoz, és olyan szaporodáselméletet javasolt, amely ellentétes a meglévő elképzelésekkel.

A korai köteteket a Sorbonne teológiai fakultása elítélte. Buffon visszavonták, de a sérelmezett kötetek kiadását változatlanul folytatta.

Buffon megjegyezte, hogy a hasonló környezet ellenére a világ különböző régióiban különböző növények és állatok élnek. Ez a később Buffon-törvényként ismert megfigyelés lehet a biogeográfia első alapelve.

Közös leszármazás

Buffon megértette a közös leszármazás gondolatát, és többször is tárgyalta azt. Ez nem jelenti azt, hogy hitt benne. Valószínűleg nem hitt benne, de számos alkalommal meglehetősen nyíltan tárgyalt róla. Elképzeléseinek értelmezése nem egyszerű, mivel munkássága során sokszor visszatért a témákra.

"...az összes állatot úgy tekinthetjük, mintha egyetlen családot alkotna... azt mondhatnánk... hogy a majom az ember családjába tartozik... hogy az ember és a majom közös eredetűek: hogy valójában minden család, a növények és az állatok között is, egy közös törzsből származik, és hogy minden állat egyetlen állatból származik, amelyből az idők folyamán... az összes többi állatfaj származik"...

"De ez korántsem a természet megfelelő ábrázolása. A kinyilatkoztatás tekintélye biztosít bennünket arról, hogy... minden faj első párja teljesen megformálva került ki a Teremtő kezéből".^p332

A 14. kötetben azt állította, hogy a világ összes négylábúja egy mindössze harmincnyolc négylábúból álló eredeti halmazból fejlődött ki. Ezen az alapon néha "transzformistának" és Darwin előfutárának tekintik.

Földtudomány

A Les époques de la nature (1778) című művében Buffon a Naprendszer keletkezéséről értekezett, és azt feltételezte, hogy a bolygókat egy üstökösnek a Nappal való ütközése hozta létre.

Azt is felvetette, hogy a Föld sokkal korábban keletkezett, mint James Ussher érsek i. e. 4004-ben. A Montbard-i le Petit Fontenet laboratóriumában vizsgált vas lehűlési sebességére alapozva kiszámította, hogy a Föld kora 75 000 év. Elképzeléseit ismét elítélte a Sorbonne, és a további problémák elkerülése érdekében ismét visszavonást adott ki.

Jelentősége a modern biológia szempontjából

Charles Darwin írta A fajok eredete harmadik kiadásához csatolt előzetes történeti vázlatában: "Elhaladva... Buffont, akinek írásait nem ismerem". Majd a negyedik kiadástól kezdve ezt úgy módosította, hogy "az első szerző, aki az újkorban tudományos szellemben foglalkozott vele [az evolúcióval], Buffon volt. De mivel véleményei a különböző korszakokban erősen ingadoztak, és mivel a fajok átalakulásának okairól és eszközeiről nem szól, itt nem kell a részletekre kitérnem".

Buffon paradoxonja az, hogy Ernst Mayr szerint:

Nem volt evolucionista, mégis ő volt az evolucionizmus atyja. Ő volt az első, aki számos evolúciós problémát megvitatott, olyan problémákat, amelyeket Buffon előtt senki sem vetett fel.... ő hívta fel rájuk a tudományos világ figyelmét.

Arisztotelészen és Darwinon kívül az organizmusok [egész állatok és növények] tanulmányozására senki másnak nem volt ilyen messzemenő hatása.

Az evolúció gondolatát a tudomány területére emelte. Kidolgozta a "típusok egységének" fogalmát, az összehasonlító anatómia előfutárát. Mindenki másnál nagyobb mértékben neki köszönhető, hogy elfogadták a földtörténet hosszú távú skáláját. Ő volt a biogeográfia megalapítója. Mégis akadályozta az evolúciót azzal, hogy gyakran támogatta a fajok megváltoztathatatlanságát. Olyan fajkritériumot, a faj tagjai közötti termékenységet állított fel, amelyet bevehetetlennek gondoltak.

Buffon szobra a Jardin des Plantes-ban