Erich Honecker (1912. augusztus 25. - 1994. május 29.) keletnémet kommunista politikus, aki 1971-től 1989-ig vezette a Német Demokratikus Köztársaságot.
A német újraegyesítés után a Szovjetunióba ment, de az új orosz kormány visszaküldte Németországba, ahol bebörtönözték és bíróság elé állították hazaárulásért és a hidegháború alatt elkövetett bűncselekményekért. Mivel azonban májrákban haldoklott, kiengedték a börtönből. Másfél évvel később chilei száműzetésben halt meg.
Korai évek és politikai felemelkedés
Erich Honecker 1912-ben született a Saar-vidéki Neunkirchenben. Fiatalon kapcsolódott be a kommunista ifjúsági mozgalomba, majd a Német Kommunista Párt tagja lett. A nácik hatalomra jutása után politikai tevékenysége miatt többször üldözték és bebörtönözték; a második világháború után a Szovjetizált német területen építette politikai karrierjét.
A háborút követően a Német Szocialista Egységpárt (SED) különböző vezető pozícióit töltötte be. 1971-ben leváltotta Walter Ulbrichtot, és a SED főtitkáraként, majd a de facto államfőként (a párt és az állami szervek élén) ő vált az NDK meghatározó irányítójává.
Politikája és kormányzása
Honecker korszaka során az NDK-ban egyszerre voltak jelen a jóléti intézkedések és a szigorú politikai elnyomás. A 1970-es években a vezetés igyekezett javítani az életkörülményeket: lakásépítések, egészségügyi és oktatási ellátás kiterjesztése szerepelt a politikai kommunikációban, és az ország nemzetközi elismerése is nőtt (például a két német állam viszonyának rendezése a 1970-es években).
Ugyanakkor a belső rend fenntartására szolgáló eszközök — elsősorban a titkosrendőrség, a Stasi — erős szerepet kaptak. A határon történő menekülés megakadályozása, a szabadságjogok korlátozása és politikai elnyomás jellemezte a rendszer működését; a berlini fal fenntartását és a határon bekövetkezett haláleseteket a kritikusok Honecker rezsimjének súlyos felelősségével hozzák összefüggésbe.
Külföldi kapcsolatok és gazdasági helyzet
Honecker idején az NDK szoros szövetségben állt a Szovjetunióval, és a szovjet támogatás fontos pillére volt az ország működésének. A 1980-as évek közepére az NDK gazdasága azonban stagnálni kezdett: elavult ipar, növekvő adósságok és külső finanszírozás iránti függés jellemezték. Amikor a Szovjetunióban Mikhail Gorbacsov reformokat (peresztrojka, glasznoszty) vezetett be, Honecker elutasította a hasonló irányú változtatásokat, ami társadalmi feszültségekhez vezetett.
Bukás, pere és száműzetés
1989-ben Kelet-Németországban tömeges tüntetések kezdődtek, leginkább a szabadságjogokért és a politikai reformokért. A növekvő nyomás és a párt belső megosztottsága miatt Honecker 1989. október 18-án lemondott, utóda rövid ideig Egon Krenz volt. A berlini fal még 1989 novemberében leomlott, és a következő évben bekövetkezett német újraegyesítés után Honecker helyzete megváltozott.
Előbb a Szovjetunióba távozott, majd a Szovjetunió felbomlása után az új orosz vezetés visszaadta Németországnak. Németországban bíróság elé állították; vádak között szerepeltek a keletnémet határon történt halálesetekkel kapcsolatos bűncselekmények és más, a rendszer működéséhez köthető ügyek. Egészségi állapota súlyosbodott: májrákot diagnosztizáltak nála, ezért a tárgyalást részben felfüggesztették, majd egészségi állapota miatt kiengedték a fogságból. Később Chilébe távozott, ahol 1994-ben meghalt.
Megítélése és öröksége
Erich Honecker személye ma erősen megosztó: egyesek számára a stabilitás és a szociális szolgáltatások garantálójaként jelenik meg, mások számára az állami elnyomás és a szabadságjogok megsértésének szimbóluma. Történészek és közvélemény ma is vitatják politikájának hosszú távú hatásait, különösen a reformok elutasításának szerepét az NDK összeomlásában.
Rövid idővonal (kiemelt események):
- 1912 — születés Neunkirchenben
- 1930-as évek — politikai tevékenység, náci üldöztetés, bebörtönzés
- 1945 után — szerep az NDK politikai életében
- 1971 — SED főtitkára, az NDK vezetője
- 1989 — lemondás a tömegtüntetések és párton belüli nyomás hatására
- 1992 körül — visszaszolgáltatás Németországnak és bírósági eljárás
- 1994 — halál Chilei száműzetésben