Erich Honecker (1912–1994) — az NDK kommunista vezetője (1971–1989)

Honecker a mai Saar-vidéken, Neunkirchenben született. Két testvére és három nővére volt.

1926-ban csatlakozott a Németországi Kommunista Ifjúsági Szövetséghez (KJVD), a Németországi Kommunista Párt (KPD) ifjúsági tagozatához, majd 1929-ben belépett magába a KPD-be. 1928 és 1930 között tetőfedőként dolgozott, de nem fejezte be a szakmunkásképzőt. Ezt követően Moszkvába küldték, hogy a Nemzetközi Lenin Iskolában tanuljon, és élete végéig főállású politikus maradt.

1931-ben visszatért Németországba, és 1935-ben letartóztatták, miután a nácik hatalomra kerültek (Machtübernahme). Kommunista tevékenységéért 1937-ben tíz évre ítélték, és a második világháború végéig fogságban maradt. A háború végén Honecker újra a kommunista pártban kezdett dolgozni Walter Ulbricht vezetője alatt. 1946-ban a régi KPD és a keletnémet szociáldemokratákból alakult új Német Szocialista Egységpárt (Sozialistische Einheitspartei Deutschlands, SED) egyik első tagja lett.

Az 1946. októberi választások után a szovjet megszállási övezetben parlamenti képviselő volt. A Német Demokratikus Köztársaság 1949. október 7-én jött létre. Alkotmánya a Szovjetunióéhoz hasonló kormányzati rendszert hozott létre. Honecker 1950-ben a Központi Bizottság titkárságának tagjelöltje, 1958-ban pedig teljes jogú tagja lett.

1961-ben Honecker irányította a berlini fal építését. 1971-ben politikai hatalmi harcba kezdett. A szovjetek őt támogatták, így Honecker lett a Szocialista Egységpárt új vezetője, vagyis főtitkára, Walter Ulbricht helyére. 1976-ban az Államtanács (Staatsratsvorsitzender) elnöke is lett.

Honecker alatt nagymértékben javult az életszínvonal, annak ellenére, hogy az NDK-ban volt a legmagasabb az életszínvonal a keleti blokk országai között. Több fogyasztási cikket tettek elérhetővé, és felgyorsult az új házak építése.

Bár Honecker jobban törődött az emberekkel a javak és a lakhatás terén, nem engedte meg a kormány kritikáját. Ennek legnyilvánvalóbb megnyilvánulása a berlini fal volt. Ebben az időszakban mintegy 125 keletnémet állampolgárt öltek meg, amikor megpróbáltak átjutni a határon Nyugat-Berlinbe.

A külkapcsolatokban Honecker soha nem engedné meg az egységes Németországot. Nagyon lojális volt a Szovjetunióhoz, de elfogadta az enyhülést (vagyis a nyugati országok barátságosabbá válását). Kelet-Németország az ő kormányzása alatt még Nyugat-Németországgal is barátságosabbá vált. 1987 szeptemberében ő lett az első keletnémet államfő, aki Nyugat-Németországba látogatott.

Az 1980-as évek végén Mihail Gorbacsov szovjet vezető bevezette a glasznosztyot és a peresztrojkát, a kommunizmus liberalizálását célzó reformokat. Honecker és a keletnémet kormány azonban nem volt hajlandó hasonló reformokat végrehajtani a DDR-ben. Ahogy a reformmozgalom elterjedt Közép- és Kelet-Európában, a keletnémet kormány ellen tüntetések kezdődtek. A legnagyobbak az 1989-es hétfői tüntetések voltak Lipcse városában. A DDR többi vezetője úgy döntött, hogy megszabadul Honeckertől, és 1989. október 18-án lemondásra kényszerítették. Helyette Egon Krenz vette át a hatalmat.

A német újraegyesítés után Honecker egy Berlin melletti szovjet katonai kórházban tartózkodott. Ezután feleségével együtt Moszkvába menekült, hogy elkerülje a hidegháborús bűnökkel kapcsolatos vádakkal kapcsolatos büntetőeljárást. A német kormány szerint azért kell felelősségre vonni, mert 192 keletnémet halt meg, amikor megpróbálta elhagyni Kelet-Németországot. Miután a Szovjetunió 1991 decemberében felbomlott, Honecker a moszkvai chilei nagykövetségre ment, de Borisz Jelcin kormánya 1992-ben visszaküldte. A per 1993 elején kezdődött, de Honeckert egészségi állapota miatt szabadon engedték, és még az év január 13-án Chilébe költözött, ahol lányával, Sonjával, annak chilei férjével, Leo Yáñezzel és fiukkal, Robertóval él. 1994. május 29-én halt meg májrákban a chilei Santiagóban.

Honecker 1950-ben vette feleségül Edith Baumannt, akitől 1953-ban vált el. Egy lányuk született, Erika (sz. 1950). 1953-ban feleségül vette Margot Feistet, akivel haláláig házasok maradtak. Egy lányuk született, Sonja, aki 1952-ben született. Margot Honecker a kelet-németországi nemzeti oktatási miniszter volt.

• "A fal 50, sőt 100 év múlva is állni fog, ha nem szüntetik meg az okokat, amelyek miatt épült." (Berlin, 1989. január 19.)

(Német: Die Mauer wird in 50 und auch in 100 Jahren noch bestehen bleiben, wenn die dazu vorhandenen Gründe noch nicht beseitigt sind)

• "Sem ökör, sem szamár nem képes megállítani a szocializmus fejlődését." Berlin, 1989. október 7.

(Németül: Den Sozialismus in seinem Lauf, halten weder Ochs' noch Esel auf)