Sárgamellényes darázs (Vespula, Dolichovespula) — leírás és életmód

Sárgamellényes darázs (Vespula, Dolichovespula) — leírás és életmód: kinézet, fullánk, táplálkozás, szaporodás és elterjedés áttekintő, könnyen érthető útmutató.

Szerző: Leandro Alegsa

A sárgamellényes darázs (angolul gyakran „yellow jacket”) a Vespula és a Dolichovespula nemzetségekbe tartozó darázs fajokat foglalja magában. Egyes angol nyelvű országokban a köznyelv egyszerűen „wasp”-nak vagy „yellowjacket”-nek hívja őket. A legtöbb sárgamellényes fekete és sárga mintázatú; előfordulnak fekete–fehér változatok is. Külsőleg gyakran összetévesztik a méhekkel, de a sárgamellényesek teste kevésbé szőrös, deréktájuk karcsúbb, és fullánkjuk sima, így többször is képesek csípni.

Leírás

Az egyedek mérete fajonként változó: a dolgozók általában 10–16 mm közöttiek, a királynők ennél nagyobbak. A test jellegzetes színezetét fekete és sárga csíkok adják, de a csíkok vagy foltok mintázata segít megkülönböztetni a fajokat (például Vespula vulgaris, Vespula germanica vagy Dolichovespula media). A felnőtt darazsak szárnyai átlátszóak, a szemek nagyok, a lábak viszonylag hosszúak.

Életmód és táplálkozás

A felnőtt sárgamellényesek étrendje elsősorban cukrokból és szénhidrátokból áll: nektárt, gyümölcslevet, levet és elhullott állatok nedveit fogyasztják. Emellett gyakran járnak emberi ételekre, édességekre és húsokra is, ezért nyáron-ősszel gyakran zavarják a piknikezőket. A lárvák számára a dolgozók fehérjében gazdag eleséget hoznak: más rovarokat (legyeket, hernyókat, pókokat) elejtenek vagy megtalálnak, megpuhítanak és a lárváknak adják, ezért ragadozónak tekinthetők.

Életciklus

A sárgamellényesek társas rovarok: az egész kolónia egy termékeny királynőből és dolgozókból áll. Mérsékelt éghajlaton az életciklus évszakonként ismétlődik: a megtermékenyített új királynők ősszel párosodnak, majd télen rejtve telelnek. Kora tavasszal új királynők alapítják a fészket, a kolónia nyár végére-ősz elejére éri el csúcslétszámát. Az ősz folyamán új királynők és hímek (ivarosok) keletkeznek; a dolgozók télen elpusztulnak, míg a megtermékenyített királynők hibernálnak és a következő évben új kolóniát indítanak.

Fészkek és viselkedés

A sárgamellényesek papírszerű fészket építenek, melyet megrágott fa rostjaiból és váladékból készítenek. A fészek elhelyezkedése fajonként változik: sok Vespula-faj a föld alatt (régi rágcsálóodvakban, üregekben) épít, míg a Dolichovespula-fajok gyakran bokrokban, fák ágain vagy épületek eresze alatt függő fészkeket építenek. A fészek közelében a dolgozók területvédővé válhatnak és agresszívan védekeznek, különösen késő nyáron és ősszel, amikor a kolónia eléri a csúcslétszámot.

Előfordulás

A sárgamellényesek természetes elterjedése főként a holarktikus régióra terjed ki, de bizonyos fajokat sok helyre behurcolták. Észak-Amerikában, valamint Kanada, Ausztrália és Új-Zéland egyes részein őshonosak vagy betelepültek és helyi ökológiai problémákat is okozhatnak. Egyes invazív fajok nagy populációkat képeznek, versenyezve a helyi rovarfaunával és zavarva a rekreációs tevékenységeket.

Veszélyek emberre és védekezés

A sárgamellényesek csípése fájdalmas, és többször is képesek csípni, mert fullánkjuk nem marad a bőrben. Az érzékeny egyéneknél akár súlyos allergiás reakció (anafilaxia) is felléphet, ami életveszélyes. Fészek közeli zavarása, hirtelen mozdulatok vagy étel megközelítése provokálhatja a kolóniát. Ajánlott a fészket szakemberrel eltávolíttatni, soha ne próbáljuk a közelében kézzel beavatkozni.

Hasznos megelőző intézkedések:

  • Élelmiszert és édes italokat zárt edényben tartani a szabadban.
  • Hulladék és komposztgödrök fedelének biztosítása.
  • Otthoni repedések, üregek lezárása, ahol fészket építhetnének.
  • Fészkek észlelésekor szakértő (kártevőirtó) értesítése.

Ökológiai szerep

Bár gyakran kellemetlenséget okoznak, a sárgamellényesek fontos ragadozók a kertben és a mezőn: szabályozzák a rovarpopulációkat, és hozzájárulnak a dögevők lebontásához. Egyes fajok pollinációban is részt vesznek, miközben nektárt gyűjtenek. Az ökológiai egyensúly részeként jelenlétüknek pozitív és negatív hatásai egyaránt vannak.

Összefoglalva: a Vespula és Dolichovespula nemzetségekbe tartozó sárgamellényes darazsak jellegzetes, fekete–sárga mintázatú társas rovarok, amelyek fészket építenek, ragadoznak más rovarokra, és felnőttként cukortartalmú táplálékot fogyasztanak. Ismeretük és óvatos kezelése fontos a biztonság és az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a yellowjacket?


A: A sárgamakréla a Vespula és a Dolichovespula nemzetségekbe tartozó darázs.

K: Mivel tévesztik össze gyakran a sárgamellényt?


V: A sárgaméheket gyakran összetévesztik a méhekkel, mert hasonló a színük.

K: Milyen a sárgaméh fullánkja?


V: A sárgaméh fullánkja egy kis tüskével rendelkezik, és többször is megcsíphet.

K: Mit esznek általában a kifejlett sárgamakrélák?


V: A felnőtt sárgamakettek étrendje általában cukrokból és szénhidrátokból áll.

K: Miért fontos ragadozói a sárgamakrélák más rovaroknak?


V: A sárgakabócák azért fontos ragadozói más rovaroknak, mert lárváikat megrágott rovarokkal táplálják.

K: Hol őshonosak a sárgamakrélák?


V: A sárgamakrélák Észak-Amerikában és Kanada, Ausztrália és Új-Zéland egyes részein őshonosak.

K: Milyen színezetűek a sárgamakrélák általában?


V: A legtöbb sárgamakó fekete-sárga, míg néhány fekete-fehér színű.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3