Yi qi — a kínai júra kori sikló dinoszaurusz különleges szárnya
Yi qi — kínai júra kori, fán élő sikló dinoszaurusz egyedi csontos csuklóval és bőrhártyás szárnnyal; páratlan átmenet a dinoszauruszok és a repülés evolúciójában.
A Yi a Kína jura korából származó, mászó és sikló dinoszauruszok nemzetségébe tartozik. Egyetlen faját, a Yi qi-t egyetlen, a kínai Hebei középső vagy késő jura időszakában talált kifejlett példányból ismerjük. Körülbelül 160 millió évvel ezelőtt élt.
Yi egy kistestű, valószínűleg fán élő (arboreális) állat volt. Családjának többi tagjához hasonlóan a Yi is rendelkezett egy szokatlan, hosszúkás harmadik ujjal, amely — az állkapcsok, a lábak és a farok mellett — fontos eleme volt a kart és a kézvégződéseket alkotó csontozatnak. Ez az ujjszerkezet segíthetett a bőrből készült hártyás siklósík (aerofoil) alátámasztásában.
Felfedezés és elnevezés
A 2015-ben leírt fosszíliát a Hebei tartományból származó, vulkáni eredetű tavak üledékeiből (a Tiaojishan-formációhoz kapcsolódó rétegek) tárták fel; a leletet a Xu és munkatársai által publikált tanulmány ismertette. A nemzetség neve, Yi, kínaiul „szárnyt” jelent, míg a fajnév, qi, „furcsa, különös” értelemmel bír — az elnevezés így nagyjából „furcsa szárny”-at jelent, utalva a példány különleges szárnystruktúrájára.
Testfelépítés és a „szárny” különlegessége
A leleten jól megőrződtek a kéz- és csuklószerkezetek. Különösen feltűnő egy hosszú, botra emlékeztető, csontos elem, amely a csuklóhoz kapcsolódott és mintegy támasztóként szolgált a hártyaszerű anyagnak. Ezt az elemet gyakran „styliform” csontként említik — elhelyezkedése és alakja egyedi az ismert dinoszauruszok között.
A testet finom, szálas tollszerű képződmények fedték: nem a modern madarak aszimmetrikus, aerodinamikus repülőtollai, hanem egyszerűbb, filamentosus (szálas) integumentumok, amelyek hőszigeteléshez és talán érzékeléshez is hozzájárultak. A kombináció — filamentosus tollak a testen és egy csontos támaszra felfüggesztett membránszerű „szárny” a karokon — különleges, a denevérek és a madarak megoldásaitól eltérő kísérletnek tűnik a levegőhasználatra.
Repülés vagy siklás?
A fosszíliából arra lehet következtetni, hogy Yi qi valószínűleg nem volt képes igazán erőforrásigényes, folyamatos szárnycsapásos (powered) repülésre, ahogyan a mai madarak teszik. Inkább a siklásra vagy rövid távolságú lebegésszerű mozgásra specializálódhatott: a membrán létrehozhatta a szükséges felhajtóerőt a fáról indított ereszkedéshez és manőverezéshez a lombkoronában.
Az, hogy a membrán valódi, életkori eredetű struktúra volt-e, vagy részben fosszilizálódott puha szövetek, vitatott kérdés volt a felfedezés után; későbbi elemzések és összehasonlítások azonban támogatják, hogy egy valódi, részben kollagénrostokkal és akár részleges tollas fedettséggel kombinált membránról volt szó.
Paleoökológia és jelentőség
- Környezet: A Tiaojishan-formáció jellegzetes, erdős, vulkáni tavakkal tarkított környezete ideális élőhelyet biztosított kis, fán élő ragadozó és rovarevő gerinceseknek.
- Viselkedés: A kombinált mászó–sikló életmód azt jelzi, hogy Yi a fák közti mozgásra és a gyors menekülésre, rejtekhelyváltásra optimalizálódott.
- Evolúciós jelentőség: A Yi qi jól szemlélteti, hogy a repüléssel vagy sikló életmóddal kapcsolatos adaptációk többféle morfológiai megoldással is kísérleteztek a theropoda vonalon. A csontos styliform elem és a membrán kialakulása párhuzamos példát adhatott más repülőgerinces megoldásokkal (például a denevérek membránjával), de evolúciós szempontból független kísérlet volt.
Összegzés
Yi qi ritka és különleges példa arra, hogy a jura korban a kis theropod dinoszauruszok között milyen sokféle és kreatív megoldás alakult ki a levegőhasználatra. Az egyedi csontozatú, részben membrános „szárny” mellett a filamentosus tollazat megjelenése is azt mutatja, hogy a repüléssel kapcsolatos struktúrák evolúciója nem volt lineáris: több úton és számos kísérleti átmeneten keresztül zajlott.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Yi?
V: A Yi a mászó és sikló dinoszauruszok egyik neme, amely a jura időszakban élt Kínában.
K: Melyik az egyetlen ismert faj a Yi-ből?
V: A Yi egyetlen ismert faja a Yi qi.
K: Hol találták a Yi qi példányát?
V: A Yi qi példányát a kínai Hebei tartományban találták.
K: Milyen régen élt a Yi?
V: A Yi körülbelül 160 millió évvel ezelőtt élt.
K: Milyen állat volt Yi?
V: A Yi egy kicsi, valószínűleg fán élő (arboreális) állat volt.
K: Mi a különleges a Yi hosszúkás harmadik ujjában?
V: Yi megnyúlt harmadik ujja segített a bőrből készült hártyás siklósík (aerofoil) alátámasztásában.
K: Mi teszi a Yi qi-t egyedivé az összes ismert dinoszaurusz között?
V: Yi qi-nek módosított csuklócsontja és siklóhártyája volt, ami egyedülálló az összes ismert dinoszaurusz között, és a denevérekéhez hasonló megjelenésű szárnyakat eredményezhetett.
Keres