A cikk címe az ü karaktert tartalmazza. Ahol ez nem áll rendelkezésre vagy nem kívánatos, ott a név Württemberg-Hohenzollernként is írható.

Württemberg-Hohenzollern a Német Szövetségi Köztársaság egyik eredeti tartománya volt. Fővárosa Tübingen volt.

Történeti áttekintés

Württemberg-Hohenzollern 1945-ben jött létre a második világháborút követő megszállási rendezések eredményeként. A tartomány a francia megszállási övezet területén alakult meg, és a vizsgált korszakban a francia katonai hatóságok adminisztrációja alatt állt. Területe nagyjából magában foglalta a korábbi Württembergi Szabad Népek Államának déli részét és a történelmi Hohenzollern-hercegséget, amely földrajzilag kis enklávékból állt.

A tartomány politikai élete és közigazgatása a németországi újjászervezés részét képezte: választásokat tartottak a regionális törvényhozás, a Landtag megválasztására, működött helyi kormány (Ministerpräsidenttel) és közigazgatási szervek, amelyek a háború utáni újjáépítést és a napi igazgatást végezték. Gazdaságilag a térség vegyes képet mutatott: mezőgazdaság, kis- és középipar, valamint egyetemi és kulturális központok (különösen Tübingen) alkották a régió alapját.

Az egyesülés és megszűnés

A tartomány sorsa részben a megszállási zónák határai által volt meghatározva. Az 1951. december 16-i népszavazást követően Württemberg-Hohenzollern egyesült az amerikai zónában lévő Württemberg-Baden és a szintén francia zónában lévő Baden tartományokkal, és 1952. április 25-én létrejött a mai Baden-Württemberg tartomány, amely az újraegyesített délnyugat-német közigazgatás alapja lett. A döntést népszerűség és politikai megfontolások egyaránt befolyásolták: sokan a gazdasági és közigazgatási hatékonyságot, valamint a történelmi és kulturális hasonlóságokat látták az egyesülés előnyében.

Terület, lakosság és hagyaték

A terület fekvése a mai Baden-Württemberg déli részén volt; a térségben megtalálhatók voltak mind a dombvidéki, mind az alföldi tájak, valamint fontos közlekedési útvonalak. A lakosság többsége német anyanyelvű volt, és a társadalom a háborút követően a normalizálódás és a gazdasági újjáépítés feladataival nézett szembe: lakáshelyreállítás, ipari termelés újbóli beindítása és a menekültek, kitelepítettek befogadása.

Württemberg-Hohenzollern történeti öröksége ma is jelen van a regionális identitásban. Az egykori közigazgatási határok és helyi intézmények egy része beolvadt az új tartományi struktúrába, más része helyi emlékezetként és történelmi kutatás tárgyaként maradt fenn. A Hohenzollern-név történelmi kapcsolataival és a württembergi hagyományokkal hozzájárult a későbbi Baden-Württemberg kulturális sokszínűségéhez.

Kapcsolódó tények

  • A tartomány létrejötte és működése a megszállási politika és a nemzetközi döntések közvetlen következménye volt.
  • Az egyesülésre kiírt 1951-es népszavazás döntő lépés volt a mai Baden-Württemberg létrejöttében.
  • Az egykori Hohenzollern-területek történelmileg kapcsolódtak a porosz uralomhoz, bár földrajzilag a délnyugat-német államok közé ékelődtek.

A világháború után a Württembergi Királyságból a Württembergi Szabad Népek Állama lett. A II. világháború után a Württembergi Szabad Népek Államának egy részét és a régi Hohenzollern Hercegséget egyesítették Württemberg-Hohenzollernben. A porosz királyi család neve Hohenzollern volt, mivel erről a területről származnak. Ezért is volt mindig Poroszország része, amíg Poroszországot a második világháború után meg nem szüntették.

Összességében Württemberg-Hohenzollern rövid fennállása ellenére fontos átmeneti szerepet töltött be Németország délnyugati részének újjászervezésében és a későbbi tartományi struktúra kialakulásában. Ma területe, intézményei és kulturális öröksége részben beépült a Baden-Württemberg tartomány arculatába.