Württemberg-Hohenzollern (1945–1952) – német tartomány rövid története
Württemberg-Hohenzollern (1945–1952) rövid története: francia megszállás, Tübingen fővárosa, Hohenzollern örökség és az 1952-es egyesüléssel létrejövő Baden‑Württemberg.
A cikk címe az ü karaktert tartalmazza. Ahol ez nem áll rendelkezésre vagy nem kívánatos, ott a név Württemberg-Hohenzollernként is írható.
Württemberg-Hohenzollern a Német Szövetségi Köztársaság egyik eredeti tartománya volt. Fővárosa Tübingen volt.
Történeti áttekintés
Württemberg-Hohenzollern 1945-ben jött létre a második világháborút követő megszállási rendezések eredményeként. A tartomány a francia megszállási övezet területén alakult meg, és a vizsgált korszakban a francia katonai hatóságok adminisztrációja alatt állt. Területe nagyjából magában foglalta a korábbi Württembergi Szabad Népek Államának déli részét és a történelmi Hohenzollern-hercegséget, amely földrajzilag kis enklávékból állt.
A tartomány politikai élete és közigazgatása a németországi újjászervezés részét képezte: választásokat tartottak a regionális törvényhozás, a Landtag megválasztására, működött helyi kormány (Ministerpräsidenttel) és közigazgatási szervek, amelyek a háború utáni újjáépítést és a napi igazgatást végezték. Gazdaságilag a térség vegyes képet mutatott: mezőgazdaság, kis- és középipar, valamint egyetemi és kulturális központok (különösen Tübingen) alkották a régió alapját.
Az egyesülés és megszűnés
A tartomány sorsa részben a megszállási zónák határai által volt meghatározva. Az 1951. december 16-i népszavazást követően Württemberg-Hohenzollern egyesült az amerikai zónában lévő Württemberg-Baden és a szintén francia zónában lévő Baden tartományokkal, és 1952. április 25-én létrejött a mai Baden-Württemberg tartomány, amely az újraegyesített délnyugat-német közigazgatás alapja lett. A döntést népszerűség és politikai megfontolások egyaránt befolyásolták: sokan a gazdasági és közigazgatási hatékonyságot, valamint a történelmi és kulturális hasonlóságokat látták az egyesülés előnyében.
Terület, lakosság és hagyaték
A terület fekvése a mai Baden-Württemberg déli részén volt; a térségben megtalálhatók voltak mind a dombvidéki, mind az alföldi tájak, valamint fontos közlekedési útvonalak. A lakosság többsége német anyanyelvű volt, és a társadalom a háborút követően a normalizálódás és a gazdasági újjáépítés feladataival nézett szembe: lakáshelyreállítás, ipari termelés újbóli beindítása és a menekültek, kitelepítettek befogadása.
Württemberg-Hohenzollern történeti öröksége ma is jelen van a regionális identitásban. Az egykori közigazgatási határok és helyi intézmények egy része beolvadt az új tartományi struktúrába, más része helyi emlékezetként és történelmi kutatás tárgyaként maradt fenn. A Hohenzollern-név történelmi kapcsolataival és a württembergi hagyományokkal hozzájárult a későbbi Baden-Württemberg kulturális sokszínűségéhez.
Kapcsolódó tények
- A tartomány létrejötte és működése a megszállási politika és a nemzetközi döntések közvetlen következménye volt.
- Az egyesülésre kiírt 1951-es népszavazás döntő lépés volt a mai Baden-Württemberg létrejöttében.
- Az egykori Hohenzollern-területek történelmileg kapcsolódtak a porosz uralomhoz, bár földrajzilag a délnyugat-német államok közé ékelődtek.
A világháború után a Württembergi Királyságból a Württembergi Szabad Népek Állama lett. A II. világháború után a Württembergi Szabad Népek Államának egy részét és a régi Hohenzollern Hercegséget egyesítették Württemberg-Hohenzollernben. A porosz királyi család neve Hohenzollern volt, mivel erről a területről származnak. Ezért is volt mindig Poroszország része, amíg Poroszországot a második világháború után meg nem szüntették.
Összességében Württemberg-Hohenzollern rövid fennállása ellenére fontos átmeneti szerepet töltött be Németország délnyugati részének újjászervezésében és a későbbi tartományi struktúra kialakulásában. Ma területe, intézményei és kulturális öröksége részben beépült a Baden-Württemberg tartomány arculatába.
A kormányfők listája
- 1945 - 1947: Schmid (SPD)
- 1947 - 1948: Bock (CDU)
- 1948 - 1952: Müller (CDU)
| · v · t · e
| ||
| Amerikai zóna | Bajorország - Bréma - Hessen (Nagy-Hessen) - Württemberg-Baden |
|
| Alsó-Szászország - Hamburg - Észak-Rajna-Vesztfália - Schleswig-Holstein | ||
| Francia zóna | Baden - Rajna-vidék-Pfalz - (Saar) - Württemberg-Hohenzollern | |
| Brandenburg - Mecklenburg-Elő-Pomeránia - Szászország - Szász-Anhalt - Türingia | ||
| Berlin (1949-90) |
| |
| · v · t · e | ||
| Államok | Baden-Württemberg - Bajorország - Brandenburg - Hessen - Alsó-Szászország - Mecklenburg-Elő-Pomeránia - Észak-Rajna-Vesztfália - Rajna-vidék-Pfalz - Saar-vidék - Szászország - Szász-Anhalt - Schleswig-Holstein - Türingia. |
|
| Városi államok | Berlin - Bréma - Hamburg | |
| Korábbi államok | Baden - Württemberg-Baden - Württemberg-Hohenzollern | |
Kérdések és válaszok
K: Mi a cikk címe?
V: A cikk címe az ü karaktert tartalmazza, amelyet Württemberg-Hohenzollernként is lehet írni.
K: Mi volt Württemberg-Hohenzollern eredeti része?
V: Württemberg-Hohenzollern a Német Szövetségi Köztársaság egyik eredeti tartománya volt.
K: Mi volt a fővárosa?
V: A fővárosa Tübingen volt.
K: Melyik zónához tartozott a második világháború után?
V: A II. világháború után a francia megszállási zónához tartozott.
K: Mikor egyesült más államokkal és alakult meg Baden-Württemberg?
V: Az 1951. december 16-i népszavazást követően egyesült Württemberg-Baden és Baden tartományokkal, és 1952. április 25-én megalakult Baden-Württemberg.
K: Hogyan vált Württemberg Württemberg szabad népi állam néven ismertté?
V: A második világháború után a Württembergi Királyság Württembergi Szabad Népek Állama néven vált ismertté.
K: Miért szerepel a Hohenzollern Poroszország nevében?
V: A Hohenzollern név egy poroszországi területről származik, ahonnan a királyi család tagjai származtak, így mindig is Poroszország része volt, amíg Poroszországot a második világháború után meg nem szüntették.
Keres

.svg.png)