Tornádó – mi az? Kialakulás, erősség (EF-skála) és veszélyek

Ismerd meg a tornádó kialakulását, az EF-skála szerinti erősséget és a veszélyeket — életmentő tudnivalók, túlélési tippek és kockázatelemzés egy helyen.

A tornádó a földet érő, hevesen forgó levegő csöve. A tornádó belsejében a szél gyorsan forog, de a körülötte lévő szél tényleges "köre" hatalmas. Ez teszi a tornádókat nagyon veszélyessé. A tornádók különösen veszélyesek az autókban vagy mobilházakban utazókra, és évente körülbelül 60 ember hal meg tornádó következtében.

A tornádók mindent elpusztítanak. Darabokra téphetik a házakat, és gyakran hagynak hajléktalanokat. A tornádókat a nedvességgel ellentétes irányú szelek okozhatják. Kisebbek, mint a hurrikán, de erősebbek. A világ tornádóinak közel háromnegyede az Egyesült Államokban történik. Azonban bárhol előfordulhatnak.

A tornádók többnyire erős zivatarok, úgynevezett szupercellás viharok során keletkeznek. Nagy károkat okoznak mindenben, ami az útjukba kerül. A tornádókat az EF0-tól az EF5-ig terjedő, továbbfejlesztett Fujita-skálán rangsorolják. Az EF0 a legkisebb kárt okozó tornádókra, az EF5 pedig a legnagyobb kárt okozó tornádókra vonatkozik.

Tornádók a világ szinte bármely részén előfordulhatnak. Az Egyesült Államokban az összes államban előfordult már tornádó. Az Egyesült Államok középső részét az ottani tornádók száma miatt "Tornádó Alley"-nek nevezik. A tornádó szélsebessége meghaladhatja a 300 mérföld/órát (480 km/h). A legtöbb tornádó szélsebessége nem éri el a 110 mérföld/órát (180 km/h), átmérője körülbelül 80 méter (250 láb), és néhány mérföldet tesz meg, mielőtt eltűnik. A természetben létező egyéb tornádószerű jelenségek közé tartozik a gustnado, a porördög, a tűzörvény és a gőzördög; a lezúdulásokat gyakran összekeverik a tornádókkal, bár hatásuk nem hasonló.

Hogyan alakulnak ki a tornádók?

A tornádók legtöbbször erős zivatarok, különösen szupercellák során jönnek létre. A folyamat röviden:

• Erős vertikális wind shear (a szél irányának és sebességének gyors változása) és heves feláramlás szükséges.
• A szupercellában kialakulhat egy forgó feláramlás, az úgynevezett mezociklon.
• Ha a mezociklonból leszálló légcella (rear-flank downdraft) és a környező levegő viszonya megfelelő, akkor a forgó levegő lecsavarodik és tölcsér formájú felhőként lóg le.
• Ha ez a tölcsér eléri a talajt és együtt mozognak a szemcsés, törmelékes részek (debris cloud), akkor létrejön a tornádó.

Nem minden tornádó szupercellából ered: léteznek landspoutok és waterspoutok, amelyek más mechanizmusokkal alakulnak ki, gyakran gyengébbek és rövidebb életűek.

EF-skála (Enhanced Fujita) — mit jelentenek az osztályok?

Az EF-skála a tornádók erejét a kártétel alapján becsüli (nem közvetlenül a mért széllökések alapján). A fő kategóriák és jellemző szélsebesség-tartományaik (megközelítő értékek):

• EF0: ~65–85 mph (105–137 km/h) — kisebb károk.
• EF1: ~86–110 mph (138–177 km/h) — közepes károk.
• EF2: ~111–135 mph (178–217 km/h) — jelentős károk.
• EF3: ~136–165 mph (218–266 km/h) — súlyos károk.
• EF4: ~166–200 mph (267–322 km/h) — rendkívüli károk.
• EF5: >200 mph (>322 km/h) — katasztrofális, gyakorlatilag teljes pusztulás.

Fontos: az EF-besorolás a keletkezett épületsérülések alapján történik, ezért néha vitatható, különösen ha a vizsgált területen kevés vagy gyenge szerkezet van a méréshez.

Típusok és jellegzetességek

• Vízörvény (waterspout): víz felett kialakuló tölcsér, lehet gyenge (fair-weather waterspout) vagy egy záporhoz kapcsolódó erősebb változat.
• Landspout: nem szupercellás, általában gyengébb, keskeny tölcsér.
• Többvortices (multiple-vortex): egy nagyobb tornádón belül több kisebb örvény is foroghat.
• Wedge tornádó: széles, gyakran nagyon pusztító, "klumpa" szerű megjelenésű.

Hol és mikor fordulnak elő?

Bár a tornádók leggyakrabban az Egyesült Államokban fordulnak elő (a világ tornádóinak jelentős része ott történik), előfordulhatnak szinte bárhol a világon, ahol erős zivatarok kialakulnak. Az USA középső része (a híres "Tornádó Alley") különösen kitett. A tornádók előfordulása szezonális: az északi féltekén a tavasztól nyár közepéig terjedő időszakban gyakoribb, de évszaktól és földrajzi helytől függően bármikor megjelenhetnek.

Figyelmeztetések, előrejelzés és észlelés

Fontos különbség:

• Watch (figyelmeztetés): adott területen kedvezőek a feltételek tornádó kialakulására — ébernek kell lenni.
• Warning (riadó): tornádót észleltek vagy radarral valószínűsítik — azonnali védelem szükséges.

Az előrejelzésben Doppler-radar, viharfigyelők, és helyi storm spotter hálózatok segítenek. Használjon helyi riasztásokat, NOAA rádiót vagy mobilos vészjelzéseket.

Veszélyek és túlélési tippek

A tornádók legveszélyesebb tényezője a repülő törmelék. Néhány alapvető túlélési tanács:

• Ha lehet, menjen le a pincébe vagy egy belső, ablaktól távoli kis helyiségbe (pl. fürdőszoba, folyosó).
• Mobilházak nem biztonságos menedékek; ha lehetséges, hagyja el őket és keressen szilárd épületet.
• Autóban nem biztonságos maradni; próbáljon meg biztonságos épületbe menni. Ha nincs menedék, keressen egy alacsony fekvésű területet és feküdjön le, takarja a fejét — de ügyeljen az áradásveszélyre.
• Ne húzódjon autópálya fölötti felüljáró alá: fokozhatja a szélerősséget és veszélyes lehet.
• Használjon védő sisakot vagy erős párnázást a fej védelmére; a törmelék okozza a legtöbb sérülést.

Gyakran összetévesztett jelenségek

Gyakran keverik a tornádókat más, hasonló megjelenésű jelenségekkel, például:

• gustnado — rövid életű, sátorszerű örvény a vihar előtti/szélezési zónában;
• porördög — gyengébb, száraz, napos időben kialakuló örvény;
• tűzörvény — tűz körül kialakuló örvény, helyi jelenség;
• gőzördög — hideg víz és meleg levegő találkozásakor keletkező kicsi örvény.

Összefoglalás

A tornádók rendkívül pusztító, de rövid életű légköri jelenségek, amelyek kialakulása erősen függ a helyi időjárási feltételektől. A legjobb védekezés a megelőzés: figyelje a helyi riasztásokat, legyen vészhelyzeti terve és tudja, hol talál menedéket. Az épületek megerősítése és a közösségi viharfigyelés jelentősen csökkentheti a sérülések és halálozások számát.

Mítoszok és tévhitek

Gyakran gondolják, hogy az ablakok kinyitása csökkenti a tornádó által okozott károkat. Bár egy erős tornádó belsejében a légköri nyomás nagymértékben csökken, nem valószínű, hogy a nyomáscsökkenés elegendő lenne ahhoz, hogy a ház felrobbanjon. Az ablakok kinyitása valójában növelheti a tornádó okozta károkat. Egy heves tornádó képes elpusztítani egy házat, függetlenül attól, hogy az ablakok nyitva vagy zárva vannak. Egy másik gyakori tévhit, hogy az autópálya felüljárók megfelelő védelmet nyújtanak a tornádók ellen. A Venturi-hatás miatt a tornádó szelei erősebbek egy felüljáró kis terében. Az 1999. május 3-i oklahomai tornádó kitörésekor három autópálya-felüljárót közvetlenül tornádó ért. Mindhárom helyen volt egy halálos áldozat és számos életveszélyes sérült. Összehasonlításképpen, ugyanezen tornádó kitörése során több mint 2000 otthon teljesen megsemmisült, további 7000 megrongálódott, és mégis csak néhány tucat ember halt meg otthonában.

Vannak olyan területek, amelyekről az emberek azt hiszik, hogy biztonságban vannak a tornádóktól, akár azért, mert egy városban vannak, akár egy nagyobb folyó, domb vagy hegy közelében, akár azért, mert természetfeletti erők védik őket. A tornádókról ismert, hogy átkelnek nagyobb folyókon, hegyeket másznak meg, völgyeket érnek el, és több városközpontot is megrongáltak. Általános szabályként elmondható, hogy egyetlen terület sincs biztonságban a tornádóktól, bár egyes területeket nagyobb eséllyel sújtanak, mint másokat.

Az 1999-es Salt Lake City-i tornádó számos tévhitet megcáfolt, többek között azt, hogy városokban nem fordulhat elő tornádó.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a tornádó?

K: Honnan származik a tornádó szó?

K: Mennyire veszélyes a tornádó az autókban vagy lakókocsikban utazó emberekre?

K: Mekkora károkat okoznak a tornádók?

K: Hol fordul elő a legtöbb tornádó?

K: Milyen skálán rangsorolják a tornádókat aszerint, hogy mekkora kárt okoznak?

Keresés betűvel