Beaufort-skála: a szélsebesség megfigyeléses skálája (0–12)

Alapok és alkalmazás

A skála 0–12-ig terjed: tizenkét szint van, plusz 0 a "nincs szél". Minden fokozathoz rövid, megfigyelésen alapuló leírás, jellemző hatások (a szárazföldön és a tengeren) és hozzávetőleges szélsebesség-tartomány (m/s és km/h) tartozik. A Beaufort-skála praktikus, mert könnyen alkalmazható műszer nélküli körülmények között is (pl. vitorlás fedélzetén, folyószakaszon vagy terepen), ugyanakkor a mai meteorológiában és hajózásban a méréseket általában anemométerekkel kiegészítik.

Gyakori átszámítási képlet a skála és a mért szélsebesség közt (közelítő, empirikus összefüggés): v ≈ 0,836 · B^(3/2), ahol v a szélsebesség m/s-ban és B a Beaufort-fokozat. Ennek inverze adható B ≈ (v / 0,836)^(2/3). Ezek csak közelítések; a hivatalos fokozatokat általában tartományokként adják meg.

0–12. fokozatok (röviden)

1. 0 – Szélcsend: 0,0–0,2 m/s (<1 km/h). A tenger tükrös, füst függőleges. A szárazföldön a levelek sem mozognak.
2. 1 – Fuvallat / gyenge légmozgás: 0,3–1,5 m/s (1–5 km/h). A füst kissé elhajlik, a levelek még csak enyhén rezdülnek.
3. 2 – Gyenge szellő: 1,6–3,3 m/s (6–11 km/h). Szél gerincek jelennek meg a vízen; a levelek és kis ágak mozognak.
4. 3 – Enyhe szellő: 3,4–5,4 m/s (12–19 km/h). A hullámok apró, töréspont nélküli hullámocskák; a fák levelei és a vékonyabb ágak folyamatosan mozognak.
5. 4 – Mérsékelt szellő: 5,5–7,9 m/s (20–28 km/h). Kisebb hullámok felkavarodnak, fehér csúcsok jelennek meg; a por és papírdarabok mozognak.
6. 5 – Friss szellő: 8,0–10,7 m/s (29–38 km/h). Gyakoribb fehér csúcsok a tengeren; kisebb ágak mozognak, a gyaloglásnál ellenállás érzékelhető.
7. 6 – Erős szél: 10,8–13,8 m/s (39–49 km/h). Nagyobb hullámok, spray; erősebben hajladozó fák, nehezebb a szabadtéri tevékenység.
8. 7 – Viharos szél (közepes vihar): 13,9–17,1 m/s (50–61 km/h). A tengeren hullámok magasodnak, a spray már messzire repül; a szárazföldön nagyobb ágak törhetnek le.
9. 8 – Vihar (gale): 17,2–20,7 m/s (62–74 km/h). Tenger visszahúzódó, nagy hullámok, jelentős spray; a gyaloglás nehézzé válik, könnyebb épületek és sátorok károsodhatnak.
10. 9 – Heves vihar: 20,8–24,4 m/s (75–88 km/h). Nagyon magas hullámok, sok spray; jelentős károk a szárazföldön (fák, tetők károsodása).
11. 10 – Viharos orkán (storm): 24,5–28,4 m/s (89–102 km/h). Nagyon nagy hullámok; nehéz, veszélyes körülmények hajózni, komoly szerkezeti károk lehetségesek.
12. 11 – Erős vihar / heves orkán: 28,5–32,6 m/s (103–117 km/h). Rendkívüli hullámok és spray; súlyos károk a parton és épületeken.
13. 12 – Orkán (hurrikán erejű szél): ≥32,7 m/s (≥118 km/h). Teljesen elszabadult tengeri viszonyok, széles körű pusztítás a szárazföldön.

A fent szereplő sebességtartományok és a hozzájuk rendelt hatások általános, nemzetközi ajánlásokon alapuló iránymutatások. A megadott hullámmagasságok a nyílt óceánon lévő hullámokra vonatkoznak, nem a partszakaszok közelében előforduló, partközeli feltételekre.

Fontos megjegyezni, hogy a skála egyszerűsége mellett is korlátai vannak: helyi domborzat, felszín (város, erdő, nyílt tenger) és rövid távú lökések jelentősen befolyásolják a tényleges hatásokat. A modern meteorológiában a Beaufort-értékeket gyakran anemométeres mérések alapján számítják át, de a skála továbbra is hasznos, mert gyors, szemléletes és könnyen alkalmazható.

Történetileg 1946 és 1970 között további 13–17. fokozatok is léteztek, amelyeket mindegyiket hurrikánként jelöltek. Mivel ezeket ritkán használták, nemzetközileg már nem alkalmazzák őket; azonban Kína és Tajvan még mindig használja ezeket a kiterjesztéseket, mert ott gyakran vannak tájfunok.

A Douglas-tengeri skála és a Douglas-szélskála hasonló célú rendszerek; ezeknél szétválasztják a tengeri (hullám) állapotokat és a szélhatásokat, így részletesebb jellemzést adnak a tengerfelszínre és a látási viszonyokra vonatkozóan.