Gyomos tengeri sárkány (Phyllopteryx taeniolatus) – leírás és élőhely

Gyomos tengeri sárkány (Phyllopteryx taeniolatus) leírása, élőhelye és álcázása — ritka ausztrál faj 3–50 m mélységben, Port Stephens–Geraldton között, Tasmánia vizeiben.

A gyomos tengeri sárkány vagy közönséges tengeri sárkány, Phyllopteryx taeniolatus, a csikóhalakkal rokon tengeri hal. A Phyllopteryx nemzetség korábban egyetlen tagjának tartották; azonban 2015-ben egy másik rokon faj, a vörös tengeri sárkány (Phyllopteryx dewysea) leírásra került. A gyomos tengeri sárkányok az Ausztrália déli partvidékén, az új-dél-walesi Port Stephens és a nyugat-ausztráliai Geraldton között 3–50 méter mély vízben fordulnak elő; a Tasmánia körüli vizekben is megtalálhatók. A testükön található gyomszerű kinövésekről kapták a nevüket: ez a jellegzetes álcázás elrejti őket, amikor a hínárrétegek és algamezők között mozognak. A gyomos tengeri sárkány Victoria állam vízi emblémája.

Leírás

A gyomos tengeri sárkány karcsú, hosszúkás testű hal, amelynek hossza általában 20–45 cm között változik. Testét változatos, gyakran élénk színezetű foltok és csíkok borítják (sárga, vöröses, lila, barna árnyalatok), valamint leveles, szálas kinövések segítik a hínárok és algák közti álcázást. A szájszerkezet rövid, csőr alakú orrnyílásból áll, amellyel kis, mozgó zooplankton- és rákocskákra szívja fel az eleséget. Mozgásukat a törzs hátán található hátiúszó és a nyaki oldalsó úszók biztosítják; maga a „gyom” kinövés nem a hal mozgását szolgálja, csupán álcaként funkcionál.

Élőhely és elterjedés

A faj elsősorban sekély, part közeli élőhelyeken él: tengeri füves rétegekben (angolnafüvek), algamezők és sziklaszirtek között, ahol bőséges a táplálék és jó az álcázás lehetősége. A megadott 3–50 méteres mélységtartományon belül a populációk lokálisan változó sűrűségben fordulnak elő, és elterjedésüket jelentősen befolyásolja a parti élőhelyek állapota és a vízhőmérséklet.

Viselkedés és táplálkozás

A gyomos tengeri sárkány lassú, óvatos mozgású hal. Tápláléka főként apró rákfélékből (például mysid-, amphipoda fajok) és más zooplanktonból áll; az ételt a szájcső segítségével gyorsan „felszívja”. Mivel nincs fogazata, az áldozatokat egészben nyeli le. Általában magányosan élnek vagy kis csoportokban láthatók, és nappal aktívabbak; erős álcázásuk miatt természetes ragadozóik kevésbé találják meg őket, de nagyobb ragadozó halakra, kesztyűs rákokra számítani lehet.

Szaporodás

A szaporodás különös: a hím hordozza a megtermékenyített petéket. A nőstény a hím testére, a farokrész közelében lévő speciális „köldök” vagy hordozófelületre rögzíti a petéket; itt a peték néhány hétig fejlődnek, majd kikelnek. A kikelő fiatalok kicsiny, önálló egyedekként kerülnek a vízbe, azonnal önálló táplálkozásra képesek. A keltetési időtartam a vízhőmérséklettől függően változhat (általában néhány hét).

Veszélyeztetettség és védelem

Bár a gyomos tengeri sárkány nem a leggyakoribb faj, elterjedése korlátozott és helyi populációi érzékenyek az élőhelyek romlására. Fő fenyegetések:

• hínár- és algamezők visszaszorulása (parti fejlesztések, kotrás, üledékesedés),
• vízminőség romlása (szennyezés, eutrofizáció),
• klímaváltozás miatti tengeri hőmérséklet-emelkedés,
• illetéktelen gyűjtés akváriumi célokra vagy emléktárgyként.

Ausztráliában számos államban és területen jogszabályok védik a tengeri sárkányokat; gyűjtésük és tartásuk engedélyhez kötött. Több akvárium és kutatóintézet foglalkozik tenyésztési és rehabilitációs programokkal, valamint a populációk tanulmányozásával.

Érdekességek

• A gyomos kinövések nem „levelek” — elsősorban álcázó szerepük van, nem a légzést vagy a táplálkozást szolgálják.
• Színeződésük egyedi lehet, így egyes egyedek felismerhetők a folt- és csíkmintázat alapján; ez segíti a kutatókat az egyedek követésében.
• Az állat kultúr- és természetvédelmi szimbólum: például Victoria állam vízi emblémájaként is ismert.

A gyomos tengeri sárkány látványa különleges élményt nyújt a búvárok és természetkedvelők számára, és megőrzésük kulcsfontosságú a parti tengeri ökoszisztémák egészségének fenntartásához.

Leírás

A gyomos tengeri sárkányok hossza elérheti a 45 cm-t. Apró rákfélékkel és más zooplanktonnal táplálkoznak, amelyeket hosszú, csőszerű orruk végébe szívnak. Nincs farkuk, amely körbetekerhetné és megragadhatná a dolgokat, mint a csikóhalaknak. A sekély zátonyokon és gyomos medrekben úsznak, és úgy néznek ki, mint a csupasz homokon sodródó gyomnövények.

Gyomos tengeri sárkány a Káposztafa-öbölben, Sydney, Ausztrália

Keresés betűvel