Velociraptor: Krétakori tollas dromaeoszaurusz, méret, karma és leletek

A Velociraptor a felső kréta korszakban, körülbelül 75-71 millió évvel ezelőtt élt kisméretű theropoda dromaeoszaurusz volt.

Karcsú, könnyű testalkatú húsevő volt. Körülbelül két méter hosszú volt (majdnem két méter) és 0,62 méter magas csípőnél, nagyobb, mint a közönséges csimpánz.

A Velociraptornak volt egy sarló alakú karma a lábán, amely 6,5 centiméter hosszú volt, és egy kisebb karom mindkét kezén. A Velociraptor melegvérű volt és tollakkal rendelkezett.

A Kínából származó fosszíliák arra utalnak, hogy az egész klád hasonló tulajdonságokkal rendelkezett.

A Velociraptor fosszíliáit először 1922-ben találták meg a mongóliai Góbi-sivatagban. 1988-ban kínai tudósok Észak-Kínában találtak Velociraptor-csontvázakat.

Az 1971-ben felfedezett híres Velociraptor egy Protoceratopsra támadva került elő egy mongóliai fosszíliában.

Mérete és testfelépítése

Hossza általában körülbelül 2 méter volt a fejától a farok végéig. Csípőmagassága megközelítőleg 0,5–0,7 méter, súlyát a leletek alapján a kutatók nagy bizonytalansággal, de tipikusan néhány–tizenöt kilogramm közé becsülik (néhány becslés ~15 kg körüli). Karcsú, könnyű csontozata és hosszú, merev faroktollai gyors, manőverező életmódra utalnak.

Tollak és anyagcsere

A Velociraptor tollairól közvetlen bizonyítékok léteznek: quill knobok (a tollak tapadását szolgáló dudorok) jelenlétét írták le néhány csonton, ami egyértelműen tollas testburkot jelez. Ez arra utal, hogy a Velociraptor tollakat viselt — nem feltétlenül repülésre alkalmasakat, hanem hőszabályozásra, jelzésre és a farok merevítésére szolgáló tollakat. A csontképződés és a mozgékonyság alapján a kutatók valószínűsítik a viszonylag magas anyagcserét (köznapi értelemben: részben melegvérűséghez közelítő fiziológia), de a pontos hőszabályozás részletei vitatottak.

A híres sarlókarom és viselkedés

A hátsó láb második ujján található, félhold alakú nagy karom (a leírt ~6,5 cm hosszúsággal) jellegzetes: funkcióját tekintve a kutatók több lehetőséget javasoltak. Egyes elméletek szerint a karma alkalmas volt a zsákmány megkaszálására vagy odaszúrására, mások inkább a megmarkoló és rögzítő szerepet hangsúlyozzák — vagyis a Velociraptor a karmaival rögzíthette a zsákmányt, miközben a fogakkal ejtette el. Kézkarmai, erős állkapcsa és éles fogai együtt egy aktív ragadozói stratégiára utalnak.

Rendszertan és rokonság

Velociraptor a Dromaeosauridae családba tartozik, amely a madarakkal közeli rokon, sok közös morfológiai vonással (például félhold alakú csukló, szárnyhoz hasonló karok, tollak). A dromaeoszauruszok közt több nem és faj ismert; a Velociraptor legismertebb faja a V. mongoliensis, de kínai lelőhelyekről további leírt példányok és rokonsági formák kerültek elő, amelyek a csoport elterjedtségét és változatosságát mutatják.

Fosszilis leletek és felfedezések

A genus fosszíliáit elsőként a mongóliai Góbi-sivatagban tárták fel (az amerikai expedíciók és leírók közreműködésével), és azóta több egész vagy részleges váz került elő Mongóliából és Észak-Kínából is. A 1971-ben felfedezett, egymással harcban megkövült példány (a „Fighting Dinosaurs” lelet) különösen látványos bizonyítéka annak, hogy a Velociraptor aktívan vadászott, illetve konfliktusba keveredett más dinoszauruszokkal, például Protoceratopsra támadva fennmaradt fosszília formájában. A kínai lelőhelyekből származó anyag pedig többek közt a tollak és a csontokon található quill knobok feltárásához járult hozzá, ami fontos bizonyíték a tollazatra vonatkozóan.

Paleoökológia és táplálkozás

A Velociraptor a késő-kréta szárazabb, félsivatagos vagy nyílt síkságokra és szállingózó folyóvölgyekre emlékeztető élőhelyeken élt, ahol más kis- és közepes testű dinoszauruszok (például Protoceratops), csontos és lágy testű zsákmányok is előfordultak. Vadászhatott élő zsákmányra vagy dögevésben is kiegészíthetett; pontos vadászati stratégia (egyszemélyes kontra csapatmunka) a fosszíliák alapján nehezen ítélhető meg egyértelműen, de a testfelépítés gyors, mozgékony ragadozóra utal.

Velociraptor a populáris kultúrában

A filmek, különösen a Jurassic Park-sorozat, dramatizálva ábrázolják a Velociraptorokat: ott jóval nagyobbak, mint a valóságban voltak, és komplex csapatvadászati viselkedéssel ruházzák fel őket. A filmes raptorok méretükben inkább a hasonló dromaeoszauruszok (pl. a Deinonychus) vagy nagyobb rokonok képére emlékeztetnek; a tudományos kutatás azonban a valódi Velociraptorokat kisebb, tollas, gyors ragadozóknak mutatja.

Összegzés

• Kor: felső kréta, kb. 75–71 millió évvel ezelőtt (felső kréta kor).
• Méret: ~2 m hossz, csípőmagasság ~0,5–0,7 m, tömeg becslések szerint néhány–tizenöt kg között.
• Jellemzők: sarló alakú hátsó karma, tollazat, karcsú test, aktív ragadozói életmód.
• Fosszíliák: főleg Mongólia (Góbi) és Észak-Kína; a 1971-es „Fighting Dinosaurs” különösen híres lelet (Protoceratopsra támadó példány).

A Velociraptor kutatása folyamatosan fejlődik: minden új lelet — csont, tollnyom, vagy teljesebb váz — finomítja képünket e dinamikus, tollas ragadozóról és a madarakhoz fűződő kapcsolatáról.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a Velociraptor?

K: Mikor élt a Velociraptor?

K: Mekkora volt a Velociraptor?

K: Milyen egyedi jellegzetesség volt a Velociraptor lábán?

K: Voltak a Velociraptornak tollai?

K: Hol találták meg a Velociraptor első kövületeit?

K: Melyik a Velociraptor híres fosszíliája?

Keresés betűvel