Velocisaurus – patagóniai futó theropoda dinoszaurusz ismertető
Velocisaurus — patagóniai futó theropoda ismertető: 1,2 m-es dinoszaurusz, egyedi középső lábközépcsont, kréta kori maradványok és életmódbeli adaptációk.
A Velocisaurus a Ceratosaurusszal rokon theropoda dinoszaurusz volt. Maradványait Patagóniában, a kréta időszakból származó rétegekben találták meg. A leletanyag rendkívül töredékes: elsősorban a hátsó végtag alsó szakaszára korlátozódik, ezért részletes rekonstrukciója és pontos rendszertani besorolása bizonytalan marad.
Leírás és morfológia
Az ismert maradványok főként láb- és lábszárcsontokra korlátozódnak. Az állat testhossza valószínűleg kicsi volt, nagyjából 1,2 métert tehetett ki, így Velocisaurus könnyű, fürge theropodaként képzelhető el. A legmeghatározóbb sajátossága a lábfej felépítése: a középső (harmadik) lábközépcsont volt a fő teherviselő elem. Ennek proximális (felső) vége megvastagodott, míg a mellette lévő második és negyedik lábközépcsontok szára jelentősen elvékonyodott.
Ez a felépítés más theropodáknál — beleértve a mai madarakat is — ismeretlen, viszont konvergens párhuzam figyelhető meg a háromujjú patásoknál, például a Mesohippus nemében: ott is a középső ujjszerkezet vette át a fő terhelést. A Bonaparte által javasolt értelmezés szerint ez a módosult lábszerkezet cursorialis, vagyis kifejezetten futásra való alkalmazkodás jele lehet.
Életmód és táplálkozás
Az alsó végtagi specializációból a kutatók arra következtetnek, hogy Velocisaurus aktív futó lehetett, aki kisebb zsákmányok elkapására vagy menekülésre támaszkodott. José Bonaparte szerint a megtalált egyetlen karom (a negyedik lábujjon) viszonylag egyenes volt, nem erősen hajlított; ez arra utalhat, hogy az állat nem speciális ragadozófogó karommal rendelkezett, ezért elképzelhető, hogy mindenevő vagy általános ragadozó-omnívornak tekinthető. Mivel a maradványok kevéssé teljesek, a táplálkozási szokások pontos meghatározása nehéz.
Rendszertan és felfedezés
A Velocisaurus leírója José Bonaparte, aki a dél-amerikai theropodák vizsgálatában meghatározó szerepet játszott. Bonaparte a lábszerkezet alapján a ceratosaurok közeli rokonaként értelmezte a fajt, azonban a rendszertani pozíció végleges megítélése korlátozott adatainak köszönhetően vitatott. A kevés és töredékes leletanyag miatt egyes munkák óvatosan kezelik a pontos családi besorolást.
Előfordulás és paleoökológia
Patagónia krétakori környezete változatos volt: a területen többféle dinoszaurusz élőhelye rekonstruálható, köztük nagytestű sauropodák, különböző ornitopodák és többféle theropoda. A Velocisaurus kis termete és futó életmódja alapján valószínű, hogy kisebb zsákmányokra, rovarokra, kis gerincesekre, illetve növényi eredetű táplálékokra is támaszkodhatott, és élettere a nyíltabb, szárazabb területekhez lehetett kötött.
Jelentőség
A Velocisaurus különleges lábszerkezete fontos példája a konvergens evolúciónak: hogyan vezethet hasonló életmód (gyors futás) hasonló morfológiai megoldásokhoz nagyon különböző törzsfőkben. Ugyanakkor a faj tudományos megértése további, jobb megőrzött leletek feltárásától függ.
Összefoglalva: a Velocisaurus egy kis, patagóniai theropoda, amelynek legfontosabb vonása a futásra specializálódott lábfej, de korlátozott leletanyaga miatt sok részlet még bizonytalan, és további fosszíliák szükségesek pontosabb rekonstrukciójához és rendszertani elhelyezéséhez.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Velocisaurus?
V: A Velocisaurus a Ceratosaurusszal rokon theropoda dinoszaurusz.
K: Hol találták meg a Velocisaurus maradványait?
V: A Velocisaurus maradványait Patagóniában találták meg a kréta időszakból származó rétegekben.
K: Mekkora a Velocisaurus becsült hossza?
V: A Velocisaurus becsült hossza 1,2 méter.
K: Mi az egyedi a Velocisaurus lábán?
V: A középső (harmadik) lábközépcsont (lábfejcsont) volt a Velocisaurus fő teherviselő eleme, és annak felső vége megvastagodott, míg a szomszédos második és negyedik lábközépcsontok tengelye jelentősen elvékonyodott.
K: A Velocisaurus lábfejének állapota megtalálható más theropodáknál vagy madaraknál is?
V: Nem, a Velocisaurus lábfejállapota más theropodáknál, beleértve a madarakat is, ismeretlen.
K: Mi a Velocisaurus lábfejállapotának javasolt adaptációja?
V: José Bonaparte azt javasolta, hogy a Velocisaurus lábfejének állapota a cursorialis (futó) életmódhoz való alkalmazkodás.
K: Miért javasolta José Bonaparte, hogy a Velocisaurus mindenevő volt?
V: José Bonaparte azért feltételezte, hogy a Velocisaurus mindenevő volt, mert a negyedik lábujj egyetlen talált karma nem ívelt, hanem viszonylag egyenes.
Keres