Delta trópusi vihar (2005)

A Delta trópusi vihar egy későn kialakuló trópusi vihar volt, amely erős extratrópusi viharként érintette a Kanári-szigeteket és Marokkót. A 2005-ös aktív atlanti hurrikánszezon huszonhatodik trópusi vagy szubtrópusi vihara volt.

A Delta trópusi vihar egy extratrópusi ciklonból alakult ki, amely lassan trópusi jellegzetességeket kapott. Nagyon rövid ideig szubtrópusi vihar is volt, mielőtt november 22-én trópusi viharrá alakult. A Delta ezután lassan és makacsul a Kanári-szigetek felé haladt. November 29-én ismét extratrópusi lett, közvetlenül azelőtt, hogy a szigetektől északra elhaladt volna.

Vihar története

November 22-én az Atlanti-óceán középső részén egy nem trópusi alacsony nyomású rendszer kezdett trópusi jellegzetességeket felvenni. Aznap késő délután az alacsony légkörből szubtrópusi Delta vihar lett, miközben az Azori-szigetektől több mint 1300 km-re (800 mérföldre) nyugat-délnyugatra helyezkedett el. Eredetileg a Nemzeti Hurrikánközpont úgy gondolta, hogy a vihar már elég trópusi jellegzetességeket szerzett ahhoz, hogy rendes trópusi viharrá minősítsék, de a vihar utáni elemzés során ezt megváltoztatták.

A vihar keringése egyre szervezettebbé vált, és a Delta november 24-én trópusi viharrá alakult. Még aznap tovább erősödött, és elérte a maximális, 110 km/h-s (70 mph) szélerősséget, ami éppen csak elmaradt a hurrikán erejétől. A hivatalos előrejelzés ekkor azt jósolta, hogy a Delta tovább erősödik és minimális hurrikánná válik, de ez nem következett be. Mindenesetre a Delta néhány napig megtartotta ezt az erősséget, miközben lassan és cikcakkban mozgott az Atlanti-óceán középső részén. Ahogy a szélnyírás erősödött a vihar felett, a Delta november 25-én gyengülni kezdett, és a következő nap végére a Delta nagyon gyenge trópusi viharrá gyengült. A számítógépes modellek némelyike azt mutatta, hogy a gyengülő trópusi vihart elnyelheti egy nyugatra kialakuló mélypont, amelyből néhány nappal később az Epsilon hurrikán lett. Ez nem történt meg, és a Delta trópusi vihar északkelet felé kezdett mozogni.

Ahogy a Delta északkelet felé, a Kanári-szigetek felé haladt, ismét megerősödött, és november 27-én elérte a második csúcspontját, éppen csak hurrikán ereje alatt. A vihar utáni elemzésben a Nemzeti Hurrikánközpont szerint a Delta valószínűleg aznap egy nagyon rövid időre elérte a hurrikán erősséget, de az adatok nem voltak elég meggyőzőek ahhoz, hogy a vihart hurrikánná minősítsék. November 28-án, ahogy a Delta közelebb került a Kanári-szigetekhez, a Delta trópusi vihar elvesztette trópusi jellegzetességeinek nagy részét. Az extratrópusi vihar, amely megtartotta a közel hurrikán erejű szeleket, aznap éjjel a szigetek északi részén mintegy 165 km-re (105 mérföldre) közelítette meg a szigeteket. A vihar később, november 29-én kora reggel Marokkóba érkezett, majd a szárazföldön gyorsan gyengült, és még aznap később Algéria északnyugati része felett eloszlott.

Vihar útvonalaZoom
Vihar útvonala

Trópusi vihar DeltaZoom
Trópusi vihar Delta

Hatás

A Kanári-szigetekről sok kárt jelentettek a Delta hatásai miatt, ahol "történelmi" eseménynek nevezték, mivel ott nagyon ritkák a hurrikánok. Tenerife és La Palma szigetét sújtotta a legsúlyosabban, ahol sok kidőlt fát és földcsuszamlást jelentettek. A legerősebb széllökés La Palmán 152 km/h (95 mph), Tenerifén pedig 147 km/h (90 mph) volt. Egy kórházat evakuálni kellett, és több repülőteret is lezártak a szigeteken. Összesen több mint 225 000 ügyfélnél szűnt meg az áramszolgáltatás és sokaknál a telefonszolgáltatás.

Egy híres természeti turisztikai látványosságot, az El Dedo de Dios-t (vagyis Isten ujját), egy több mint egy évezreden át az ég felé mutató geológiai elemet, amely a Kanári-szigetek egyik fontos tájékozódási pontja volt, a Delta szelei és a Gran Canaria partjainál tapasztalható hullámmozgás szintén elpusztította. Gran Canaria volt az a sziget, amelyik több kárt szenvedett örökségében, hiszen a vihar a százéves ablakok és keresztek mellett a galdari Cueva Pintada fedelét is elpusztította, és a sziget központjának több faluját foglyok és világítás nélkül hagyta. A delta hét emberéletet követelt; közülük hatan bevándorlók voltak, akik egy olyan hajón tartózkodtak, amely a Kanári-szigetek előtt elsüllyedt, 12 embert pedig eltűntként tartottak nyilván. A hetedik áldozatot az okozta, hogy a szél ledobott egy embert egy házról, miközben azt a vihar alatt javították.

A Delta trópusi vihar által a szigeteken okozott károk összértéke a becslések szerint meghaladta a 312 millió eurót (364 millió dollár 2005-ben). A Deltát okolták a szigetek tonhalfogásának 10-15%-os csökkenéséért is, mivel a halászokat több napig a kikötőben tartotta. A deltát Marokkóban "normális légköri zavarnak" minősítették, és ott nem jelentettek károkat. Valójában üdvözölték, mivel a gazdáknak szükségük volt az esőre, hogy befejezzék a gabonafélék vetését.

 

Viharkárok a delta TenerifénZoom
Viharkárok a delta Tenerifén

Elnevezések és rekordok

Amikor a Delta szubtrópusi vihar november 22-én kialakult, ez volt az első és legkorábbi alkalom, hogy huszonhat trópusi vagy szubtrópusi vihar alakult ki az Atlanti-óceánon egy hurrikánszezonban; ez egyben a 2005-ös szezon rekordját is meghosszabbította az egy szezonban kialakult viharok számát illetően.

Kapcsolódó oldalak

  • 2005-ös atlanti hurrikánszezon

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3