Trópusi hullámok (keleti hullámok) – definíció, hatás és hurrikánképződés
Ismerd meg a trópusi (keleti) hullámok definícióját, hatásait és hurrikánképződés szerepét: hogyan, mikor és miért alakulnak ki az Atlanti- és Csendes-óceánon.
Trópusi hullámok, vagy keleti hullámok (az Atlanti-óceánon gyakran afrikai keleti hullámok néven is említik) a légköri hullámvölgyek egy speciális típusa. Ezek kiterjedt, észak–déli irányban elnyúló, mérsékelten alacsony légnyomású zónák, amelyek keletről nyugatra haladva gyakran felhős, zivataros időjárást hoznak létre a trópusok mentén.
Képződés és szerkezet
A trópusi hullámok általában a szubtrópusi gerinc vagy magasnyomású öv déli oldalán kialakuló keleti szélzóna részén jelennek meg, az intertrópusi konvergenciazóna (ITCZ) közelében, az ITCZ északra illetve délre elhelyezkedve. Az Atlanti-óceánon sok hullám Afrikából indul ki az afrikai keleti áramlásból (ezek az ún. Cape Verde-típusú hullámok), majd nyugat felé haladnak az Egyenlítő környéki trópusok és szubtrópusok mentén.
Fizikai jellemzők
- Hosszuk tipikusan több száz–több ezer kilométer, gyakran 2 000–4 000 km körüli hullámhosszal.
- Időtartamuk (a hullámfront áthaladása egy adott helyen) általában néhány nap, gyakori periódusuk 3–5 nap.
- Átlagos, nyugat felé tartó haladási sebességük általában mérsékelt: néhány m/s, azaz körülbelül 10–35 km/h tartományban mozognak.
- Szerkezetükben jellegzetes a mezo- és szinoptikus skálájú örvényesség (vorticity) és konvergencia, amelyek elősegítik a légáramlás felemelkedését és a konvektív felhők kialakulását.
Megkülönböztetés és elnevezés
Szokták megkülönböztetni a teljesen trópusi hullámokat és azokat a hasonló, de szubtrópusi-frontokból kialakuló keleti irányú hullámokat. Utóbbiak sok tekintetben hasonló jelenségek, de nem minden esetben tekinthetők valódi trópusi hullámnak. A megnevezés a hullám eredetétől és vertikális szerkezetétől függ.
Szerep a trópusiciklon- és hurrikánképződésben
A trópusi hullámok fontos előfutárai lehetnek a trópusiciklonok kialakulásának. Amikor egy trópusi hullám fölött a tenger felszíni hőmérséklete (SST) elég magas, a környezeti függőleges vellegű szelek (szélcsapás) alacsony, és a légkör felső rétegeiben elég nagy a nedvesség, akkor a hullám vorticity-csúcsa mentén erőteljes konvekció alakulhat ki. Ezek a körülmények trópusi zivatarrendszerekből idővel trópusi ciklonokká, trópusi viharokká és egyes esetekben hurrikánokká fejlődhetnek. Az Atlanti-óceán északi térségében, valamint a Csendes-óceán északkeleti részén gyakran ezekből a hullámokból indulnak ki jelentős rendszerképződések.
Hatások
- Erős, tartós helyi záporok és heves zivatarok, amelyek intenzív esőzést és helyi árvizeket okozhatnak.
- Sok hullámhoz kapcsolódó szélsőséges időjárási jelenségek: széllökések, viharos széllökések, sőt helyenként tornádók is előfordulhatnak.
- Ha nem alakulnak trópusi ciklonná, akkor is jelentős csapadék- és vihartevékenységet hozhatnak a Karib-térségben, Közép- és Dél-Amerika partvidékén, valamint Afrikában.
- Azok a hullámok, amelyek átkelnek Közép-Amerikán, átléphetnek a Kelet-Csendes-óceánra, és ott további fejlődésnek indulhatnak (vagy fordítva).
Megfigyelés és előrejelzés
A trópusi hullámokat műholdak (vizuális és infravörös képek), mikrohullámú műholdak, szélmérő (scatterometer) adatok, felszíni mérések és repülőgépes mérések (dropsonde) segítségével követik. Az előrejelzés során a hullámok mozgása, konvergens zónái, vorticity-értékei és a környezeti feltételek (SST, szélcsapás, nedvesség) együttes értékelése dönti el, hogy van-e esély trópusi ciklonképződésre. A meteorológiai szolgálatok a hullámok nyomon követésével gyakran előre jelzik a várható zápor- és vihartevékenységet még akkor is, ha a hullám nem okoz kiterjedt ciklonképződést.
Szezonális jellemzők és ismert példák
Az Atlanti-hurrikánszezon (június 1.–november 30.) alatt a trópusi hullámok különösen aktívak, a csúcs általában augusztus–szeptemberben van, amikor a tengerfelszíni hőmérséklet és a konvektív potenciál a legkedvezőbb. Sok nagy, ún. "Cape Verde"-típusú hurrikán (ami Afrika partjainál induló erős hullámokból fejlődik) ezekhez a trópusi hullámokhoz köthető.
Összefoglalás
A trópusi (keleti) hullámok fontos légköri szerkezetek a trópusokon: nyugat felé haladva konvektív zónákat hoznak létre, nagyban befolyásolhatják a helyi időjárást, és körülmények függvényében elindíthatják a trópusiciklonok és hurrikánok fejlődését. Az előrejelzésük és követésük kulcsfontosságú a veszélyes időjárási események előrejelzésében és a lakosság időben történő riasztásában.
Jellemzők
A trópusi hullámot általában egy süllyedő, intenzíven száraz levegőjű, északkeleti szélként lejtő terület előzi meg. A teknővonal áthaladásával a szél délkeletire fordul, a páratartalom hirtelen megemelkedik, és a légkör destabilizálódik, ami kiterjedt záporokat és zivatarokat, néha súlyos zivatarokat eredményez. Ahogy a hullám nyugat felé távolodik, a záporok lassan megszűnnek.
A trópusi hullámok mögött elterjedt csapadék általános jellemzője alól figyelemre méltó kivétel az Atlanti-óceánon fordul elő. Időnként egy trópusi hullám mögött a szaharai légréteg (SAL) néven ismert, intenzíven száraz levegő hullámzik, ami felhőtlen vagy majdnem felhőtlen égboltot eredményez, mivel a konvekciót a száraz réteg inverziója korlátozza. A SAL-ban esetlegesen jelenlévő por is visszaveri a napsugárzást, enyhén lehűtve az alatta lévő légkört.
Atlantic
Az Atlanti-óceánon a trópusi hullámok az afrikai kontinensről az Atlanti-óceánra sodródó zavarokból alakulnak ki. Ezeket az afrikai keleti sugárzás hozza létre vagy erősíti fel. Az óramutató járásával megegyező irányban az Azori-szigetek közelében található nagy óceánon túli magasnyomású cella vagy anticiklon az óramutató járásával megegyező irányba tereli a keleti hullámokat Afrika partvidékéről Észak-Amerika felé. Az atlanti trópusi ciklonok mintegy 60%-a eredetileg trópusi hullámokból alakul ki, míg az intenzív atlanti hurrikánok (3. kategóriájú vagy annál nagyobb) mintegy 85%-a trópusi hullámokból alakul ki.
A trópusi ciklonok néha visszafejlődhetnek trópusi hullámokká. Ez általában akkor fordul elő, ha a felső szintű szélnyírás túl erős. A vihar újra kialakulhat, ha a felső szintű szélnyírás csökken vagy megszűnik. Ha egy trópusi hullám gyorsan mozog, erős, trópusi viharerősséget meghaladó széllökésekkel rendelkezhet, de nem tekinthető trópusi viharnak, hacsak nincs zárt cirkulációja.
Kelet-csendes-óceáni
Azt feltételezik, hogy a Csendes-óceán keleti részén a trópusi ciklonok az Észak-Afrikából érkező trópusi hullámokból is kialakulnak. A nyári hónapokban a trópusi hullámok észak felé haladhatnak, egészen az Egyesült Államok délnyugati sivatagjáig, és a jelenlegi monszunövezeten belül intenzívebb záporokat produkálhatnak.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a trópusi hullámok?
V: A trópusi hullámok egyfajta légköri hullámtörés, amely keletről nyugat felé halad, és felhőzetet és zivatarokat hoz létre.
K: Mi a másik nevük az Atlanti-óceánon?
V: Az Atlanti-óceánon afrikai keleti hullámokként is ismertek.
K: Mi is alakulhat ki a szubtrópusi és trópusi frontzónák farokrészéből?
V: A szubtrópusokon és a trópusokon a frontzónák végéből nyugatra mozgó hullámok is kialakulhatnak.
K: Ezeket a hullámokat helyesen trópusi hullámoknak nevezik?
V: Nem nevezhetjük őket trópusi hullámoknak; ezek a fordított hullámtörvények egy formája, amelyek számos jellemzőjükben megegyeznek a teljesen trópusi hullámokkal.
K: Hol alakulnak ki a trópusi hullámok?
V: A szubtrópusi gerinc vagy magasnyomású öv déli oldalán, az intertrópusi konvergenciazónától (ITCZ) északra és délre lévő szubtrópusi gerinc vagy öv déli oldalán keleties áramlásban alakulnak ki.
K: Hogyan terjednek általában a trópusi hullámok?
V: Általában a trópusok és szubtrópusok mentén, az Egyenlítő közelében uralkodó keleti szelek viszik őket nyugat felé.
K: Mihez vezethetnek a trópusi hullámok az Atlanti-óceán északi és a Csendes-óceán északkeleti részén?
V: Trópusi ciklonok kialakulásához vezethetnek az Atlanti-óceán északi és a Csendes-óceán északkeleti részén.
Keres