2008-as Laura trópusi vihar – kialakulás, lefolyás és hatások

Szeptember végén egy nagy, nem trópusi rendszer az Atlanti-óceán észak-középső része felett lassan nyugat felé távolodott az Azori-szigetekről. Az alacsony légkör hurrikán erejű szeleket produkált, de nem mutatta a trópusi ciklon jellemzőit. A vihar a következő napokban folyamatosan gyengült, de a kissé melegebb vizek fölött haladva trópusi jellegzetességeket alakított ki. Szeptember 29-re az alacsony légkörben elegendő konvekció alakult ki, és a Laura szubtrópusi viharrá nyilvánították. A minősítést követően hideg felhőfelhők kezdték körülölelni a Laura középpontját, és a cirkuláció középpontja közelében kezdtek megszilárdulni. A konvekció gyorsan szerveződött a középpont körül, és a vihar fölött elhaladó műholdakból kiderült, hogy a vihar erősödhet. Egy későbbi műholdas átvonulás figyelmen kívül hagyta az erősödés lehetőségét, mivel megerősítették, hogy az intenzitás 60 mph (95 km/h) volt. . ^[]

Laura általános szerkezete továbbra is szubtrópusi maradt, de voltak arra utaló jelek, hogy trópusi jellegzetességeket vesz fel. A délután folyamán a műholdak kimutatták, hogy Laura mély meleg magot fejlesztett ki, ami a trópusi ciklonok jellemzője, de a szélmező szubtrópusi jellegű maradt. Az éjszakai órákra a legerősebb szelek sugara 80 mérföldre (130 km) zsugorodott, ami jóval kisebb, mint ami egy szubtrópusi ciklonra jellemző. Laura azonban még mindig egy felsőszintű mélypont hatása alatt állt, és a felhőfelhők továbbra is sekélyek maradtak. A felhőtetők azonban az éjszaka folyamán hidegebbé váltak, és Laura szeptember 30-án reggelre már a trópusi ciklonná válás határán volt, de a felső szintű alacsony légkörrel való erős kölcsönhatás miatt még mindig szubtrópusi volt. Annak ellenére, hogy hidegebb vizek felett mozgott, a vízgőz műholdas felvételén megállapítást nyert, hogy Laura levált a felsőszintű mélypontról, ami azt jelzi, hogy trópusi ciklonná fejlődött. Laura viszonylag magas, 41,2° ÉSZ-i szélességen trópusi viharrá minősült.

Nem sokkal azután, hogy trópusivá nyilvánították, megjelentek az extratrópusi átmenet korai jelei. A nyugati oldalon hideg levegő kezdett belépni a viharba, és az előrejelzési modellek szerint Laura másnap reggelre extratrópusi, majd másnap később nem trópusi viharrá vált. Az éjszaka folyamán a Laurához kapcsolódó konvekció csökkenni kezdett és elvesztette trópusi jellegét, de még mindig megtartotta státuszát. Október 1-jén kora reggel az extratrópusi átmenet teljesen nyilvánvalóvá vált. Laura továbbra is trópusi maradt, de a felhőzet kezdett frontálissá válni, és a rendszer középpontja körül kevés konvekció volt. Laura később poszttrópusi ciklonná degenerálódott, egy olyan kifejezés, amelyet korábban a Kanadai Hurrikánközpont használt egy olyan vihar leírására, amely elvesztette trópusi jellegzetességeit, de nem szubtrópusi vagy extratrópusi. Az előrejelzések szerint az átmenet a nap végére befejeződik.

Bár Laura trópusi ciklon volt, nem ért szárazföld közelébe, így nem történt semmilyen hatás vagy kár, és senki sem halt meg. A vihar maradványait azonban egy felsőbb szintű sugáráramlat elkapta, és Európa felé sodorta. Nagy-Britannia egyes részein heves esőzések hullottak, amelyek helyenként árvizek felgyülemlését okozták. Emiatt az angliai Windermere közelében a Glebe Roadot mindkét irányban lezárták, az A65-ös úton Old Hutton és Kirkby Lonsdale között pedig a korábban felázott talaj, valamint a túlterhelt csapadékvíz-elvezető csatornák helyi áradásokat eredményeztek. Az M6-os autópályán a rossz útviszonyok miatt lelassult a forgalom.

Miután a most már extratrópusi Laura maradványai végleg partot értek Hollandia déli partjainál, esőfelhői keveredni kezdtek egy Norvégiától nyugatra lévő, jól fejlett alacsony légkörhöz kapcsolódó hidegfronttal, és akár 113 mm csapadékot is lehullatott Hollandia északnyugati részén, elárasztva Hippolytushoef település utcáit és otthonait. Norvégia déli részén több mint 10 000 embernek ment el az áramellátása, mert a vihar maradványai károkat okoztak az elektromos rendszerben.

• 2008-as atlanti hurrikánszezon