Tribal Hidage – 7–8. századi angolszász adólista és törzsek
Fedezze fel a Tribal Hidage titkait: 7–8. századi angolszász adólista, 35 törzs, földbírálati egységek és a merciai/northumbiai hatalom kialakulásának története.
A Tribal Hidage-t általában a 7. vagy 8. századi angolszász Angliából származó adománylistának tekintik. Ez egy 35 törzset tartalmazó lista volt, amelyek az akkoriban Dél-Angliában élő népek többségét alkották. A listán szereplő minden egyes törzs vagy királyság rendelkezett egy lekerekített számú bőrrel (földmérési egység). A modern történészek úgy vélik, hogy a merciai vagy a northumbiai főurak hozták létre, hogy adót szedjenek be a többi csoporttól.
Mi a Tribal Hidage célja és jellege?
A Tribal Hidage elsősorban egy olyan összeírásnak vagy adólistának tekinthető, amely a különböző angolszász törzsek vagy királyságok „bőrben” (hide) kifejezett értékét rögzíti. A lista célja lehetett:
- adószedés és tribute megállapítása egy erősebb hatalom részéről,
- háborús kötelezettségek és katonai mozgósítás alapjának rögzítése (a bőrök gyakran kapcsolódtak katonai szolgálathoz),
- politikai státusz vagy jogi igények alátámasztása – a számok presztízst és területi követeléseket tükrözhettek.
A “bőr” (hide) fogalma
A bőr a korabeli angolszász források egyik alapvető föld- és adómértéke volt. Nem mindig jelentett pontosan meghatározott földterületet; inkább egy olyan egység volt, amely a gazdasági termelést, adó- és katonai kötelezettséget jelölte. Régiótól és korszakonként változott, hogy mennyi földterület vagy háztartás számított egy bőrnek.
A forrás és a hitelesség kérdése
A Tribal Hidage-et csak későbbi kéziratok őrizték meg, és a szöveg többször átíródhatott, ezért a pontos keletkezési idő, a szerkesztő személye és a lista eredeti funkciója ma is vita tárgya. Néhány fontos megfontolás:
- a lista tömör, lekerekített számokat tartalmaz, ami arra utal, hogy lehetnek benne adminisztratív egyszerűsítések vagy ideológiai jellegű számítások;
- vannak benne jól ismert királyságok és olyan, ma kevésbé azonosítható népek egyaránt, ami nehezíti bizonyos helyek és értékek pontos meghatározását;
- a történészek különböző magyarázatokat javasoltak: egyesek adminisztratív felmérésként értelmezik, mások inkább reprezentatív, politikai célú összeírásnak tekintik.
Történeti jelentősége
A Tribal Hidage fontos forrás a korai középkori angolszász politikai térkép és adórendszer rekonstruálásához. Segít megérteni a királyságok közötti hierarchiát, az adóztatás és a katonai szolgáltatások kapcsolatát, valamint azt, hogy mely területek számítottak fontosnak a korabeli hatalmi központok szemében. Ugyanakkor óvatosan kell bánni a számszerű adatokkal: sok kutató hangsúlyozza, hogy a lista inkább tükrözi a kortárs politikai viszonyok ideálját vagy követeléseit, semmint pontos nép- vagy földösszeírást.
Az értelmezés és a kutatás irányai
Ma a történészek összevetik a Tribal Hidage-et más korabeli forrásokkal (például krónikákkal, jogszövegekkel és régészeti adatokkal), hogy pontosabb képet kapjanak a 7–8. századi Anglia politikai és gazdasági viszonyairól. A vita továbbra is él a keletkezés pontos idejéről (7. vagy 8. század), a szerzői hátteréről (merciai vagy northumbiai befolyás) és arról, mennyire volt gyakorlati, ill. mennyire volt inkább ideológiai célú a lista.
A Tribal Hidage tehát egyszerre értékes és problémás forrás: segít kirajzolni a korabeli politikai térképet, de az értelmezéséhez mindig hozzátartozik a forráskritika és a párhuzamos bizonyítékok figyelembevétele.
A törzsi rejtjelben említett törzsek térképe
Origins
A törzsi rejtekhely fontos történelmi dokumentum. A legrégebbi elérhető példányok a 11. század stílusában íródtak. Ez egy olyan korban készült, amikor a korábbi régiók sok neve már feledésbe merült. Egyes esetekben a lista az egyetlen bizonyíték arra, hogy az adott nevű régió vagy nép valaha is létezett. Valószínűleg léteztek régebbi változatai is a Tribal Hidage-nak, és valószínűleg még abból az időből származnak, amikor Merciai Penda uralta az angolszász Angliát (642-655).
A történészek megoszlanak abban a kérdésben, hogy a dokumentum eredetileg honnan származik. Lehet, hogy Paulinus írta a northumbriai Edwin király számára. Lehet, hogy Offa of Mercia számára készült. Mások nem egy helyet vagy uralkodási időszakot, hanem egy bizonyos időszakot jelöltek meg, amikor valószínűleg íródott - 670-690 között. A történészek nem biztosak abban, hogy mi volt a lista létrehozásának pontos oka. A legtöbben egyetértenek abban, hogy valószínűleg egy adománylista volt. Vannak arra utaló jelek, hogy a listát egy idő után frissítették. Tehát több célja is lehetett.
A Rejtőzködők listája
Az eredeti dokumentumok szövege sérült. Nem minden név olvasható tisztán. A listán szereplő nevek törzsi népcsoportokra vonatkoznak, nem pedig azokra a körzetekre vagy régiókra, amelyekben éltek. David Dumville történész három különböző átdolgozást azonosított. Ezeket az A, a B és a C átdolgozásnak nevezik.
A lista első részében 20 név szerepelt. Az első csoport végén a földbőrök teljes számát 66, 100-nak adták meg. Az egyes csoportokban szereplő földbőrök száma 66,100, tehát a szám helyes. A második, 15 nevet tartalmazó csoport alatt 242 700 irhát szerepel. Ez azonban helytelen. Ha összeadjuk az ebben a csoportban szereplő egyes nevekhez tartozó bőrök számát, akkor az összesen 244 100 lesz. Ezek szinte biztosan matematikai hibák.
Elsődleges lista
A lista első vagy elsődleges része több elismert népet tartalmazott:
- Merciai földek - 30 000 irhát.
- Wrekin lakosok - 7000 bújócska
- Lindsey-folk - 7000 rejtekhely (beleértve Hatfieldet is)
- Wrekin-lakók - 7000 rejtekhely (Staffordshire, Észak-Shropshire)
- Nyugati férfiak - 7000 állatbőr (Worcestershire, Herefordshire)
- South Gyrwas - 600 rejtekhely
- North Gyrwas - 600 rejtekhely
- Elmet lakói - 600 rejtekhely
- A fennmaradó 13 név egyenként 300 és 1200 közötti bőrrel rendelkezett.
Másodlagos lista
Úgy tűnik, hogy a listának ez a része hozzá lett adva:
- Hwicce - 7000 állatbőr. (Worcestershire, Gloucestershire, valamint Warwickshire, Herefordshire, Shropshire és Staffordshire egyes részei)
- Kelet-Angliaiak - 30 000 bújócska.
- Kelet-szászok - 7000 irhát. (Essex, Hertfordshire, Middlesex)
- Kent-i férfiak - 15 000 bőr.
- Dél-szászok - 7000 bujdosó.
- Nyugat-szászok - 100 000 irhát.
- A fennmaradó kilenc név egyenként 300 és 4000 közötti bőrrel rendelkezett.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a törzsi rejtőzködés?
V: A Tribal Hidage egy 7. vagy 8. századi angolszász Angliából származó adománylista.
K: Hány törzset soroltak fel a Tribal Hidage-ban?
V: A Tribal Hidage 35 törzset sorolt fel.
K: Mi volt a Tribal Hidage célja?
V: A Tribal Hidage-t azért hozták létre, hogy adót gyűjtsenek a többi csoporttól.
K: Mi az a hide?
V: A hide a földterület mértékegysége.
K: Ki hozta létre a törzsi rejtekhelyet?
V: A modern történészek úgy vélik, hogy a merciai vagy a northumbiai főurak hozták létre.
K: Mikor hozták létre a Tribal Hidage-t?
V: A Tribal Hidage-t a 7. vagy 8. században hozták létre az angolszász Angliában.
K: Hol élt akkoriban a legtöbb nép Dél-Angliában?
V: Az akkoriban Dél-Angliában élő népek többségét a Tribal Hidage-ban felsorolt 35 törzs képviselte.
Keres