Azariás imája és a Három szent gyermek éneke — Dániel könyvének kiegészítései
Fedezze fel Azariás imáját és a Három szent gyermek énekét — a Dániel könyvéhez tartozó bővített szakaszok története, hitbeli üzenete és csodás megmenekülése.
Az Azariás imája és a Három szent gyermek éneke két olyan szakasz, amely néhány Bibliában Dániel könyvének harmadik fejezetében található. Ezeket a szakaszokat néha Dánielhez való kiegészítéseknek nevezik.
Dániel könyvének harmadik fejezetében II. Nabukodonozor, a babiloni király hatalmas aranyból emelt szobrot állíttat, és parancsot ad, hogy mindenki imádja azt. Néhány Babilonban élő zsidó — köztük Azarja, Hananja és Misáel — megtagadja a szobor imádását. A király dühbe gurul, és halálra ítéli őket: egy nagy, lángoló kemencébe vetik őket. Ekkor egy angyal vagy «isten egyik szolgája» közbelép, és csodálatos módon megóvja a három fiatalt a tűz pusztításától; végül a király megparancsolja szabadon bocsátásukat.
Szöveg és tartalom
A történet a héber és keresztény kánonok többségében rövidebb formában maradt fenn, de a kiegészített változatokban két hosszabb rész található. A hosszabb szövegben Azariás (Azarja) imája a három férfi kemencébe vetése után kezdődik, hagyományosan a 24. verstől számítva: ebben Azarja bűnbánó imával fordul Istenhez, beismeri Júda (a régi Izrael) és népének vétkeit, kérve Isten irgalmát és oltalmát.
A másik rész, a Három szent gyermek éneke (más néven a „három ifjú éneke” vagy „a három fiatal éneke”), tovább folytatja az ünnepi dicséretet és hálát: Azarja, Hananja és Misáel dicsérik az Istent, magasztalják a teremtést, és arra hívják fel a világ minden népét, hogy csatlakozzanak imájukhoz és dicséretükhöz. Az énekben előtérbe kerül a teremtés dicsérete, az angyalok és mennyek magasztalása, valamint a hitbeli bátorság és Isten hűségének elismerése.
Kánoni státus és kéziratos hagyomány
Ez a történet minden héber és keresztény Bibliában benne van a maga alapvető vázában, de a hosszabb, kiegészített forma nem része a héber (maszoréta) kánonnak. A hosszabb változatot a görög Septuaginta és a latin Vulgata rögzítette, ezért megtalálható a római katolikusok, a keleti ortodoxok és a keleti ortodoxok Bibliáiban is (a nagyobb kánoni hagyományokat követő egyházaknál). A protestáns hagyomány általában rövidebb, maszoréta-alapú szöveget használ, és a kiegészítéseket — ha megjelennek — gyakran az «Apokrif» vagy «Deuterokanonikus» részek között tüntetik fel.
Történeti és liturgikus jelentőség
- Téma és üzenet: A kiegészítések központi üzenete a kitartó hit, a megtérés, Isten irgalma és a csodálatos megszabadulás. Az Ázariás-imában megjelenik a közösség bűnbánata és az isteni könyörület kérése; az énekben pedig a teremtés és a menny dicsérete kap hangsúlyt.
- Liturgia: A Három szent gyermek éneke és Azariás imája fontos helyet foglal el a keleti és a katolikus liturgiákban: egyes istentiszteleti hagyományokban olvassák vagy éneklik ezeket a részeket, különösen nagy ünnepeken és imádságok közben.
- Zenei és irodalmi hatás: Az énekekből számos zenei feldolgozás és liturgikus zsoltár született; a művészetekben, irodalomban és egyházi éneklésben is gyakran felbukkannak motívumaik.
Szövegkritikai megjegyzések
A kiegészítések különböző kéziratokban eltérő hosszúságúak és sorrendűek lehetnek. A versszámozás a görög hagyományban eltérően jelöli ezeket a részeket, így a pontos versmegjelölések képesek változni a fordítások és kiadások között. Fontos megkülönböztetni a történet «alap» héber szövegét és a görög‑latinos kiegészítéseket, ha bibliatudományi vagy fordítói munkát végzünk.
Összefoglalva: Az Azariás imája és a Három szent gyermek éneke a Dániel harmadik fejezetéhez kapcsolódó, hitbeli bátorságot, bűnbánatot és dicséretet hangsúlyozó kiegészítések. Bár forrásuk és kánoni státuszuk eltérő a különböző keresztény hagyományokban, mindkét rész mély teológiai és liturgikus értéket képvisel, és évszázadok óta inspirálja az egyházi életet és a művészeteket.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a két szakasz Dániel könyvének harmadik fejezetében?
V: A Dániel könyve harmadik fejezetének két szakasza az Azariás imája és a Három szent gyermek éneke.
K: Mit tesz ebben a történetben II. nabukodonozor király?
V: Ebben a történetben II. nabukodonozor király szobrot épít aranyból, és azt mondja mindenkinek, hogy imádják azt.
K: Ki tagadja meg a szobor imádását?
V: Néhány Babilonban élő zsidó, Azarja, Hananja és Misáel megtagadja a szobor imádását.
K: Mit tesz II. Nabukodonozor király, amikor megtagadják a szobor imádását?
V: Amikor nem hajlandók imádni a szobrát, II. Nabukodonozor király egy nagy kemencébe veteti őket, hogy megölje őket.
K: Mi szerepel Azariás imájában?
V: Azarja imájában azt mondja, hogy ő és Júda (az ősi Izrael része) többi népe vétkezett Isten ellen. Azt is mondja, hogy sajnálják, és Isten oltalmát kéri.
K: Mi szerepel a Három szent gyermek énekében? V: A Három szent gyermek éneke tartalmazza Isten dicséretét, és felszólít másokat, hogy csatlakozzanak hozzájuk az imában.
Keres