Dánielhez fűzött kiegészítések: tartalom, kánon és eredet (apokrifok)

Fedezze fel a Dánielhez fűzött kiegészítések tartalmát, kánoni státuszát és eredetét: apokrifok, Septuaginta és egyházi álláspontok áttekintése.

A Dánielhez fűzött kiegészítések három fejezetet jelentenek, amelyek néhány, de nem minden keresztény Bibliában szerepelnek, és hozzá vannak fűzve Dániel könyvéhez. A római katolikusok és a keleti ortodox és keleti ortodox egyházak követői úgy vélik, hogy ezek a fejezetek szentek, és a bibliai kánon részeként beillesztik őket a Bibliájukba. Az anglikán egyház harminckilenccikkelyének VI. cikkében a fejezetek jó, de nem szent olvasmányként szerepelnek. A legtöbb protestáns Biblia nem tartalmazza ezeket a fejezeteket, mert a legtöbb protestáns egyház úgy véli, hogy ezek a fejezetek apokrifek.

A Dánielhez fűzött kiegészítések nem találhatók meg Dániel héber vagy arámi szövegében. Ezek a történetek a görög Septuagintában és a Theodotion író fordításában találhatók. A legtöbb protestáns Biblia azonban csak a héber és arámi kézirat szövegét használja, így ezek a fejezetek nincsenek meg bennük.

Tartalom és rövid összefoglalók

A kiegészítések három, önálló elbeszélésből állnak, melyek a Dániel-könyv különböző helyein jelennek meg a keresztény kéziratokban. Röviden:

• Az Azariás imája és a Három ifjú éneke (beillesztés a Dániel 3.-ba): a „kéménybe vetett” Sadrak, Mésak és Abed-Negó (más hagyományokban Hánániás, Miháél és Azariás) történetéhez kapcsolódó ima és ének. Az ifjak a tűzben imádkoznak, egy angyal vagy a dicsőség megjelenése menti meg őket, és az ima a bűnbánat, Isten hűségének dicsérete és a megváltás témáit hordozza.
• Susanna (gyakran „Dániel 13.”-ként jelölve): egy erkölcsi és jogi tárgyú novella, amelyben Susanna, egy jámbor asszony, hamis vádak áldozata lesz két idősebb férfi által. A per során az ifjú Dániel kitűnő ügyességgel kivizsgálja az ügyet, leleplezi a hazugságot, és igazságot szolgáltat. A történet a bölcsesség, az ártatlanság védelme és a jogi eljárás igazságosságának fontosságát hangsúlyozza.
• Bel és a sárkány (gyakran „Dániel 14.”-ként jelölve): két rövidebb elbeszélésből áll: az egyikben Bel (babiloni bálvány) tiszteletét csalással igazolják, míg a másikban Dániel megöli egy sárkányszerű lényt (vagy hatalmas kígyót), amelyet a pogányok istenként tisztelnek. A történetek az idolátría ellen, a bölcsesség és Isten hatalmának tanúságtétele mellett érvelnek.

Kánoni státus és kézirati források

A kiegészítések legkorábban a görög Septuagintában és a görög Theodotion-fordításban jelennek meg; ez magyarázza, miért találhatók meg számos korai keresztény Bibliában. A keleti ortodox és a római katolikus hagyományok a Septuaginta vagy ennek későbbi tradíciói alapján fogadták el ezeket a szövegeket kánonként. A latin Vulgata történetében és egyes korai nyugati kéziratokban is szerepelnek.

A pró és kontra érvek között kulcsfontosságú a héber/arámi Maszoréta-szöveg hiánya: a zsidó kánon kialakulása után Dániel héber–arámi szövegében ezek a részek nem maradtak fenn, ezért a később kialakuló protestáns kánon (amely a Maszoréta-szövegre támaszkodik) nem fogadta el őket. Ugyanakkor több keleti nyelvű kézirat—pl. szír (Peshitta) és etiopikus hagyományok—is megőrizték ezeket a történeteket, bár a kézirati tradíciók és a pontos szöveghelyek eltérhetnek.

Eredet, datálás és irodalmi jellemzők

A többségben használt tudományos megközelítés szerint a kiegészítések későbbi, hellenisztikus kori (i. e. 3–1. sz. között) zsidó irodalmi termékek, amelyek különféle célokat szolgáltak: erkölcsi példázatok, közösségi védelmi történetek, illetve a hitbeli kitartás dicséretei. Irodalmilag novellák, didaktikus elbeszélések és liturgikus elemek (pl. a Három ifjú éneke) keverékét mutatják.

A keletkezés pontos nyelve vitatott: részben görög eredetűnek tartják őket, mások szerint eredetileg héber vagy arámi vázlatok állhattak mögött, amelyek görögre kerültek. Egyes ókori kéziratoknál héber–arámi töredékek vagy utalások ismertek, de a teljes héber alaptextus nem maradt ránk a Maszoréta-tradícióban.

Teológiai és liturgikus jelentőség

A kiegészítések fő teológiai témái a következők: Isten felsőbbsége a pogány hatalmakkal szemben, a hit próbái alatti kitartás, a bölcsesség és az igazságszolgáltatás, valamint a bűnbánat és dicséret szerepe. Az Azariás imája és a Három ifjú éneke liturgikus funkciót is betöltöttek: a keresztény keleti egyházakban és a katolikus liturgiában a részletek zsoltárszerű énekként használatosak.

Susanna történetét gyakran említik a jogi és etikai oktatásban, mert bemutatja, hogyan segíthet a bölcsesség és a bátorság az ártatlanok megvédésében. Bel és a sárkány a pogány bálványimádás leleplezését szolgálja, hangsúlyozva Isten erejét és a babonák ürességét.

Recepció és művészeti hatás

A kiegészítések hatása megmutatkozik a keresztény művészetben, irodalomban és éneklésben: a Három ifjú éneke festményeken, mozaikokon és ikonokon gyakran előfordul, Susanna története pedig drámai és festői feldolgozásokat inspirált. A kánoni viták ellenére ezek a szövegek hosszú ideig részét képezték az európai és keleti keresztény kulturális hagyománynak.

Miért nem szerepelnek minden Bibliában?

A főbb okok: a héber–arámi Maszoréta-szövegben való hiány, a későbbi keletkezésre vonatkozó belső jellegzetességek és a zsidó kánon véglegesedése után kialakult kritériumok. A reformáció korában több protestáns vezető (például Martin Luther) is megkülönböztette a későbbi apokrif írásokat a kanonikus Szövetségtől; emiatt sok protestáns kiadás vagy kihagyta ezeket a részeket, vagy az „Apokrifek” közé sorolta őket olvasmányi, erkölcsi értékük megőrzése mellett.

Összefoglalva: a Dánielhez fűzött kiegészítések fontos forrásai a bibliai hagyományok sokszínűségének és a különböző egyházi kánonkoncepcióknak. Bár nem találhatók meg a héber eredetiben, szerepük jelentős a liturgiában, az erkölcsi tanításban és a művészetekben, és a kutatás továbbra is vizsgálja keletkezésük pontos történetét és kézirati hátterét.

Kérdések és válaszok

K: Melyek a Danielhez tartozó addíciók?

K: Miért távolították el a Dánielhez írt kiegészítéseket a legtöbb keresztény Bibliából?

K: Hogyan tekint a legtöbb protestáns egyház a Dánielhez fűzött kiegészítésekre?

K: A Dánielhez fűzött kiegészítések a Dániel héber vagy arámi szövegében találhatók?

K: Mely kéziratok tartalmazzák a Dánielhez írt kiegészítések történeteit?

K: Miért nem tartalmazza a legtöbb protestáns Biblia a Dánielhez írt kiegészítéseket?

K: Hogyan vannak leírva a Dánielhez írt kiegészítések az anglikán egyház harminckilenc cikkelyében?

Keresés betűvel