A ravasz kis boszorkány
A ravasz kis boszorkány (eredeti cím: Příhody lišky bystroušky, szó szerinti fordításban: Az élesfülű vixen kalandjai) Leoš Janáček cseh zeneszerző operája. Janáček szerette az állatokat, és ebben az operában a szereplők egy része ember, de vannak állatok is. Néhány kis állatot, (mint a szöcske, a béka és a tücsök) általában gyerekek énekelnek.
Janáček az opera ötletét az "Élesfülűek" (csehül: "Bystrouška") című rajzfilmből merítette. A karikatúra a Lidové noviny című népszerű napilapban jelent meg. Egy boszorkányról (egy nőstény rókáról) és az erdei kalandjairól szólt. Úgy gondolta, hogy a történetből jó operát lehetne írni. Néhány változtatást eszközölt a történeten: kihagyott néhány szereplőt, kicsit megváltoztatta a történet sorrendjét, és az emberek és az állatok viselkedését hasonlóvá tette. A művet 1924. november 6-án mutatták be először Brünnben.
Amikor Janáček 1928-ban meghalt, az opera utolsó részét játszották a temetésén.
A Ravasz kis boszorkány szobra Hukvaldy parkjában, Janáček szülőfalujában.
Az opera története
Egy erdész alszik egy fa alatt. A közelben egy fiatal róka (a róka itt rókakölyköt jelent) játszik. Majdnem elkap egy békát, de a béka elugrik, és az erdész orrán landol. Az felébred, és látja, hogy a kis boszorkány játszik. Elkapja a boszorkányt, és hazaviszi magával. Nevet ad neki: "Élesfülű".
Élesfülű boldogtalan az erdészházban. Az udvaron kötéllel van kikötözve. A tyúkok folyton ugratják, a kutya pedig unatkozik. Egy nap azt mondja a tyúkoknak, hogy butaság, hogy az udvaron maradnak, és a kakas parancsolgat nekik. Azt mondja nekik, hogy el kellene repülniük a szabadságba. Úgy tesz, mintha meghalna, aztán felugrik, és elkezdi elkapni őket. Amikor az erdész felesége kijön, Élesfülű átharapja a kötelet, és eltűnik az erdőben.
Talál egy szép települést (borz odút), ahol egy borz él. Ő maga is ott akar lakni, ezért elkergeti a borzot az otthonából. Egy téli éjszakán az erdész a fogadóban iszik. Cukkolja a papot és az iskolamestert, hogy nem találtak még valakit, akit szerethetnek. Ők viszont az erdészen kötekednek, amiért elengedte a boszorkányt. Az iskolamester hazaindul. Részeg. Meglátja a boszorkányt, aki egykori szerelmére emlékezteti, de túl részeg ahhoz, hogy elkapja.
Élesfülű találkozik egy jóképű fiatal rókával, Goldskinnel. Ők ketten egymásba szeretnek. Amikor a lány rájön, hogy terhes, a róka és a róka összeházasodnak. A harkály a pap, aki összeházasítja őket. Tavasszal megszületnek a kölykök (rókakölykök).
Az erdész még mindig keresi az erdőben a hegyesfülűeket. Egy nap talál egy döglött nyulat. Az orvvadász rábeszéli az erdészt, hogy készítsen csapdát, mert úgy gondolja, hogy Élesfülű vissza fog jönni megenni a nyulat. A kölykök megérkeznek és a csapda közelében játszanak. Élesfülű rájön, hogy az orvvadász őt akarja elkapni. Kegyetlenül incselkedik vele, és meg meri ölni. A férfi lelövi a puskájával, majd nagyon elszomorodik.
Egy idő múlva az erdész egy fa alatt alszik. Arra ébred fel, hogy egy béka landol a kezén. Látja, hogy egy fiatal boszorkány játszik előtte. Azt mondja a fiatal kölyöknek, hogy pont úgy néz ki, mint az anyja. A fiú kinyújtja a kezét, de helyette egy békát kap el. Elengedi. Rájön, hogy az életnek folytatódnia kell.
A történet jelentése
Janáček a rajzfilmben változtatott a történeten. Ezáltal az opera számára alkalmasabbá vált. Nem szerepelt benne az összes szereplő, aki a rajzfilmben szerepel, és megváltoztatta a történet sorrendjét, hogy drámaibbá tegye. Az embereket az állatokhoz hasonlítja. Például: látjuk, hogy Élesfülű boszorkány szerelembe esik és családot alapít. De az erdész barátai: az iskolamester és a pap nem ilyen szerencsések a szerelmi életükkel. A pap hasonlít a borzra, a harkály a papra. Az opera előadásakor néha ugyanaz az énekes énekli mindkét szerepet. Az opera vége olyan, mint az eleje. Ez azt mutatja, hogy az élet megy tovább, és egyik nemzedék követi a másikat.
A zene
A zene gyönyörűen illeszkedik a történethez. Sok dallam van, nagyon izgalmas harmóniákkal. Néha móduszokat és egészhangú skálákat használ. Janáček gyakran úgy szólaltatja meg zenéjét, mint hazája népzenéjét.
Kérdések és válaszok
K: Mi az opera eredeti címe?
V: Az opera eredeti címe Příhody lišky bystroušky, ami lefordítva: The Adventures of Vixen Sharp-Ears-Ears.
K: Ki az opera zeneszerzője?
V: Az opera zeneszerzője Leoš Janáček cseh zeneszerző.
K: Mi inspirálta Janáčeket az opera megírására?
V: Janáček az opera ötletét az "Élesfülű" (csehül: "Bystrouška") című rajzfilmből merítette, amely egy boszorkányról és annak erdei kalandjairól szól.
K: Kik az opera néhány szereplője?
V: Az opera szereplőinek egy része ember, más része pedig állat, a kis állatok közül néhányat, mint például a szöcskét, a békát és a tücsköt általában gyerekek éneklik.
K: Mikor mutatták be először az operát?
V: Az operát 1924. november 6-án mutatták be először Brünnben.
K: Hogyan változtatta meg Janáček a történetet az opera számára?
V: Janáček kihagyott néhány szereplőt, kicsit megváltoztatta a történet sorrendjét, és az emberek és az állatok viselkedését hasonlóvá tette.
K: Mi a jelentősége Janáček temetésének az operával kapcsolatban?
V: Amikor Janáček 1928-ban meghalt, az opera utolsó részét játszották a temetésén.